Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-250

250. országos ülés 1898. november 17-éa, pénteken. 189 Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Mező­rendőrség és mezőgazdasági statisztika. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 6. czím. Kiadás 31.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Meteoro­lógiai és földmágnességi központi intézet. Ren­des kiadások: XVIII. fej. 7. czím. Rendes be­vélelek: VI. fej. 4. czím. Kiadás: Személyi járandóságok 22.757 frt. Papp Elek jegyző: Heckenast György! Elnök: A meteorológiai központi intézet személyi járandóságairól van szó. Ehhez kíván a képviselő úr szólani? Heckenast György: Igen. T. ház! Midőn a múlt évi költségvetési törvény folytán a föld­mívelésügyi minisztérium keretébe beosztott ezen országos meteorológiai és földmágnesség! intézet fentartására előirányzott költségek tárgyalásá­nál a t. ház türelmét és idejét rövid időre igénybe venni bátor vagyok, készséggel haszná­lom fel az alkalmat anmk kijelentésére, hogy ezen intézetnek költségvetését, mely intézet tu­dományos szempontból a mezőgazdaság kultú­rájával is összeköttetésben áll: elfogadom. A múlt évben e czímen 28.822 forint lett előirányozva. 1894-re pedig 36.337 forint van előirányozva. A többlet e szerint 7.515 forint. A többletet illetőleg kijelentem, miszerint helyesnek tartom azt, hogy az a személyi és a dologi kiadások fedezésére irányoztatik elő, mert lehetetlennek tartora. hogy egy ily magas színvonalon álló tudományos intézetet, mint volt eddig, két rendszeresített tisztviselő, — igaz, hogy egy szolga is adatott melléjük, — a mai kor igényeinek megfelelően igazgatta. A napi­díjasokkal való kisegítést, — mint az a miniszteri indokolásban ismertetve van, — én sem tartom czélravezetőnek, mert ezek állásaikat könnyeb­ben változtatva, kiképeztetésük a legszüksége­sebb, a legkorlátoltabb keretek közt rövididő alatt lehetetlen. De, t. ház, az én mostani felszólalásomnak egy másik indoka is van. Ugyanis szíves figyel­mébe óhajtom ajánlani az igen t. miniszter úrnak, hogy a ezélszeríí igazgatás és kezelés folytán már is oly hasznosnak bizonyult ezen központi intézet még hasznosabbátehetése, és mintegy kiegészítése végett én egy obszerva­tórium felállítását is szükségesnek tartanám, és az erre kívántató költséget szívesen meg­szavaznám. Mert tekintetbe kell vennünk, hogy még csak néhánv év előtt is hazánkban a meteoro­logiai viszonyok oly primitív állapotban voltak, hogy a külföld hasonló intézeteinek még csak árnyékát sem képezhetik; úgy tekintetbe kell vennünk azt is, és nem tagadhatja senki, hogy rövid pár év óta e téren a haladás oly gyors lépésben mozog, hogy csak az állam némi áldo­zatkészségétől és jóakaratától függ, hogy ez intézetünk úgy tudományos, mint agrikulturai szempontból a külföld hasonló intézeteivel egy színvonalra állíttassák. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Szükség van tehát egy oly czentrális obszervatórium felállítására, mely épen úgy tö­kéletes fölszereléssel, mint klimatológiai szem­pontból alkalmas vidékkel bírjon. Oly vidékkel ugyanis, hol a temperatura, de különösen a szél változásának nagy hegyek, magae épületek útjában nem állanak, sőt a felhőzet nagyságának s vonulási irányának megfigyelése, szabad lévén a láthatár, köny­nyebben és tökéletesebben legyen eszközöl­hető. (Helyeslés.) Ilyen, a tudományos vizsgálódásnak meg­könnyítését nagyban előmozdító, de még több­féle tekintetben az obszervatórium felállítására, én elismerem, hogy hazánkkan sok alkalmatos hely van, de ezek közül az egyik legalmato­sabb hely O-Gyallán, Komárom-megyében volna. A minek csak részbeni bebizonyítása végett is, mint igen figyelemreméltót, van szerencsém a t. háznak tudomására hozni, hogy ha O-Gyal­lán állíttatik fel a czentrális obszervatórium, az ennek felállítására szükséges czéiszerííen befá­sított telket, a meteorológiai tudomány terén nemcsak hazánkban, de külföldön is egyformán nagy érdemeket szerzett, az országos meteoroló­giai intézet jelenlegi igazgatója, Konkoly Miklós úr (Éljenzés a haloldalon.) az államnak ingyen örök időre adni hajlandó. (Élénk helyeslés a baloldalon.) t Azon körülmény, t. ház, hogy O-Gyalla a fővárostól vasúti közlekedéssel két órai távol­ságra van, az obszervatórium ottani felállításá­nak még csak az első pillanatra, sem mondhat ellent, mert az obszervatórium semminemű di­daktikai feladattal nem bírván, épen nincs ah­hoz kötve, hogy a főváros közvetlen közelében építtessék. Továbbá, ha a külföld .hasonló intézeteit tekintjük, azt látjuk, hogy úgy Német-, mint Franczia-, Orosz stb. országokban az obszer­vatóriumok szinte több órai távolságra építtettek a. fővárostól, a mit természetesen a tudományos, minél tökéletesebb vizsgálódások követelnek meg. és ha most figyelembe veszszük, t. ház, hogy az említettem országokban a czentrális obszervatóriu­mok fővárosaikkal csakis f vasúton közlekedhet­nek, míg azonban az Ó-Gyallán felállítandó obszervatórium és a fővárosi központi intézet közt már is állandóan berendezett telefon ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom