Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-246
fOO 216 ' oriBAgos ülés 1898- november lS-án, liétrfia. kérdésével összefügg, sőt abban az irányban az egyedüli, előttünk fekvő alapvető munkát képezi, nagyon kérem azon t. bizottságot, melyhez a javaslat utasítva van, hogy annak a tárgyalásával minél inkább siessen, és minél előbb hozza a házat abba a helyzetbe, hogy azzal foglalkozzék, mert, nem ismételhetjük eléggé annak kijelentését, hogy mindaddig, míg a választások tisztasága, vagy szabadsága iránt emberileg nyerhető biztosítékokat nem bírjuk, mindaddig a kormányhatalom kiterjesztését involváló semmiféle reformhoz nem járulhatunk, (Élénk helyeslés bal felől) akár mily helyesen volna az különben önmagában konczipiálva, mert az alapfeltétel hiányzik. A mi a szoros értelemben vett közigazgatási reformjavaslatokat illeti, csak egy kérdést vagyok bátor intézni a t. belügyminiszter úrhoz, és kérem, hogy a mikor nyilatkozni fog, e kérdésre is legyen szíves kiterjeszkedni. Tudniillik a sorrendet, melyben a reformok beadandók lesznek, már felemlítette Bujanovics Sándor t. barátom, és kérdésem ezen sorrendnek egyik pontjára vonatkozik. A közigazgatási bíráskodás és fegyelmi törvény után következnék a szoros értelembe vett organizatorius reformok sorában elsőnek a községi törvény. Legyen szíves a t. belügyminiszter úr minket tájékoztatni arra nézve, hogy a községi törvény reformja az előkészítésnek mily stádiumban van, és körülbelül mikor várható az, hogy a ház elé fog terjesztetni ; továbbá arra nézve, vájjon az általa kontemplált községi reform önállóan életbeléptethető lesz-e, vagy csak akkor lesz életbeléptethető, mikor a megyei közigazgatási reform is életbe fog léptettetnü Mert tökéletesen ál] az, a mit Bujanovics Sándor t. barátom mondott, hogy e két reformnak elveit kombinative kell megállapítani, és nehezen is tudom magamnak az életbeléptetést külön-külön képzelni. Azonban lehetnek a t. kormánynak oly tervei, miszerint az általa kontemplált községi reform önállóan is életbeléptethető. Tehát e két kérdésre óhajtok felvilágosítást: mikor várható a községi reformra vonatkozó javaslat beterjesztése, és vájjon annak életbeléptetése függ-e, — természetesen a kormány intencziói szerint, — a megyerendezésről szóló törvény életbeléptetésétől ? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hieronymi Károly belügyminiszter: T. képviselőház! Gr. Apponyi Albert t. képviselő úr szíves volt elmondani azokat az indo kokat, melyek őt és elvbarátait arra bírták, hogy a költségvetés mentül gyorsabb letárgyalását lehetővé tegyék. T. ház! Én mindig abban a nézetben voltam, hogy a parlamenti tevékenység szempontjából kívánatos, ho<ry az általános nagy politikai kérdések ne a budget-tärgyalással együtt, mintegy inczidentaliter vettessenek föl, hanem vitattassanak meg akkor, a mikor konkrét javaslatok vannak a törvényhozás előtt. De az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, szintén úgy fogta fel e kérdést, (Helyeslés a jobboldalon.) és örülök, hogy az ellenzék tisztelt vezére közt és köztünk a budget tárgyalásának módját illetőleg az egyetértést konstatálhatom. Azok a t. képviselőtársaim különben, kik a belügyi tárcza központi igazgatásának czíménél ma szót kértek, valamennyien foglalkoztak a közigazgatási reformjavaslat fő vonásaival és azoknak sorrendjével. Holló Lajos és utána Bujanovics Sándor t. képviselő urak részletesen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy minő utat és módot tartanak legczélszertíbbnek a törvényjavaslatok kidolgozásánál, és végre Holló Lajos t. képviselő úr a választási törvény módosításáról határozati javaslatot terjesztett elő. Először is Bujanovics Sándor képviselő úrnak azon kérdése, hogy most is azon sorrendet kívánom-e megtartani a közigazgatási törvényjavaslatok előterjesztésénél, a melyet már egy alkalommal említettem, bátor vagyok ismételni, hogy igenis ugyanezen sorrendhez kívánok ragaszkodni. Nevezetesen már néhány nap múlva — és méltóztassanak meghinni, én sajnálom legjobban, hogy ezt nem tárezám költségvetésének tárgyalása előtt tehettem,— alkalmam lesz a különben egészen kész közigazgatási bírósági törvényjavaslatot előterjeszteni. (Helyeslés.) Rövid idő múlva, remélem, abban a helyzetben leszek hogy elő fogom terjeszthetni a fegyelmi eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot is. (Helyeslés.) A dolog természetében rejlik, hogy a fegyelmi törvény semmi ecetre sem lesz életbe léptethető a közigazgatási bíróságról szóló törvény életbelépése, előtt (Helyeslés.) mert a fegyelmi hatalom gyakorlása körében, felfogásom szerint épen e bíróságoknak széles körű feladata lesz. (Helyeslés.) Mivel pedig a fegyelmi törvény kisebb terjedelmű és könyebben feldolgozható, ez a két törvény együttesen fog életbe léphetni. Ezután a már korábban jelzett sorrend szerint elő fogom terjeszteni a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot, és itt egyidejűleg felelni kívánok Apponyi t. képviselőtársam azon kérdésére is, hogy a községi törvényjavaslatot mikor fogom a ház elé terjeszteni, illetőleg, hogyannak munkálatai mily stádiumban vannak; a második kérdés pedig az volt, hogy önállóan életbe lesz-e léptethető a községi törvény, vagy pedig a megyék rendezésére vonatkozó törvénynyel együtt. A mi az elsőt illeti, nehéz e tekintetben
