Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-252
266 288 ' •"•*»©• ttlé* 1898. november 20-án, hétfőn. erre nézve röviden csak azt mondom : Kérem a t. házat, méltóztassék ezt az előirányzatot a jövő évre megszavazni. Hogy mi történt a jelen évben, e pillanatban meg nem mondhatom. A képviselő úr is — Saját szavai szerint — nem győződött meg arról, hogy hitelt érdemlők-e az adatai, de ez nem is áll a ház előtt. Jelenleg a ház előtt a jövő évre való előirányzat áll, itt pedig az írnokokkal és az irodatisztekkel igazságosan bántam. Jelesen az irodatisztekre nézve felem'ítem, hogy van három osztály: 1000 fitos, 900 fitos és 800 frtos, és beosztattak az irodatisztek e három osztályba a következőleg: az ezresben van 11, a kilenczszázasban 10 és a nyolczszázasban 10, megfelelőleg azon elvnek, hogy a fizetési osztályokba lehetőleg egyenlően osztassanak be a tisztviselők, a hol pedig nem oszthatók be egyenlően, a magasabb fizetési osztályokba jusson a nagyobb szám. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök.* Következik a szavazás. Méltóztatnak a kii', táblák személyi járandóságaira felvett 1,147.367 forintot megszavazni? (Megszavazzuk !) Megszavaztatik, Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : Dologi kiadások. 101.600 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) •. Királyi főügyészségek. Rendes kiadások: XX. fejezet, 4. czím. Kiadás. Személyi járandóságok. 71.685 frt. Polónyi Géza: A ház nem határozatképes. Tessék konstatálni! (Ellenmondás.) Elnök: Ha a képviselő ÚJ- kívánja, meg fogom számláltatni a ház jelenlevő tagjait. Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak a képviselő urakat megszámlálni. (Megtörténik.) A jegyző urak megszámlálván a jelenlevőket, konstatálják, hogy 100-nál többen vannak jelen. A tanácskozást folytatjuk. Gr. Esterházy Kálmán jegyzőit-ássa) Dologi kiadások 10.880 frt. , Elnök: Kíván valaki szólni ? Senkisem. Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) •. Bevétel. Fegyelmi pénzbüntetés és rendbírság 3.000 frt. Elnök: Kíván valaki szólni? Senkisem. Megszavaztatik. Gr Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) •. Királyi törvényszékek és járásbíróságok. Rendes kiadások. XX. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek: VIII. fej. 5. czím. Kiadás. Személyi járandóságok. Összesen 6,861.857 frt. Bernáth Dezső jegyző: Márkus József! Márkus József: T. képviselőház! (Halljuk!) Én készséggel átengedem magam azon irányzatnak, hogy a vitát lehetőleg rövidre szabjuk, és azért csak egyetlen egy részletre kívánok szorítkozni e tétel tárgyalásánál. (Halljuk!) Felhoztam ezt már a múlt évi budget-tárgyalásnál is, de miután észrevételem az alkalommal nem részesült kellő figyelemben, én pedig az általam említendő törvényt rossznak és rossz hatásában igen fontosnak tartom, azt hiszem, nem teljesítek felesleges munkát, ha azt ezúttal is a tisztelt igazságügy miniszter úr becses figyelmébe ajánlom. (Halljuk!) Az illetéktörvénynek egyik szakasza akként intézkedik, hogy a bíró a hagyatékot nem adhatja át addig, míg be nincs igazolva, hogy az utána kivetett illeték be van fizetve; ha a törvény által kitűzött határidőben ez nem igazoltatik, akkor a bíró a hagyatékátadó végzésben betábláztatja a kincstár követelését. Alig méltóztatik elképzelni, t. ház, hogy ez mily rendkívüli módon szaporítja a munkát, és gyakran mily sok hiábavaló munkát okoz a bírói ügykezelésnél és mennyi kellemetlenséget, a feleknek. A járásbíróságnál vagy a törvényszéknél az illető bírót felszólítja az ületék-kiszabó hivatal, hogy a hagyatéki iratokat terjeszsze hozzá az illeték kiszabhatása czéljából. Abban a pillanatban, a mint a hagyatéki iratokból tájékozva lesz a kiszabandó illeték mérve felől, vagy a mint ezekre nézve az iratokat áttette, rögtön átiratban értesíti az adóhivatal az illető bíróságot, hogy mennyi illeték van kiszabva. Erre a bíróság a feleket nyolcz napi terminussal felszólítja, hogy igazolják az illeték kifizetését. De az esetek túlnyomó számában akkor még a felek az illető kiszabási hivataltól a fizetési meghagyást még meg sem kapták, de ha megkapták volna is, a mennyiben a 30 nap, mely alatt az illeték kifizetésére kötelezve vannak, sokkal hosszabb határidő, mint az a 8 nap, melyet a bíróság kiszab, ezen ferde és észszerű'tlen intézkedésnek az az eredménye, hogy csaknem minden alkalommal az illeték, mely esetleg a birói ellátás alatt a felek által esetleg ki is fizettetik; mindig betábláztatik, és aztán folyamodás történik annak kitörlése végett. Szóval szerény nézetem szerint ez a törvény rendkívül, rossz és sok kellemetlenséget idéz elő. Második czélom egy kérdés feltevése s rendkívül óhajtanám, ha kegyeskednék azt a t. miniszter úr feleletre méltatni. Jász-NagyKun- Szolnokraegyében egy rendezett tanácsú község ezen állását megszüntette és ennek folytán a törvény intézkedéseihez képest valamely szolgabírósági kerületbe kell azon községet beosztani. Mikor ez az ügy az igen t. beíügymiaisz-
