Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.
Ülésnapok - 1892-246
96 246. orsf.Agos ülés 1898. norember 18-án, hétfőn. óta lépett életbe nálunk a képviseleti alapon nyugvó parlament s az átmenet a régi rendszerből, a natio Verbőczyana korszakából az újabb állapotokba nem ment végbe minden rázkődtatás nélkül. Biztosíthatom a t. házat, hogy nz a megrázkódtatás, a mely okvetetlenül beálhma, ha t. képviselőtársam javaslata szerint tágasabb és alacsonyabb alapokra fektetnők a képviseleti rendszert, annál sokkal nagyobb és veszedelmesebb volna és bátran mondhatom a t. képviselő úrnak s elvtársainak: »vos non vobis . . indefieatis agni!« A mostani czenzus s általában a választói képesség által nagy bölcsen gondoskodva van arról, liogy a parlement mikénti összealkotására nézve döntő befolyással bírjon azon elem, a mely jelenleg Magyarországon államfentartó elem. (Helyeslés.) Ha elértük volna azt a boldog állapotot, hogy Magyarországnak minden egyes polgára államfentartó elemet képezne; lia elértük volna azon boldog korszakot, a melyben minden egyes magyar polgár a eivis sum romanus tudatától van áthatva és a közéletben csak ez által vezérelteti magát, a köztevékenység terén: akkor szívesen rá állanék a t. képviselő ur elvi álláspontjára, Ue fájdalom, jelenleg még nem állunk ezen a ponton, most mé<r kénytelenek vagyunk épen a parlamentnek mfként való összeállítása szempontjából konzervatív politikát gyakorolni s konzerválni azt az alapot, a melyen jelenleg r. magyar állam nyugszik, és a mely a további nyugodt és zavartalan fejlődést biztosítja. En tehát nagyon sajnálnám, ha épen ebből a parlamentből indulna ki a kezdeményezés arra nézve, hogy rázzuk meg ennek a parlamentnek s ezzel a magyar államnak oszlopait. Nem, ezt nem tehetjük. Ugron Gábor: Nem vagyunk oly gyengék ! Zay Adolf: Ugron képviseli! úr az érdé lyi viszonyokat igen alaposan ismeri, s így nagy bölcsen méltóztatik tudni, hogy miként alakúinának át ott a választások, ha a választói jogosultságot szélesebb keretekre fektetnők. Hacsik mérsékelt arányban is, szélesebb alapokra fektetnők Erdélyben a választási jogot: azon ele mek közül, a melyek ma bejönnek onnan a parlamentbe, alig egy harmadrész jutna be, két harmadrészben pedig olyan elemek jutnának ide, a melyről legalább is kétes, hogy olyan támaszai lesznek a magyar államnak, mint, a jelenlegiek. (Perczel Dezső alelnök foglalja el az elnöki széket.) En azt hiszem, hogy az a reform, melyet a képviselő úr proponál, nem a reformnak, hanem a forradalomnak jelentőségével és hatásával fogna birni. És ha azt az ugrást a sötétbe valójában elkövetnők, akkor itt összegyűlve látnánk egy oly parlamentet, a mely nem utódja lenne az eddigi parlamentnek, hanem nagy többségben más elemekből állana, és más ezélokat tűzne maga elé, sőt alkotni kívánna egy ríj Magyarországot, mely alig volna Magyarország. (Élénk helyeslés.) T. képviselőtársam hivatkozott azon elemekre, melyek még nincsenek képviselve e házban, és melyeknek képviseletei, szerinte, kellene adni, ha nem akarjuk, hogy erőszakkal törjenek be ide. E hasonlatot, mely talán mégis a szoezialisztikus eszmekörből van véve, nálunk még alkalmazni nem lehet. Azon rétegek, melyek más országokban legutóbb képviseletet nyertek, melyeknek Németország már adott képviseletet, Ausztria pedig készül adni, a munkás elem, a negyedik osztály nálunk még számbavehető nagy tömegben nem él. Ezzel foglalkozni a jövő századnak nem regénye, de, azt hiszem, feladata lesz; most pedig erre nézve ne fessük az ördögöt a falra. Ha van nálunk elem, mely még itt képviseletet nem nyert, az nem egy társadalmi osztály, hanem azok a jelenlegi állami rendszernek az ellenfelei. Igaz, hogy e szempontból bizonyos rétegek még nincsenek itt abban az arányban képviselve, mely őket lélekszám szerint megilletné; de vájjon czélszerü-e ezekre nézve, ha nem is a suffrage universelle, hanem a leszállított czenzust alkalmazni, az meggondolandó. En kiszámítottam a választókerületek új alakulását egy kisebb czenzus alapján 8 azt talált ím, hogy, ha leszállítjuk a czenzust, egészen más képe ie-^z e háznak, a mennyiben az államfentartó s az állam üdvös és nyugodt fejlődéséi biztosító elem s-okkal csekélyebb mértékben lenne itt képviselve, a mint kellene; sőt félek, bizonyos, elemek túlsúlyra vergődnének, — s aztán, hogy mi lesz Magyarországgal, nem tudom. Ezért óva intem a közvéleményt és a t. házat is, hogy azt, a mit Holló Lajos képvie lő úr ajánlott, nagyon mélyen fontoljuk meg, mielőtt, akár később is, foglalkozunk vele. Jelenleg parlamenti reformokkal foglalkozni teljesen idő elő.ti volna, és csak zavarná többi sürgős reform-kötelességeinket. Maradjunk meg tehát azon műnk a-programra mellett, melyet a kormány a belügyi alkotásokra nézve elénk terjesztett és kivált azon javaslatoknál, melyek tekintetében Holló Lajos t. képviselőtársam szerint ama párt is egyetért a többséggel, teremtsük meg közös erővel azt az új közigazgatást, melyre mindnyájunknak szüksége van. Minthogy meg vagyok győződve, hogy ez új alkotásokra nézve a t. belügyminiszter urat helyes elvek vezetik és bízom az ő, e téren már kipróbált erejében és jellemében: szívesen megszavazom a tárgyalás alatti tételt. (Élénk helyeslés jobb felöl.)
