Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-269
234 »$9. eriságoi Óléi 1S08. Íeci5«in*#r 11 én, httfSn. javaslata tlesik. Méltóztatnak elfogadni?» (Igm! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja, és így Ugron Gábor képviselő úr határozati javaslata mellőztetik. T. ház! A jegyzői kar jelentése alapján vagyok bátor bemutatni a megejtett választásokra vonatkozó eredményt. Ennek értelmében a Magyarország ezredéves fennállási ünnepségeinek tárgyalására kiküldött bizottságra beadatott 112 szavazat Egyhangúlag megválasztattak 112—112 szavazattal a következők; Gr. Andrássy Tivadar, Bartók Lajos, Búsbach Péter, Darányi Ignácz, Dókus Ernő, Ernuszt Kelemen, gr. Esterházy Mihály, gr. Festetich Andor, Harkányi Frigyes, Helfy lg náez, gr. Károlyi Ist\án, gr. Keglevich Oszkár, Klohusitzky János, Münnich Aurél, Nagy Gyula, b. Nopcsa Elek, Rohonczy Gedeon, gr. Szapáry Gyula, Széll Kálmán,lThaly Kálmán,gr.Zichy Jenő, kiket is ezennel megválasztottaknak jeleinek ki. A nyolezadik bíráló bizottságba választandó egy tagra beadatott összesen 109 szavazat, a melyből mind a 109 Kubinyi Árpádra esett, a kit ezennel a VIII. bíráló bizottság megválasztott tagjául jelentek ki. A közlekedésügyi bizottsági tagságra be adatott 109 szavazat, melyből mind a 109 gr. Andrássy Sándorra esett, kit is ezennel a köz lekedésügyi bizottság megválasztott tagjának jelentek ki. A zárszámadási bizottsági tagságra beadatott 109 szavazat, melyből mind a 109 Beles Jánosra esett, a kit ezennel a zárszámadási bizottság megválasztott tagjául jelentek ki. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldőit bizottsági tagokra beadatott 109 szavazat, a melybői Apáthy Péter, Beksics Gusztáv, Boncza Miklós, Chorin Ferencz, Görgey Béla, Gulner Gyula, Holló Lajos, Issekutz Győző, Latkóezy Imre, Lits Gyula, Miklós Gyula, Morzsányi Károly, Mülek Lajos, Perczel Dezső, Pogrányi József, Szabó Imre, Szederkényi Nándor, Terényi Lajos, Ti hád Antal, Tisza István, Tomcsányi László, Wlassics Gyula és Zay Adolf 109, Földváry Miklós és Pulszky Ágost pedig 108 szavazatot nyertek, a kiket is a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság megválasztott tagjaiul jelentek ki. Egyidejűleg pedig kérem a Magyarország ezredéves fennállásának ünnepségére kiküldött bizottság tagjait, hogy holnap reggel 7 2 10 órakor az 1-ső számú, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság tagjait pedig ugyancsak holnap reggel j 7210 órakor a 2-ik számú osztályteremben szíveskedjenek alakulás végett összegyűlni. És most folytatjuk a tárgyalást t. ház. Napirenden van a pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése a budapest-esztergomi h. é. yasút engedélyezéséről szóló engedély tárgyában. (Írom. 50í.) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a törvényjavaslat általánosságban felolvasottnak tekintés. sék ? (Helyeslés.) Az előadó úr kíván szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi és közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk !) Minthogy úgy a pénzügyi, mint a közlekedésügyi bizottság jelentésében igen kimerítően ismertette és indokolta ezen törvényjavaslatot, a t. ház engedelmével csak azon főpontokat fogom kiemelni, melyek ezen ügy megítélésénél mérvadók. Általánosan ismeretes, hogy az esztergombudapesti vasút kiépítésének főczélja az, hogy az esztergomi köszénbányák a fővárosnak kőszénnel való ellátásához nagyobb mértékben mint eddig, hozzájárulhassanak. Tekintettel arra, hogy ez, valamint általában a hazai kőszénbányaiparnak fejlesztése minden illetékes tényező és a képviselőház által is a ,-ürgős közgazdasági feladatok közé soroltatott, úgy hiszem, hogy maga, a czél bővebb -magyarázatra nem szorul. Kérdés tehát csak az, hogy ezen konkrét esetben űriképen kívánja az állam a szóban forgó érdekeket előmozdítani. Mielőtt azonban ezt kifejteném, szükséges, hogy a dolog könnyebb áttekinthetése czéljaból felemlítsek egy más kérdést, mely ezzel a legszorosabb kapcsolatban áll, t. í. a budapesti két körvasútnak az összeköttetését. Már a budai körvasút kiépítésekor minden oldalról, nevezetesen pedig a képviselőház szakbizottságai részéről hangoztatva lett a két vasút egymásközti összeköttetésének szükséges volta. Eredetileg ezen összeköttetést a Margit-hídon át akarták létesíteni. Ettől azonban el kellett térni, minthogy a Margit-hídon a közúti forgalom már sokkal élénkebb, semhogy ott még a vasúti forgalmat is berendezni lehetséges és tanácsos lett volna. Ily körülmények között nem maradt hátra más, mint az, hogy a kői vasút czéljaira külön híd építtessék. Ezt a hidat tehát ki kellett volna építeni, akár létesül az esztergomi vasút, akár nem. A törvényhozás annálfogva már a budai körvasúiról szóló törvény megalkotásakor kilátásba vette a két feladatnak együttes megoldásit olyképen, hogy az építendő híd egyrészt a két körvAfcútat kiegészítse, és hogy másrészt az esztergomi vasútnak czéljaira is szolgáljon. Erre való tekintettel a törvényhozás felhatalmazta a kormányt, hogy a budai körvasút kiépítésére egy 2,500.000 frtnyi kölcsönt felvehessen, és ezen kölcsönösszeg maradványából később a hidat is építse. Tényleg ezen kölesönnek marad-
