Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-272

284 Wá. országol ftléi 1898. áeozember 14-án, eitttSrtttkSü. tán ma már máskép gondolkozik; pedig volt idő, mikor azt mondotta, hogy akármilyen nagy úr válnék is belőle, más pályára nem menne, mint a katonaira. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Szalmatűz! Nagy István: Egy politikai napilapban, a »Pesti Napló«-ban egyszer valóságos arzenálját gyűjtöttem össze azon nyilatkozatoknak, melyek a magyar katonai akadémia felállításának szüksége mellett a delegáezió t. kormánypárti tagjai részéről is elmondattak. Elmondták akárhányszor, hogy a Magyarországon felállított akadémia nemcsak társadalmi, hanem nagy politikai czélnak is felel meg; már pedig, ha csak egy második becs-újhelyi akadémiát akarunk létesíteni, nem mondhatja senki, hogy az a nagy politikai czéloknak felel meg. Megengedem, hogy kényelmi szempontból egyik-másik családnak előnyére szolgálna, a mennyiben közelebb esnék hozzá, mint Bées-Ujhely, de én részemről megvallom, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel arra fogok törekedni, hogy ha ilyen akadémia itt bármikor létesíttetni szándékoltatik, az ne létesüljön! Én ezt az irányzatot nem akarom fejleszteni. (Élénk helyeslés bal felől.) Minthogy ezek a kérdések akárhányszor megvitattak már alaposan, tárgyilagosan s mi nekem ma is komoly és benső meggyőződésem, hogy a hadseregnek tennénk legnagyobb szol gálatot akkor, ha a t. miniszter úr ezen méltányos és a kiegyezési törvény szelleméből folyó követelményünket elfogadni szíveskednék, ismételten csak arra szorítkozom, hogy határozati javaslatomat a t. háznak elfogadásra ajánljam. (Élénk helyeslés bal felöl.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Három kérdés fölött kell dönteni. Az egyik, hogy méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni : igen, vagy nem ? A másik kérdés, mél tóztatik-e a honvédelmi miniszter úrnak a törvényjavaslattal kapcsolatosan tárgyalt jelentését tudomásul venni: igen, vagy nem? A harmadik kérdés, hogy méltóztatik-e a Nagy István képviselő úr által beadott határozati javaslatot elfogadni: igen, vagy nem? Ebben a sorrendben teszem fel a kérdést. (Helyeslés.) Mindenekelőtt azonban méltóztassanak meghallgatni Nagy István képviselő úr határozati javaslatát. Hentaller Lajos jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Az első kérdés az, hogy méltóztatik-e a t. ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, s, kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A második kérdés, méltóztatik-e a honvédelmi miniszter úr jelentését tudomásul venni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége, a jelentést tudomásul veszi. Ezzel egyidejűleg kimondom a határozatot, hogy a jelentés az eddigi gyakorlatnak megfelelően a főrendiházzal is közöltetni fog. (Helyeslés.) Végre a harmadik kérdés az, méltóztatnnk-e a Nagy István képviselő úr által beadott határozati javaslatot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik az általánosságban elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, annak harmadszori olvasása a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Napirenden van az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett Nagy-Britaniával 1893. évi április hó 24-én Bécsben kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. (írom. 498) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a törvényjavaslat általánosságban olvasottnak tekintessék ? (Igen!) Méltóztatnak hozzájárulni ; ezennel olvasottnak tekintetik. Az előadó úr fog szólani. Ragályi Lajos, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Midőn az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett Nagy-Britaniával 1893. évi április hó 24-én Bécsben kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában az igazságügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot a t. háznak az igazságügyi bizottság részéről változatlan szövegben elfogadásra ajánlani szerencsém van, nem kívánom a t. ház türelmét a különben is kinyomatott és szétosztott törvényjavaslat részletes ismertetésével igénybe venni, hanem pusztán arra szorítkozom, hogy kiemeljem a főbb szempontokat, melyekből kiindulva a bizottság ezen törvényjavaslatnak változatlan elfogadásét a t. háznak javaslatba hozza.