Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-251

230 851. országo§ ftlés 18SS. november 18-án, szombaton. alkalommal mondottam, azt gondolom, hogy e kérdések egyikére a t. képviselő úr maga is megtelelhet. A múlt alkalommal azt hoztam fel, hogy jó lesz most sürgetni a teljes polgári el­járás tervezetének elkészültét, mert, ha nem sür­getik, akkor később aligha lesz arra alkalom. A t. képviselő úrnak tudnia kell, sőt talán tudja is, hogy a teljes polgári eljárás tervezete elkészült, és egy igen terjedelmes motiválás kíséretében közzé is tétetett. Megküldetett véle­ményezés végett az ügyvédi kamaráknak, és megküldetett a szakférfiak közül is többeknek. A mi tehát a törvényhozási tárgyalás alá való előkészítést illeti, az megy a maga rendes útján; az, a mit Ígértem, hogy ki lesz dolgozva és közzétéve, megtörtént. Mikor lehet azt a törvény­hozás elé terjeszteni, arra határozott időt nem mondhatok, és azt, hogy én a teljes polgári eljárást csakhamar a törvényhozás elé fogom terjeszteni, erre ily Ígéretet nem tettem és nem teszek, és csak azt jegyzem meg, hogy az, a ki az ilynemű müvek előkészítésének természetét ismeri, az ezzel a kívánalommal most nem léphet fel. (Helyeslés jobbról.) A mi a bűnvádi eljárást illeti, erre nézve azt a felvilágosítást adhatom, hogy az teljesen el­készült, és már augusztusban az illetékes helyre felterjesztetett; időhatárt nem szabok, de remélem, nemsokára azon helyzetben leszek, 1 ogy a tör­vényhozás ^elé terjeszthetem tárgyalás végett. A mint említem, a felhoz' tt időpontban a minisz­tériumban már teljesen készen volt. A t. képviselő úr azt kérdezte, hogy miért késik a kúriai bíráskodás gyakorlatáról szóló javaslatnak tárgjalása a bizottságban? Erre nézve a bizottság tagjai is adhatnak felvilágo­sítást. Téved a t. képviselő úr, ha azt hiszi, hogy annak csak egy pár szakasza tárgyaltatoit le. Kérdezze meg a saját pártján lévő képviselő urakat, a kik azon bizottság tagjai, hogy a nehezebb részének, t. i. az anyagi jogot tartal­mazó első fejezetnek legnagyobb része le van-e tárgyalva? Úgy, hogy nem mondom ugyan, hogy a mi hátra van, nem fontos, és nem jelentékeny, de azok legnagyobbrészt eljárási szabályok lévén, gyorsabb tárgyalások remélhetők. Egyéb­iránt a napokban volt alkalmam nyilatkozni épen az elnök megválasztása alkalmával, hogy azt szándékom javasolni a bizottságnak, hogy pár­huzamosan az igazságügyi bizottság működésével, mely a szó teljes értelmében túl van halmozva teendőkkel, történjék ezen bizottság munkál­kodása, mely azt hiszem, nemsokára eredményes befejezést érhet. A mi a harmadikat illeti, hogy a büntető novella mikor fog tárgyaltatni, erre nézve meg­jegyzem, hogy a képviselő úr mindig úgy beszél, mintha ,én rajtam múlnék a dolog. Pedig ez a dolgok természetes következménye. Az igazság­ügyi bizottság ehőtt ugyanis a javaslatoknak két sorozata van: tisztán igazságügyi, és oly javaslatok, a melyek odautaltattak, de a melyek nem tisztán igazságügyiek. Ilyenek : az izraeliták . reczepcziójáról, a vallás szabad gyakorlatáról, az anyakönyvek államosításáról szóló törvény­javaslatok, a melyeknek szintén bizonyos sür­gősségi természetök van. Volt alkalmam a bizottság tagjait tájékoz­tatni, hogy nézetem az, s úgy óhajtanám a bizottság működését irányozni, hogy mindenek­előtt létárgyaltatnék, — a mit nem méltóztatott említeni, — az örökösödési eljárás, melynek tárgyalása félben van, s a melynek minél gyor­sabb megalkotására azért kell súlyt helyeznem, mert ettől • sikereket remélek a bíróságok ügy­menetére, de a hagyatékok nagyon elhanyagolt ügyének rendezésére nézve is. Azután a körül­mények szerint elővennők akár az egyházpolitikai javaslatok közül azokat, á melyek már tárgya­lásra érettek, és sürgettetnek, esetleg magát a büntető-novellát. Legyen megnyugodva a képviselő úr, az igazságügyi bizottság, — a melynek a képviselő úr talán tagja is, — mindenesetre fog működni; arról azonban, hogy épen melyik javaslat jön sorra az örökösödési eljárás után, e perezben végleg nem nyilatkozhatom. A képviselő úr arra is czélzott, hogy egyes javaslatok, mint például az ügyvédi rendtartás, az előkészítés stádiumában vannak. Hát, t. ház, nemcsak erről, hanem sok minden egyébről is adhatok felvilágosítást, ha kívánják, (Halljuk! Balljuh !) Egyelőre kiemelem, hogy úgy az ügyvédi rendtartásra, mint a hiteltörvényekre vonatkozó három igen fontos javaslat, melyek egyebekkel együtt, a közönség kezén forognak, ma meg érettek a végszerkezetre. Ezek egyike a csődön kívüli megtámadásokra, másika a fizetések be­szüntetésére és a csődön kívüli egyezségre, és harmadika magának a csődtörvénynek módosí­tására vonatkozik. Mind ezekre, úgy az ügyvédi rendtartásra a szakkörök, kamarák, s egyes szakférfiak véleményei beérkeztek, ezek az igazságügyminisz­teriumban feldolgozás alatt vannak, s azután egy külön bizottság elé jönnek, hogy ezen vélemé­nyek felhasználásával, a törvényhozás elé ter­jesztendő javaslat szerkesztessék. Úgy ezekre, mint magára az ügyvédi rendtartásra nézve több becses véleményt kaptam az egyes ügyvédi kamarák részéről is. Ez alkalommal kell, hogy bizonyos nyilat­kozatot tegyek a sommás eljárás életbelépteté­sére vonatkozólag. A sommás eljárás életbe­léptetésére szükséges' rendeletek és utasítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom