Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-244
46 244. orsz&gos Illés 1898 november 10-én, pénteken. ügyünkre vonatkozólag is sok tanúiságot vonhatunk le. (Helyeslés.) Nem engedhetem meg magamnak, t. ház, hogy ezen krízist itt bővebben fejtegessem, csak azt kívánom megjegyezni, hogy ezen krízisnek kiindulási pontja nem abban rejlik, a mit sokan hisznek, tudniillik a politikai okokban, ámbár i cm tagadom, hogy a krízis kiélesítésére és fokozására ez is hozzájárul, de a kiindulási pont abban rejlik, hogy Olaszország mely hasonlókép, mint Ausztria-Magyarország, óriási külföldi adóssággal van terhelve, a külföldi hitelezők megnyugtatása és ezzel kapcsolatban a készpénzfizetés fentarthatósága alapfeltételei körül számos mulasztást követett el. Egy egészséges bankrendszer etablirozása a pénzügyi egyensúly szilárd fentartása, az államkincstár függetlenítése lebegő, rövid lejáratú adósságok Damokles kardjától, az ország gazdasági fejlődésének óvatos szolid irányzása és mérsékelt keretek közé való szorítása, e fejlődésnek nem külföldi tőkékre, hanem az 'országnak saját erejére való fektetése, más szóval intenzív, és nem extenzív gazdasági irány követése és — the last but not the least — felismerése azon fontos szerepnek, mely az ország financziális köreinek arra nézve jut, hogy a nép financziális túlzásoktól, kinövésektől távol tartassák, hogy a pénzpiaczok egységes irányba tereitessenek, és saját üzleti politikájuk az állam érdekével összhangzatban maradjon, ha mindezek tekintetében nálunk és Ausztriában el fognak kerältetni a mulasztások a jövőben, a mint hogy Olaszországban, sajnos, el nem kertíltettek : csak akkor lesz megadva készpénzfizetésünk fentarthatóságának, nem mondom, egyedüli, de mindenesetre legelső feltétele, a külföldi hitelezők megnyugvása és ragaszkodása, csak akkor fog a valutarendezés, a nemzet testi egészségében egészséges vérképződést előidézni, csak akkor fog az a magj^ar nemzet kulturális fejlődésében korszakalkotóvá válni. (Élénk helyeslés jobbról.) Bocsánatot, t. ház, hogy oly hosszasan szóltam a valutarendezésről, holott a költségvetés általános tárgyalása van napirenden ; de azt hiszem, hogy velem együtt abban a véleményben fognak osztozni, hogy ezen rendezés pozitív összefüggése a költségvetéssel bővebb magyarázatra nem szorul, a mint hogy ha követtetnek el hibák e nagy művelet keresztülvitele körül, a mint eddig nem történtek, ez nagy válságok kútforrása lehetne és végzetesen kidomborodnék a jövé évek államháztartásában. így tehát negatív irányban is meg van az összefüggés. (Helyeslés jobbról.) Ezen radikális reformnak, a maga mélyreható befolyásával egész közgazdasági életünkre természetes kiegészítését fogja képezni ama másik, szintén nagyfontosságú reform, melyet a t. ministerelnök úr az egyenes adók reformáláaa által megindítani készül. E téren tényleg tarthatatlanok a viszonyok. Az a sok visszásság, igazságtalan megadóztatás, mely mindennap szítja a nép elégedetlenségét és elkeseredését, és megingatja az állam igazságos eljárásában a hitet, e reformot elodázhatatlanúl szükség gyanánt állítja elénk. (Úgy van!) Bízom a t. kormány bölcseségében és a viszonyok alapos ismerésében, hogy oly munkálattal fog a t. ház elé lépni, mely egyrészi megállítja a jogos panaszok árját, és másrészt a modern közgazdasági elméletek magaslatáról a közgazdasági tényezők számbavételével és kíméletével ott, hol helyén van, meg fogja állapítani az új egyenes adórendszert egyrészt, másrészt fokozni fogja költségvetésünk jövedelmi részének rugékonyságát arra, hogy szemben a jövő jelentékenyebb és komplikáltabb állami feladatokkal, népünk adóereje fokozottabb mérvben legyen igénybe vehető a nélkül, hogy ezért hazafisága erős próbára tétessék, és hogy ezeket a gazdasági tényezőknek és individualitásoknak megsínyleniök kellene. Felteszem, hogy ezen adóreformokban a földadó nem az utolsó szerepet fogja játszani, és hogy a kataszteri felvételek közigazgatásában, illetve befejezésében azon kirívó visszásságok igazságos megszüntetésében, melyek ezen a téren főleg a nagybirtokosság és a holt kéz tekintetében fennállanak s (Mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) az állam meg fogja találni az alapot arra, hogy a mai hozadék nagyságának fentartása mellett esetleg a földadó kulcsa lejebb szállítható legyen, hogy így megkönnyíttessék a közép és kisbirtokosságnak közszol gálmányi terhe, melynek súlya aránytalanul erősebben nyomja ezen gyengébb osztályokat, mint ama erősebbeket, (lgas! Úgy van a jobboldalon.) Ezen adóreform alkalmat fog szolgáltatni a kormánynak és a szabadelvű pártnak hogy azon valóban szabadelvű politikát, a melyet az egyházpolitika terén inicziáit agy oly kérdésben, mely a nép jólétét oly közel érinti, ki fogja domborítani és érvényesíteni. Hangsúlyozom a kérdés ezen oldalát azért t i., mert szemben a t. ellenzék állításaival, itt is meg fog győződni a nemzet, hogy a szabadelvű párt szabadelvű politikát követ (Igaz! Úgy van ! a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) és azt hamisíttatlanúl törvényeinkben és a gyakorlati kormányzásban is kivánja érvényesíteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mert meggyőződésem szerint határozottan szabadelvű és demokratikus politika az, . . . Madarász József: Úgy legyen! Lánczy Leó: . • . mely a magyar nemzet lelkéből fakad, és melyet igaz érdekei szempontjából követelnie kell, és mert teljes bizalommal
