Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-264
106 2e ** országos tlés 189S. dcczember 4-éa, hétftin. szervezetét változtatni, ha szükségesnek látta volna, és épen ezért bármely miniszterelnöknek is törvénymulaszlás vádját szemére vetni azért, hogy ő esetleg azi a nagy tanácsot, ha nem látta szükségét, össze nem hítta, abszolúte nem lehet. Ezen végrehajtó bizottság tagjai először is a miniszterelnöki államtitkár, azután a kereskedelmi minisztérium egyik kiküldöttje, a főrendiháznak és a képviselőháznak a háznagyai, a főváros képviseletében az általa kiküldött polgármester, a közmunkatanácsnak kiküldöttje, az építész- és mérnökegylet kiküldötte és a művezető építész. Megvallom, t. ház, hogy sértőnek találom a bizottság ezen tagjaira nézve Pázmándy képviselő úrnak azon állítását, hogy csak egy ember önkénye és szeszélye vezeti az építkezést. Vajay István: Igen, mert különben a tintaflaskával argumentál! (Zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza Lajos ő Felsége személye körüli miniszter: Van abban valami, hogy a legsöbb esetben a végrehajtó bizottság csakugyan elfogadja az elnökség javaslatát és előterjesztését; de ennek indokát nem kell az önkény előtti meghódolásban keresni, hanem abban, hogy a kérdések a művezető építész s az ellenőrző szakközegek, valamint az elnökség részéről kellőleg előkészíttetvén, az illető tagok legjobb meggyőződésük szerint szintén magukévá teszik azt a nézetet; azt feltételezni róluk, hogy nem meggyőződésük szerint szavaznak, megvallom, sértőnek találom. (Helyeslés a jobboldalon) Pázmándy képviselő úr hivatkozott az 1884 : XIX. tcz. 3. §-ára, és azt mondja, hogy ez a törvény egyenesen megmondta, hogy az építés ügyében új törvényt kell behozni. Ez tévedés, mert a törvény 3. §-a így szól: »A mennyiben az országház építése, vagy környékének megfelelő szabályozása és rendezése érdekében további intézkedések kívántatnának, ezekről külön törvény fog rendelkezni*. De a mennyiben ez a szükség nem állt be, a törvény egyáltalában nem követeli, hogy erre nézve újabb törvény alkottassék. Természetesen mindig a törvényhozás belátásától függ, ha elérkezettnek látja az időt, újabb törvényhozási akcziót kezdeményezni; de azért, hogy a kormány nem tett eddig ez ügyben előterjesztést, nem lehet neki szemrehányást tenni. A képviselő úr anomáliának mondta, hogy a, végrehajtó bizottságnak elnöke most pláne a kormány tagja, és nem egyszerű tagja a képviselőháznak. Bocsánatot kérek, én ebben összeférhetetlenséget és anomáliát épen nem látok. Akkor, midőn a törvényhozás a miniszterelnököt bízza törvény végrehajtásával, és a viszonyok iigy adják, hogy a miniszterelnök, a ki maga csakugyan nem végezheti azon ügyeket, történetesen épen a kormánynak egyik tagját találja, a ki azokat végzi: ebben, azt hiszem, úgy a miniszterelnökre, kit a felelősség terhel, mint — akarom feltételezni — az országra nézve is majdnem egy garancziával több van, mintha alantosabb közeg, vagy egy független képviselő közeg vezetné az ügyeket. De azt sem lehetne függetlennek tekinteni, mert függnie kell a miniszterelnöktől, minthogy a törvény a miniszterelnököt bízta meg a törvény végrehajtásával. Több alapja van a kifogás ama részének, a mely azon miniszter ellen szól, — nem tudom, a képviselő úr mondotta-e vagy más, —a kinek hivatalos székhelye ez idő szerint Bécs. Megvallom, kezdetben magamnak is aggályaim voltak, hogy e két állás összeegyeztethető lesz-e; de egy év lefolyása alatt tapasztaltam, hogy mindig be lehet osztani e teendőket, mert, a mint méltóztatnak tudni, ő Felsége személye körüli miniszterének hivatalból igen gyakran kell megfordulnia Budapesten, 8 ezért mindeddig nem tapasztaltam, hogy az országház építését e körülmény hátráltatta, volna. Arról meg lehet győződve a t. képviselőház, hogy a mely perczben azt látnám, hogy a két teendő nem egyeztethető össze, levonnám a konzequencziát, mert sokkal inkább szívemen viselem az országház építése ügyét, semhogy azt legkevésbbé is koczkáztatni akarnám. (Helyeslés jobb felől.) Már most áttérek a pékiákra és a kérdésekre. Az építésvezető bizottság elnökének önkényére és személyére vonatkozólag Pázmándy Dénes t. képviselő úr felhozta, hogy az elnök egy festőművészünknél egy képet rendelt meg, és csak most derűi ki, mikor a kép már elkészült, hogy be sem fér a terembe, de azon kívül hat esztendeig kell dugdosni, mert a milleniumra készült. A hány állítás, annyi tévedés. Azt a képet nem a végrehajtó bizottság elnöke rendelte meg, mert hisz akkor túllépte volna hatáskörét; azt elismerem, hogy része volt a megrendelésben. A végrehajtó bizottság elnöke épúgy, mint a kormány tagjai, abban a nézetben voltak, hogy szegénységi bizonyítvány volna az Magyarországnak, hogy van világhírű festőnk, a kinek műveit a mfíbarátok az egész világon kapkodják, és ez a művész elérte élete korának delét, de Magyarországnak még mindig nincs birtokában valamely nagyobbszabású müve. Ez volt az egyik indok, a mely a kormányt és a végrehajtó bizottság elnökét vezette. (Általános helyeslés.) A másik indok az volt, hogy általában ki