Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-272

292 37-2. országos Illés 1893. decz emlier 14-én, csiitiSrfcököii. Polónyi Géza: Miniszteri ellenjegyzés nélkül! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: A külügyi képviseletnek adatott, tehát a külügyminiszternek kelleti ellenjegyeznie. Többször felmerült e kérdés e házban, és a ház soha el nem fogadta, hogy az inkorrekt volt. A legnagyobb könnyelműség volna annak utólag ily értelmet tulajdonítani akarni. E kifejezés, a mint akkor meg lett állapítva, jelenti Ausztriát és Magyarországot, de csak törvényes összetartó zásukban; és minden törvényünkben e határozott közjogi értelemben alkalmaztatott. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi már most a t. képviselő úrnak azt a felfogását illeti, hogy fordul ám elő itt-ott a törvényben az is, hogy ^Ausztria éa Magyarország* vagy »az osztrák-magyar monarchia mindkét állama«, ez semmit sem bizonyít, mert hisz »osztrák-magyarmonarchia« nem is jelent mást, mint az osztrák-magyar monarchia mindkét államát bizonyos határozott vonatkozásban. Hogy ezt használja, abból csak az következik, hogy mindkettő korrekt, de nem hogy egyik inkorrekt. (Igaz! Úgy van! jobbról. Ellentmondás a szélsőbalon.) A mi a Romániával kötött szerződést illeti; tény ellenében tényt! A képviselő úr arra hívat kozott. hogy ott a »monarchia két állama« kifejezés is használtatik, én pedig megmondtam, hogy a mi legsajátosabb ténye a törvényhozásnak, a törvényjavaslat czímében az egyik szerződő fél, mint »osztrák magyar monarchia« vau megjelölve. Ez, gondolom, homlokegyenest ellenkezik azzal, a mit a t. képviselő úr mond. Hogy aztán a szövegben váltakozva előfordul az is, hogy »a monarchia két állama«, ez ismét azt bizonyítja, hogy a kettő szövegileg egyenértékű. így lévén a dolog, szükségesnek tartottam ezt helyreállítani azon elhomályosítás ellen, melylyel találkoztam. (Helyeslés a jobboldalon.) S ép azért remélem, hogy a magyar képviselőház, híven ahhoz a korrekt felfogáshoz, nem fogja megengedni, hogy bármily ily indítványnyal alap nyújtassék annak az értelmezésnek, mintha eddig a türvénybeu oly kifejezések használtattak volna, melyek értelmét most meggyengítjük. Ezért, kérem, méltóztassék a szöveget el fogadni. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. A kérdés az, méltóztatik-e a VIII, czímet eredeti szövegében, szemben a Kun Miklós képviselő úr által beadott módosítással, elfogadni : igen, vagy nem? A mennyiben az eredeti szöveg elfogadtatik, Kun Miklós képviselő úr módosítása elesik. A kérdés tehát az, hogy az eredeti szöveget méltóztatnak-e elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, kik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Éndrey Gyula: Itt voltak-e 1891-ben? (Élénk helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) Elnök: A ház többsége az eredeti sző veget fogadja el. Következik a IX. czikk. Perczel Béni jegyző (olvassa, a IX. csikket.) Hentaller Lajos jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy bátor voltam a t, képviselőháznak már egyszer hozott határozatára támaszkodva, reményleni azt, hogy azon módosítás, a melyet előterjesztettem, elfogadtatik. Megcsalódtam ; úgy látszik, hogy itt a boldog emlékezetű miniszterekkel egyszersmind azoknak emlékei és nyilatkozatai is eltemettetnek. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ugyanaz a párt, mely akkor azt mondta, hogy az Ausztria és Magyarország kifejezés helyes, most a t. igazságügy miniszter úr okoskodása után azt mondja, hogy az nem helyes, hanem az a helyes, a mit a miniszter úr mond. (Igaz!Úgy van! a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Méltóztassék nekem, t. ház, megengedni azt, hogy én többé határozataira ne hívatkozhassam, mert a mi tegnap rossz volt, az ma jó, a mi jó volt tegnap, az ma nem jó, ez kérem a napról-napra való élésnek politikája. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztassék megengedni, de azon indokoláshoz és határozathoz képest, melyet a képviselőház 1891. deczember 22-ikén hozott s a melyikben azt mondta, hogy helyes az Ausztria és Magyarország kifejezés, ma pedig azt mondani, hogy ez nem helyes.. . Szilágyi Dezső igazságügyininiszter: Ez is helyes! Kun Miklós: • . . hanem azt mondani, hogy az »osztrák-magyar monarchia« helyes, .. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Mind a kettő helyes ! Kun Miklós: ... a mely egységet fejez ki, ez csakugyan az a reakczió, a melyik mindig a birodalmi egységben nyilvánult. Midőn a t. igazságügyminiszter úr nagy sajnálatomra előbb egy Andrássy-féle javaslat folytán kiadott legfelsőbb kéziratra hivatkozott, — nehogy abban a helyzetben legyek, hogy ne tudjam azt, miről kell beszélnem, — miután a t. igazságügyminiszter úr azt mondta, hogy Andrássy volt miniszterelnök úr által felterjesztett javaslat folytán kiadott legfelsőbb kézírat... Nem azt méltóztatott mondani? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Tessék folytatni! Kun Miklós: Azt méltóztatott mondani,