Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-266

266, srssfágos ülés 1898. deezember 6>áu, Merdáa. 149 szükségem van oly összegre, hogy egészen nyíl­tan és határozottan megmondhassam a sajtóban azt, hogy mit és miként akarok. A sajtó­orgánumokat illetőleg azt is megjegyzem, hogy azt az egy közlönyt, mely nem az én orgánu­mom, nem a kormány orgánuma, hanem a sza­badelvű párt orgánuma, mondom, ezt az egy közlönyt kivéve, semminemű más közlönyt szub­venczióban, segélyben közvetve vagy közveti e­nűl a kormány részéről nem részesítettem, és aránylagí'igen csekély az összeg, mely erre a czélra közvetve fordíttatik, ágy, hogy ebben a tekintetben semmi szemrehányást el nem fogad-, hatok. Most Vajay képviselő úrnak felelek még arra nézve, hogy a képviselő ár a pártközlö­nyök egyes nyilatkozataiért engoni kíván fele­lőssé tenni. Már elmondtam e házban abbeli nézetemet, hogy olyan pártközlöny, vagy olyan kormányközlöny, a melynek én minden szavá­ért, nyilatkozatáért felelősséget vállalnék, egy­általában nem létezik. Engem elég felelősség terhel, és igen óvakodnám a felelősségnek oly nemétől, hogy én reggel, mikor felébredek, oly czikkért vagy közleményért vállaljak felelőssé­get, a mely czikket addig én nem láttam, igenis, ha vannak pártközlönyök, melyek rendelkezé-' semre állanak, vagy melyek rendelkezésemre bocsátják magukat, úgy az azokban megjelenő csak olyan közleményekért vállalok felelősséget, a melyek nyíltan és kifejezetten úgy állíttatnak oda, mint a kormánynak, mint illetékes forrás­nak véleménye; de épen a szabad sajtó érde­kében a vélemények szabad nyilvánítása érde­. kében, azokat a közlönyöket sem lehet eltiltani attól, hogy az illető szerkesztők és munkatár­sak egyéni véleményét kifejezésre ne juttassák az illető közleményekben. És, t. ház, itt ismét a párhuzamra utalok. Van egy közmondás: a milyen a mozsdó, olyan a törlő. Bármennyire igyekszem én odahatni, hogy a sajtó magatartása egyrészt személyes jelleget ne öltsön, másrészt a kellő mederben tartassák : hogyha olyan erős támadások történnek, a milyeneknek nem csak koronként, hanem rendsze­resen ki vagyunk téve; ha olyan hangok használ­tatnak, a milyenek használtatnak mi ellenünk, és pedig a t. képviselő úr részéről is: akkor ne méltóztassék olyan nagy megbotránkozással venni, ha azok a közlönyök, a melyek az ellenkező nézetek érvényesítésére vannak hívatva, néha talán szintén erősebb kifejezéseket használnak, (Helyeslés jobbfélől.) Ajánlom a tételt elfogadásra. (Élénk helyes lés jclb felöl.) Elnök : Következik a szavazás. A kérdés az, méltóztatik-e a t. ház a dologi kiadásokra és a sajtó informatív szolgálatainak teljesíté­sére felvett 78.650 irtot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő ara­kat, a kik elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik^) A ház többsége a tételt elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó és személyzete költségei. Személyi járandóságok 30.240 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Dologi kiadások 4.750 frt. Elnök í Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Rendel­kezési alap 200.000 fri\ Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a rendelkezési alapra előirányzott 200.000 frtot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Ké­rem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a tételt elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Nyug­díjak 21.424 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások. A miniszterelnökségi épület helyre állítási és javítási költségeire 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 0 cs. és ap. kir. Felsége személye körüli minisztérium. Rendes kiadások: XIII. fejezet és VI. feje­zet, 4. czím. Átmeneti kiadások: III. fejezet. Rendes bevételek: II. fejezet. Kiadás. Személyi járandóságok 48.004 frt. Bernáth Dezső jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! (Halljuk! Hall­juk.')Többször hangoztatva lett már a képviselőház­ban, hogy az ő Felsége személye körüli minisz­tériumra van-e voltaképen szükség vagy nincs. Beismerem, hogy egy magyar miniszternek állandó tartózkodása Bécsben, ha az bizonyos' nagyköveti jelleggel bír, hasznos lehet az or­szágra nézve, a mennyiben ő közel az udvarhoz, a külhatalmakkal való érintkezésében az ország érdekeinek sok tekintetben érvényt szerezhet. De jelen felszólalásomban nem akarom bírá­lat alá venni a t. miniszter úr működését, ha­nem csak egyes dolgokra fogok utalni, a melyek orvoslását kérem a t. miniszter úrtól. Nem egy dolog van, t. ház, a mely még nincs úgy rendezve, a mint azt a mi jelenleg csonka közjogunk is megkívánná. Itt van pl. a magyar királyi testőrségi intézmény. T. ház! Tudom, hogy ez közvetlenül nem tartozik a t. miniszter úrnak tárcsájához, de egyáltalában egész költségvetésünkben ezzel a tétellel nem találkozunk. Ha most felhozom a dolgot, azért teszem, hogy a t. kormány fog­lalkozván a kérdéssel, jövőre a magyar királyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom