Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-245

245. országos lile* IS'Jií. november 11-én, szombaton. 8a lépések megtétettek. Hivatalos nyilatkozatot ebben a házban kérdés nélkül tenni nem szokás, és a mely pillanatban a kérdés megtétetett, én megteszem reá rögtön a nyilatkozatot. Itt tehát mú lasztás nincs. Kik magán úton kérdeztek, mert voltak olyanok is, a kik ilyen úton kértek, nyertek is felvilágosítást. A mi a másikat illeti, — ezt is bevezetésül kell megemlítenem, — hogy a képviselő úrnak az az érvelése, hogy Anglia példája bizonyítja, hogy ágy a kormányzat, mint a bíróságok körében állítólag elkövetett visszaélések a parlamentben szóba hozhatók, erre nézve Anglia példájára semmi szükségünk nincs, (Élénk helyeslés jobb felől.) mert Baját alkotmányunk alapján ez a joga és esetleg kötelessége minden képviselőnek meg van. (Élénk helyeslés.) Nem is szükséges ezeket a kérdéseket azzal indokolni, hogy a megsértett közerkölcsi érzület és a magyar bíróságok reputácziója teszi szükségessé ilyen interpelláczió megtételét. Miért? Mert arra tökéletesen elegendő ok a t. képviselő úr felszólalása, hogy ilyen vádak nyilvánosan emeltetnek, ha a képviselő úr elég fontosnak találja, hogy azt itt szóba hozza. (Helyeslés jobb felöl.) A mi már most a kérdéseket illeti, a képviselő úr azt kérdi először, van-e tudomásom nekem arról, hogy a »Pesti Napló« október hó 24-én kiadott számában úgy a kormány egyes tagjai, mint az ügyészségek és bíróságok ellen ilynemű vádak emeltettek? Felelet: Van tudomásom. Második kérdése a t. képviselő úrnak az, hogy van-e arról tudomásom, hogy itt az összes kormány, az igazságügyminiszter és belügyminiszter külön-külön is, összesen is bünpalástolással vádoltatik? A törvényszékekről majd később nyilatkozom. Igenis van tudomásom arról, hogy azok a kifejezések ott benfoglaltatnak. Én egyáltalában hozzá vagyok szokva, hogy nagyhangzású kifejezések hozatnak fel, de mikor azoknak tényleges megállapításáról van szó, az állítás alap ján szolgáló tények már minimális mérvben és alakban jelentkeznek. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Én tehát veszem egyenesen az én személyemre, tehát az igazságügyminiszterre vonatkozó nyilatkozatot, nem a képviselő úrét, hanem a czikkét, mely azt mondja (olvassa): »Szilágyi Dezső igazságügyminiszter kétségkívül hallott és olvasott a kolozsvári igazságügyi botrányról, jelesen Bodor László hamis jegyzőkönyvéről. Abszolúte lehetetlen, hogy tudomására ne jntott volna a hamis jegyzőkönyvfelvétel, miután az napok

;

g a lapokat foglalkoztatta; mégis, semmi intézkedés szükségét nem látta ö exczellencziája; még a vizsgálatot sem rendelte el.« Ez a tényleges alapja azon különös mulasztási vádnak, a mely ismételve a czikkben előfordul. Én, t. ház, kijelentem, hogy tökéletesen valótlan az, mintha semmi intézkedés nem történt volna. (Általános helyeslés.) Minden megtörtént, a mi engem illet, a felügyelet hatáskörében; de semmisem történt meg, pedig kívánták tőlem, a mi azon túl terjed, (Felkiáltások bal felől: Kik?) semmisem történt arra, hogy a felügyeleti hatáskörön túl befolyásoltassák a bíróságnak az eljárása. (Helyeslés jobb felöl.) A mi tehát engem ület, ennyit mondhatok, (Nagy zaj és felkiáltások bal felöl: Kik kívánták ?) Jöttek hozzám kérelemmel mindkét oldalról: az egyikről az iránt, hogy az ügyet bizonyos irányban siettessem. Erre én azt feleltem, hogy igenis siettetni fogom, mert ezt a közérdekében szükségesnek látom. De egyenesen kijelentettem azon allúzióval szemben, — mert csak allúzió volt, — hogy egyebet pedig, a mi a felügyeleti hatáskört egy hajszállal is túlhágja, tőlem hiába kérnek, (É'énk helyeslés.) és bár nem sürgettek, csak alluziót csináltak rá, hiába is remélnének. (Általános helyeslés.) A másik oldalról is jöttek hozzám bíróküldési kérelemmel és azzal, hogy a mennyiben hatáskörömbe vág, az ügy pártatlan lefolyása felett őrködjem. Én az illetőt bíróküldési kérelmére nézve a perrendtartási szabályok szerint az illetékes bírósághoz utasítottam, ('Élénk helyeslés ) a másikra pedig azt mondtam, hogy itt a felügyeleti hatáskörön kívül semminemű irányban sem lesz és nem is tűrök eltérést. (Általános helyes

1 és) De azt mondám, hogy valótlan ama hírlapi czikk azon állítása, hogy a felügyeleti hatáskörben mindaz, a mi ebbi a hatáskörbe tartozik, meg nem történt, de nem most. midőn e hírlapi ezikk megjelent, hanem midőn az első közlemények april hó vég-e felé a lapokban megjelentek. Erre nézve folyó évi április hó 19-én az »Egyetértés« 107-ik és későbbi számaiban sőt más lapokban is közlemények jelentek meg, melyek a kolozsvári tövényszékhez benyújtott felebezésben is foglaltatnak. Ebben Bodor vizsgálóbíró ellenében két tény hozatott fel. Az egyik abban áll, hogy a kihallgatáskor hamis jegyzőkönyvet vett fel, a másik abban, hogy a feljelentés tartalmáról a panaszlottat az ügy hátrányára idő előtt értesíttette. Még mielőtt a miniszteri intézkedés kiment volna, már a királyi tábla elnöke jelentette, hogy az állítólag elkövetett visszaélésekre nézve felügyeleti hatáskörében nyomozást indított meg. (Élénk helyeslés.) Nyilatkozatra felhívatott az illető vizsgálóbíró is, a ki terjedelmes nyilatkozatot adott be. Maga kérte önmaga ellen a vizsgálat megindítását. Nyomozás tárgyává tétetett a felügyeleti körben mert mindig csak arról van szó, hogy miként 11*