Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-264
98 2 ®** ersiágas ülés Í8£S. deeiemberá-éa, hétfő n. ügyeket, el kell intézni közös természetű ügyeket is. Például ezen kabinetiroda rendezi a nyilvános kihallgatásokat. Nem a miniszterek kihallgatásait, mert hiszen — engedelmet kérek — azok az idők, a melyekről Hoitsy képviselő úr megemlékezett, hogy, nem tudom, országgyűlési küldőiteknek vagy minisztereknek várakozniuk kellett, míg ő Felségéhez jutottak, hála Istennek, elmúltak, és vissza többé nem is térnek. Thaly Kálmán: Azt nem tudom. (Zaj. Halljuk ! Bálijuk!) Beöthy Algernon: Rákóczynál is vártak! (Derültség a jobboldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ma, t. képviselőház, a miniszternek személyes belátásától függ az, hogy ő Felségénél személyesen kérjen-e kihallgatást, vagy pedig a kabinetiroda közvetítését vegye igénybe, és ha kihallgatást kér, még nem is a kabinetiroda közvetítésével, hanem még ennél is közvetlenebb módon kérhet kihídlgatást. Azt hiszi a t. képviselő úr, hogy, ha visszatérnének ilyen idők. azt a törvény akadályozná meg? (Helyeslés jobbról) Ilyen intézkedéseket, t. képviselőház, törvényekkel szabályozni nem lehet. Az érintkezés közvetlensége ég melegsége egészen más alapon nyugszik, mint a törvény. Beöthy Ákos: De 1867-ben igen jó volt, hogy törvényekre hivatkozhattunk! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Ugyan milyen kiindulási pontja lenne a zűrzavarnak az, ha ilyen külön kabinetirodák lennének: külön magyar kabinetiroda, külön osztrák kabinetiroda, külön közös kabinetiroda, és talán némely, a legmagasabb személy magánügyeitől el nem választható teendőknek végzésére is külön kabinetiroda, mert hiszen azok is előfordulnak ott!? Ugyan micsoda zűrzavar lenne ez!? (Igazi Úgy van! jobb felöl.) Én, t. ház, épen az ügymenet rendessége szempontjából óvnék mindenkit, hogy a megoldásnak ilyen módozataihoz folyamodjék. Nekünk azon kabinetiroda ellen, úgy, a mint ma viszi az ügyeket, semminemű kifogásunk nem lehet. K mire Beöthy képviselő űr utalt, mintha a, királyi válaszokért a felelősséget a kabinetirodára akartam volaa tolni .... Beöthy Ákos: Nem azt mondtam! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: .... az a kabinetiroda készíthet elő dolgokat, de azok a dolgok, mielőtt bármi tekintetben nyilvánosságot látnának, vagy ő Felsége elé terjesztetnének, igenis, a felelős magyar kormány revíziója, hozzájárulása, módosítása alá bocsáttatnak. Technikus teendőknek az tllátását tehát, fogalmazványoknak az előkészíeését nem lehet összezavarni az intézkedés, a felelősség lényegével járó teendőkkel. Hogy történt-e mulasztás vagy nem, ezért a felelősség minket terhel; az nem hárítható át azokra, a kik az ilyen teendőknél nekünk igen nagy segédkezet nyújtanak, és ezen teendők előkészítésében sikerrel közreműködnek. (Egy hang a szélső baloldalon: Hisz akkor 'politizálnak is!) Én, t. képviselőház, mindenkit óvnék attól, hogy oly királyi magyar kabinetirodát állítson fel, a mely hatósági jelleggel bir, mert ez a közvetlen érintkezésnek véget vetne. (Igaz! Úgy van ! jobb felöl.) Minekünk csak oly kabinetirodára lehet szükségünk, a mely kizárólag a fejedelem személyes szolgálatára van rendelve, de a miniszterek érintkezésének közvetlenségét, azok felelősségének teljes érvényesülését semmi tekintetben nem hátráltatja. (Élénk helyeslés jobb felöl.) És mivel a mai kabinetiroda ennek megfelel; mivel az ő Felségének személyes szolgálatára rendelt iroda; mivel a czíme is épen azért »ö császári és apostoli királyi Felségének kabinetirodája*: ; mivel, ha egy ilyen hivatalt állítanánk fel, vagy egy külön dolgot teremtenénk, vagy egy új közösügyet létesítenénk, de mindenesetre egy oly közbenső hatóságot, vagy hivatalt kreálnánk, a melyet én az alkotmányosság fogalmával megegyeztethetőnek nem tartok: kérem a tétel megszavazását (Élénk tetszés és helyeslés jobb felől.) Hoitsy Pál: T. ház! Félreértett szavaim értelmét akarom csak néhány szóval helyreállítani. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök úr úgy állította elő a dolgot, mintha én pikáns udvari históriákat hoztam volna elő. Ezt, a mit ez alatt a szó alatt értünk, felhozni szándékomban nem volt. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Nem is mondottam ! Thaly Kálmán: De ezzel a szóval élt. Hoitsy Pál: Ezt nem tettem, nem is volt szándékomban tenni. Én csak arra a konfúzióra mutattam rá, a mely a múlt időben létezett abban, hogy egyes udvari méltóságok udvari méltósági funkcziót végeztek, és közszolgálati funkcziókat is végeztek. Ezt én azért hoztam fel, mert a t. miniszterelnök úr a múltra hivatkozott, és azt mondta, nem kell törvényt hozni, — a múltban sem volt. Ma ugyan a t, miniszterelnök úr azt mondta, hogy ezt az alkotmányos legújabb időre értette. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ezt nem mondottam ! Hoitsy Pál: De tegnapelőtt nem úgy méltóztatott nyilatkozni, mert akkor egyenesen Mária Terézia korára hivatkozott a miniszterelnök úr. Tehát nekem volt igazam, midőn rámutattam, hogy a múltból e tekintetben nem lehet konze-
