Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-265

266. országos Ülés 1898, deeiember S-én, koddea. í 3s l de ez idő alatt földtehermentesítési járulék czímén 1—1*5 milliónál több összeg nem jött be, mint a mennyit földtehermentesítési adósság czímén fizettek. Ez csak 1888-ig tartott; de eddig js lehetett volna kárpótolni őket, ha akarták volna. 1888-tól kezűvé ezen a czímén 8—9 millió forinttal többet kapott be a kincstár, mint a mennyit kiadott. Hát először is nem ismerem el a mulasztás jogosultságát a múltra nézve, és nem ismerem el annak a szándéknak a jogosságát, a melyet a t. miniszterelnök úr jelzett, hogy tudniillik azokat a kamatokat, a melyeket 1848. szeptembertől t858. szeptemberig számítottak, s a melyekre nézve a magyarországi birtokosokat kárpótolták, az erdélyi birtokosokat nem fogják kárpótolni; hanem ennek a kérdésnek eldöntését magam is arra az időre tartom halasztandónak, a mikor majd az erre vonatkozó javaslat benyujtatik. Csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni. A t. miniszterelnök úr igen jól tudja, mint a ki ezekkel az ügyekkel foglalkozott, hogy ebben a dologban a kérdés megoldására nem az összes polgárok áldozatkészségéhez folyamodott, hanem első sorban folyamodott a volt kiváltságos osztály áldozatkészségéhez; és ez a kérdés az erdélyi birtokosokra nézve sokkal fontosabb, mint a magyarországi birtokosokra nézve. Igen sok birtokos van, a kinek a regale-jövedelme sokkal nagyobb volt, mint az a kárpótlás, mely nyújtatni szándékoltatik. Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. A másik pedig

1 az, hogy mi már többször czéloztunk az előző évi költségvetések tárgyalása alkalmával arra, hogy ideje volna már pénzügyeinkben az állampolgárok érdekei és a kincstár érdekei közti összhangnak kifejezést adni, és az állampolgárokat közelebb hozni az államkincstárhoz. Hogy az az eljárás, midőn törvényen alapuló jogot követelünk, melyet negyven évig elvontak tőlünk, helyes-e, vagy nem, azt az igen t. miniszterelnök úr megfontolására bizom. (Helyeslés bal felöl.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Nem hagyhatom észrevétel nélkül a t. előttem szólt képviselő urnak legalább fezemélyem irányában jogosulatlanul használt kifakadását. Nein arról van szó, hogy méltányosan jártak-e el, vagy nem, mert igen sok helyen méltánytalanul jártak el a földlehermentesítési kárpótlás megváltására nézve, nemcsak Erdélyb-n, hanem Magyarországon is. Korábban az volt az álláspont, hogy ez befejezett dolog, a melynek líjabb vitatásába nem bocsátkozunk. Ez volt a korábbi kormánynak az álláspontja. És épen én voltam ki azt mondtam, hogy itt a megváltás méltánytalan s attól eltérni indokolt, és azért a kárpótlásnak bizonyos nemét, ha arra a törvényhozás felKÉPVB. MAFLŐ. 1892 — 97. XV. KÖTET. hatalmazástad, kezdeményezni fogom. Tehát én eltértem a régi rendszertől, és eltért a földmívelésügyi miniszter úr is, ki ezt kezdeményezte. Mi meg akarjuk adni a kárpótlást. De hogy ez kétségtelen jognak állíttassák oda, s az mondassák, hogy negyven esztendőn át azzal szemben mulasztás történt, ennek szemrehányásképen odaállítását nem helyeselhetem, s el nem fogadhatom. Sőt ellenkezőleg vindikálni vagyok kénytelen a magam részére és mindazok részére, a kik ezt velem együtt akarták, annak elismerését, hogy annak daczára, hogy itt befejezett dologgal állunk szemben, mely befejezett dolognak nyilváníttatott a törvényhozás hozzájárulásával igen sokszor, méltányossági okokból, újra felveszszük a kérdést, és nem a jogszerűségnek, hanem a méltányosságnak megfeleló'leg megoldásra akarjuk azt juttatni. így nyilatkoztam a házban rövid ideje, mert korábban csak arra tettem ígéretet, hogy tanulmányozás tárgyává fogom tenni e kérdést, és most ismétlem, hogy nem sok idő múlva kellő megoldásra fogjuk ezt az ügyet juttatni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezártnak jelentem ki. Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni, hogy azt 7,870.184 frttal elfogadottnak 'jelentsem ki. (Helyeslés) Tehát a tétel elfogadtatott. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 1 rovat. Járadékok 109.540 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 3. rovat. Tőketörlesztés 642.300 frt. Elnök l Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 4. rovat. Kárpótlások 370.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 5. rovat. Kezelési költségek 8.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Összesen 9,000.033. frt. Szőlődézsmaváltság. Kiadás: 3. czíin. Összesen 51.000 frt, Papp Elek jegyző: B. Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! Midőn a szőlődézsmaváltság tételénél felszólalok, nem ellenzékeskedési szándékból teszem azt, hanem a kisbirtokos lakosság nagy részének érdekében, és a t, kormány egyik programmpontjának, a szőlők regeneráeziójának sikeresítése érdekében. Az általam képviselt kerületben épúgy, mint az ország igen sok vidékén a lakosság keresete tudvalevőleg a szőlőmívelés. És most, midőn megszűnt a köznépnek ez a kenyérkeresete

3 a vagyonosabb rész, az úgynevezett habens, vagy fél-habeus gazda még megélhet bir16