Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-265
198 266. országos ülés 1898. floczember S-én, kedden. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt a határozati javaslatot benyújtó képviselő úrnak személyem ellen irányuló táraadásával foglalkozzam. (Bálijuk! Halljuk!) A t. képviselő úr, — mi okból, nem tudom, — jónak látta engem azon váddal illetni, hogy én a kis ember érdekét elhanyagolom, és csak a milliomost veszem figye lembe. Ezen minden indokolás nélkül, odavetett állítást nem foghatom fel máskép, mint egyszerűen személyem ellen irányuló inzultust, s ezért azzal nem kívánok tovább foglalkozni. (Elénk helyeslés jobb felől.) Magára a dolog érdemére vonatkozólag bá tor vagyok megjegyezni, hogy én a t. képviselő úr határozati javaslata ellen lényegileg kifogást nem emelek. (Helyeslés.) Bizonyos differen czia van közlünk, a melyet fenn is kívánok tartani, s a melyet leszek hátor a t. ház előtt indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Először is megjegyzem, hogy az 1891 iki törvényjavaslatot nem én készítettem, hanem készítette esv szőlőtermelő gazdákhói alakított bizottság. En az azok által kifejezett kívánalmaknak nemcsak hogy teljesen megfeleltem, hanem a maguk által kívánt kedvezményeken túlterjedő további kedvezményeket hoztam javaslatba a törvényhozásnál, (Úgy van! jobb felől.) úgy, hogy az 1891-ikifövény megalkotásánál engem ugyan a fiskálizmus vádjával terhelni nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Egyébirán' megjegyzem, hogy egyetlenegy esetben sem utasíttatott vissza senki, midőn szőlődézsmaváltsági tartozásának leírását törvényesalaponkövetelte,akár ride^ formalitásból,akár a határidő elmulasztása miatt. Sohasem néztem az alakiságra, hanem a legmesszebbmenőleg akartam minden alakiság mellőzésével a kedvezményéket alkalmazni. (Elénk helyeslés jobb felől.) Fájdalom, a meghosszabbított határidőket sem vették az érdekeltek igénybe; sőt, a mikor már határidőhöz sem ragaszkodtam, hanem mindenkinek, a ki csak kérte a leíratást, leírattam, még így is elmulasztották sokan az egyszerű jelentkezést is. Hoitsy Pál: Ilyen a magyar ember. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ez indít engem egy más eljárásra, a melyet később leszek bátor a t. ház előtt röviden ecsetelni, A mi harmadszor az exekuczió kérdését illeti, nekem nincs tudomásom arról, hogy a szőlődézsmaváltság-tartozások miatt ma általános végrehajtások lennének. (Halljuk! Halljuk!) De azt hiszem, senkinek sincs tudomása olyan esetről, a mikor akár nekem, vagy ha nem is nekem, hanem az ügygyei foglalkozó bármely tiszt viselőnek szólott, ott, a hol az ügy rendezve nem volt, azonnal ne intézkedett volna a végrehajtás felfüggesztéséről, és pedig nemcsak egyes egyénekje nézve, hanem egész községekre és vidékekre kiterjedőleg. (Úgy van! jobb felől.) Szederkényi Nándor t. képviselő úr is jobban tette volna, ha a helyett, hogy itt a ház előtt hozta fel a panaszt, az esetet nekem hozta volna tudomásomra; mert meg lehet győződve, hogy ha Saár községben, ha csakugyan úgy áll a dolog, hogy a szőlődézsmaváltság miatt és nem egyéb hátralékok miatt is történik az exekuczió, . . . Szederkényi Nándor: Csak a miatt! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: . . . már be lett volna szüntetve az exekuczió, a mint hogy be lesz az szüntetve a mostani felszólalása folytán is. (Helyeslés.) Hogy a .szőlőbirtokoknak az adózás terén kedvezmények adassanak, különösen, hogy a szölődézsmaváltsági hátralékok rendeztessenek és leírassanak, arra készséggel vállalkozom. (Élénk helyeslés.) De ne méltóztassanak hinni, hogy ezzel már a szőlő regenerálása is megtörtént. Méltóztassanak csak megnézni, hogy miképen oszlanak meg niegyénkint a 13 millióra menő szölődézsmaváltsági hátralékok? Ezeknek egy viszonylag igen jelentéktelen része esik oly vidékekre, a hová, ha a szőlőterület nagyságát tekintjük, igen nagy résznek kellene esnie, így például az egész Hegyaljára mindössze csak 370.000 forint esik a 13 millióból. Miután látjuk, hogy a szőlők regenerálása igen lassú léptékekéi halad, ez bizonyítéka annak, hogy a szőlő/dézsmaváltság-tartozás — bár elismerem, hogy ez szintén részben okát képezi — de ne méltóztassék azt olyan panaczeának venni, hogy, ha egyszer leírjuk a hátralékokat, akkor azonnal regenerálódnak a szőlőbirtokok, sőt ezekkel a hátralékokkal csínján kell bánni, mert ez adja meg a segédeszközöket, hogy a regenerálásra nagyobb mértékben hathassunk közre. (Helyeslés jobb fe ] ől.) Nem úgy áll a kérdés, a hogyan Simonfay János képviselő úr feltűntette, mintha az állam már megkapta, volna a szőlődézsmaváltságból azt, a mi őt illeti, mert az állam itt közvetítő szerepet játszott, évről-évre sokat ráfizetett a szőlődézsmaváltságra s a kamatoktól eltekintve, tőkében is nagy veszteséget szenvedett. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Számadatok nem állanak rendelkezésemre, most állíttatom, azokat össze, hogy feltűntessem a helyzetet már tudományos szempontból is, hogy bírálatot mondhassanak róla, hogy az államra a szőlődézsmaváltság közvetítéséből milyen teher háramlik. B. Andreánszky Gábor t. képviselő úr
