Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-265

265. országos ülés 1893, deczetuber 5-én, kedden. 139 tének és ragaszkodásának kifejezést adván, azt az elnök útján ő Fenségének magas tudomására juttassa. (Általános, élénk helyeslés és éljenzés.) Horánszky Nándor képviselő úr kíván szólani. Horánszky Nándor: T. ház! Mint a ház igen t. elnöke is jelenteni méltóztatott, ma van 25 éve annak, hogy ő Fensége, József főherczeg egy magyar intézménynek, a mindnyájunk által gondosan ápolt honvédségi intézménynek főparancsnokává legkegyelmesebben kinevezve lön. (Halljuk ! Halljuk !) Huszonöt év egy jó és igaz ügy szolgálatában eltöltve magában véve is nagy érdem. (Igaz! Úgy van!) Úgy eltöltve azonban, a miképen azt ő Fensége részéről, az ő tevékenysége miiideu nyilvánúlásaiban láttuk, méltán biztosíthatja számára a nemzet minden rétegében azon hálás elismerést, melyet, ha a törvényhozás egyik része, a képviselőház kifejez, ágy önmaga iránt cselekszik méltóan, és megtiszteli ő Fenségét is, kinek gazdag érdemei iránt — azt hiszem — e házban pártkülönbség nélkül mindnyájan együttérzünk, együttgondolkozunk. (Élénk helyeslés.) A magyar nemzetnek számos nemes tulajdonai közt a hálás elismerés volt az egyik, a melynek ily érdemekkel szemben mindenkor kifejezést adni sietett. (Úgy van! Úgy van!) Fokozódik e hálás elismerés és érzelem a múltaknak története által és a magyar nemzet történetének legközelebbi múltjában nyilvánult azon haladási küzdelmei által is, a melyekben egy oly tényezőt birt a nemzet, melyet ő Fenségének édes atyja, a dicsőült nádor e nemzet történetében képviselt. (Élénk tetszés.) E kettős érzelem együttvéve, indít engem arra, hogy a nemzetnek kiváló tulajdonát képező hálához én is csatlakozva, úgy a magam, mint azon párt részéről, a melynek tagja vagyok, melegen pártoljam azon indítványt, melyet a ház elnöke tett, hogy t. i. a ház fejezze ki szerencsekívánatait ő Fenségének, József fő berezegnek érdemei iránt, és hogy a ház ezen érzelmének az elnökség útján kifejezés adassék. (Élénk, helyeslés és éljenzés.) Elnök: Thaly Kálmán képviselő urat illeti a szó. Thaly Kálmán: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban a magam és elvtársaim részéről szintén nyilváníthassam azokat a meleg szavakba foglalt érzelmeket, a melyeket Horánszky Nándor képviselőtársam kifejezett. (Élénk helyeslés.) Mi, a függetlenségi és 48-as párt tagjai is, az egész magyar nemzettel együtt hálás szívvel viseltetünk ama nagyérdemű főherczeg iránt. (Élénk helyeilés) Nagyon jól emlékszem reá, hogy ezelőtt 25 évvel, midőn a honvédség, ezen kizárólag nemzeti intézmény, melyet a közvélemény követelt, hogy újra életbe léptettessék, Ö Felségének a királynak szerencsés választása által, főparancsnokául megnyerte József főherczeg urat, az egész országban mily általános volt az öröm e felett a valóban bölcs és szerencsés választás felett. (Élénk tetszés.) Igen örülök, hogy egy negyedszázad múlva épen az én csekélységem lehet egyik tolmácsolója a nemzeti hála elismerésének, mint a ki abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy ezen nemzeti intézménynek, a honvédségnek zsenge korában bölcsőjénél állottam, és csekély erőmet teljes buzgósággal szentelhettem ezen nemzeti intézmény fejlesztésére. (Élénk tetszés.) Büszkék is voltunk mindnyájan a legelsőtől a legkisebbig, hogy oly példás vezetés alatt voltunk szerencsések működni azon nagy nemzeti intézmény szervezésében, mint a minő kitűnő vezetőnek bizonyult a köztiszteletben és szereiéiben álló legmagyarabb főherczeg; (Élénk éljenzés.) ő, a kinek a nemzet minden öröme öröm, s a nemzet minden bánata bánat, mert velünk együttérez mindenben, mert ő egy a magyar nemzettel. (Élénk tetszés.) Érzületét nemes lelkületét minden magyar kultúrintézmény pártolásával és nagylelkű felkarolásával a legszebben mutatta meg mindenkor s mutatja folyvást ; de ámbár az ő érdemei a magyar nemzet minden művelődési, haladási stádiumában a fensőbb tudományoktól elkezdve a legegyszerűbb dolgokig hervadhatatlanok és sok ágazatban nyilvánulnak, ezen érdemeknek legfőbb koro náját mégis a honvédségi intézmény fejlesztésében mindenkor ernyedetlen buzgalommal és szeretetteljes gonddal követett munkássága képezi, és én, mint ennek hét éven át volt közvetlen szemlélője, mondhatom, hogy, valamint a honvédintézményben kezdettől fogva nem volt, úgy most síncsen senki, a kire emelőleg, buzdítólag ne hatott volna az a nemes példa, melyet József főherczeg ő Fenségének lankadatlan buzgalma ezen intézmény felvirágoztatása érdekében elejétől végig oly fényesen tanúsított Véghetetlenül buzdító volt az 8 példája, és legnagyobb részben József főfaerczegnek köszönhetjük, hogy a honvédintézmény oda fejlődött, a hol az ma áll. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy a nemzet méltón hajlik meg a királyi háznak ezen köztiszteletben és közszeretetben álló tagja előtt, midőn pártkülönbség nélkül megragadja e mai alkalmat arra, hogy mindnyájan az ünnepelt személye iránti hódolatteljes tisztelettel csatlakozzunk azon indítványhoz, melyet az elnök úr a ház elé terjesztett. (Élénk helyeslés.) Darányi Ignácz: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) József főherczeg ő Fensége azon szeretetet 18*