Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-269

234 »$9. eriságoi Óléi 1S08. Íeci5«in*#r 11 én, httfSn. javaslata tlesik. Méltóztatnak elfogadni?» (Igm! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik a kér­vényi bizottság határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja, és így Ugron Gábor kép­viselő úr határozati javaslata mellőztetik. T. ház! A jegyzői kar jelentése alapján va­gyok bátor bemutatni a megejtett választásokra vonatkozó eredményt. Ennek értelmében a Ma­gyarország ezredéves fennállási ünnepségeinek tárgyalására kiküldött bizottságra beadatott 112 szavazat Egyhangúlag megválasztattak 112—112 szavazattal a következők; Gr. Andrássy Tivadar, Bartók Lajos, Búsbach Péter, Darányi Ignácz, Dókus Ernő, Er­nuszt Kelemen, gr. Esterházy Mihály, gr. Festetich Andor, Harkányi Frigyes, Helfy lg náez, gr. Károlyi Ist\án, gr. Keglevich Oszkár, Klohusitzky János, Münnich Aurél, Nagy Gyula, b. Nopcsa Elek, Rohonczy Gedeon, gr. Szapáry Gyula, Széll Kálmán,lThaly Kálmán,gr.Zichy Jenő, kiket is ezennel megválasztottaknak jeleinek ki. A nyolezadik bíráló bizottságba választandó egy tagra beadatott összesen 109 szavazat, a melyből mind a 109 Kubinyi Árpádra esett, a kit ezennel a VIII. bíráló bizottság megválasz­tott tagjául jelentek ki. A közlekedésügyi bizottsági tagságra be adatott 109 szavazat, melyből mind a 109 gr. Andrássy Sándorra esett, kit is ezennel a köz lekedésügyi bizottság megválasztott tagjának je­lentek ki. A zárszámadási bizottsági tagságra beada­tott 109 szavazat, melyből mind a 109 Beles Jánosra esett, a kit ezennel a zárszámadási bi­zottság megválasztott tagjául jelentek ki. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény­javaslat tárgyalására kiküldőit bizottsági tagokra beadatott 109 szavazat, a melybői Apáthy Pé­ter, Beksics Gusztáv, Boncza Miklós, Chorin Ferencz, Görgey Béla, Gulner Gyula, Holló Lajos, Issekutz Győző, Latkóezy Imre, Lits Gyula, Miklós Gyula, Morzsányi Károly, Mülek Lajos, Perczel Dezső, Pogrányi József, Szabó Imre, Szederkényi Nándor, Terényi Lajos, Ti hád Antal, Tisza István, Tomcsányi László, Wlassics Gyula és Zay Adolf 109, Földváry Miklós és Pulszky Ágost pedig 108 szavazatot nyertek, a kiket is a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bi­zottság megválasztott tagjaiul jelentek ki. Egyidejűleg pedig kérem a Magyarország ezredéves fennállásának ünnepségére kiküldött bizottság tagjait, hogy holnap reggel 7 2 10 óra­kor az 1-ső számú, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bi­zottság tagjait pedig ugyancsak holnap reggel j 7210 órakor a 2-ik számú osztályteremben szí­veskedjenek alakulás végett összegyűlni. És most folytatjuk a tárgyalást t. ház. Napi­renden van a pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése a budapest-esztergomi h. é. yasút en­gedélyezéséről szóló engedély tárgyában. (Írom. 50í.) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a törvény­javaslat általánosságban felolvasottnak tekintés. sék ? (Helyeslés.) Az előadó úr kíván szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi és közle­kedésügyi bizottság előadója: T. ház! (Hall­juk !) Minthogy úgy a pénzügyi, mint a közle­kedésügyi bizottság jelentésében igen kimerítően ismertette és indokolta ezen törvényjavaslatot, a t. ház engedelmével csak azon főpontokat fogom kiemelni, melyek ezen ügy megítélésénél mérv­adók. Általánosan ismeretes, hogy az esztergom­budapesti vasút kiépítésének főczélja az, hogy az esztergomi köszénbányák a fővárosnak kő­szénnel való ellátásához nagyobb mértékben mint eddig, hozzájárulhassanak. Tekintettel arra, hogy ez, valamint általában a hazai kőszén­bányaiparnak fejlesztése minden illetékes té­nyező és a képviselőház által is a ,-ürgős köz­gazdasági feladatok közé soroltatott, úgy hiszem, hogy maga, a czél bővebb -magyarázatra nem szorul. Kérdés tehát csak az, hogy ezen konkrét esetben űriképen kívánja az állam a szóban forgó érdekeket előmozdítani. Mielőtt azonban ezt kifejteném, szükséges, hogy a dolog könnyebb áttekinthetése czéljaból felemlítsek egy más kérdést, mely ezzel a leg­szorosabb kapcsolatban áll, t. í. a budapesti két körvasútnak az összeköttetését. Már a budai körvasút kiépítésekor minden oldalról, neveze­tesen pedig a képviselőház szakbizottságai ré­széről hangoztatva lett a két vasút egymásközti összeköttetésének szükséges volta. Eredetileg ezen összeköttetést a Margit-hídon át akarták létesíteni. Ettől azonban el kellett térni, mint­hogy a Margit-hídon a közúti forgalom már sokkal élénkebb, semhogy ott még a vasúti for­galmat is berendezni lehetséges és tanácsos lett volna. Ily körülmények között nem maradt hátra más, mint az, hogy a kői vasút czéljaira külön híd építtessék. Ezt a hidat tehát ki kellett volna építeni, akár létesül az esztergomi vasút, akár nem. A törvényhozás annálfogva már a budai körvasúiról szóló törvény megalkotásakor kilá­tásba vette a két feladatnak együttes megoldá­sit olyképen, hogy az építendő híd egyrészt a két körvAfcútat kiegészítse, és hogy másrészt az esztergomi vasútnak czéljaira is szolgáljon. Erre való tekintettel a törvényhozás felhatalmazta a kormányt, hogy a budai körvasút kiépítésére egy 2,500.000 frtnyi kölcsönt felvehessen, és ezen kölcsönösszeg maradványából később a hidat is építse. Tényleg ezen kölesönnek marad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom