Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-229
u 229. országos Blés 1893. október 2 áu, hétfőn. a mit a tapasztalás is mutat, s a minek természetes következménye volna, hogy a jelenlegi vizlefolyási aránytalanság még csak növekednék, s azt hiszem, hogy igazat fognak adni azon állításomnak, hogy az alsó átmetszések sürgős kibővitése élet és vagyonkérdés, úgy az ország, mint az alsó Tiszavölgyre nézve. Kilencz főállomással 141 csapadékmérő állomást szervezett, melyeknek hivatásuk volt — g ma is — az ármentesítő társulatokat és folyammérnökségeket a bekövetkezhető árvizek magasságáról idejében értesíteni, s ágy ezek, mint a folyammérnöki hivataloknak a létező vizszin magasságról szóló napi jelentéseik, ugyan az nap a budapesti összes hírlapokban feltalálhatók, s arról az árvizek idejében az összes társulatok a központ útján külön sürgönyileg is értesíttetnek. Az 1889-ik évben gróf Szapáry akkori földmívelésí minister úr hathatós közbelépése folytán (Halljuk! Halljuk!) az azon évi XVIII. tcz. rendelkezése alapján lettek végre az összes folyamszabályozási ügyek a volt közmunka és közlekedési ministerium ressortjából elválasztva s a földmívelésí ministerium tárczája, illetőleg hatáskörébe beosztva. Itt nem hagyhatom szó nélkül és felemlítem (Halljuk! Halljuk!) hogy részemről 1882-ben tartott felszólamlásomban ezen új beosztást, mint legsürgősebb intézkedést jeleztem a Tisza szabályozás érdekében s szerény véleményem szerint kétségtelen az, hogy ezen intézkedés volt a légiid vösebb és legnagyobb fontosságú, mely a Tisza szabályozás agrikulturalis szempontjából annak helyes irányban fejleszthetóse és biztosítása végett eddig történhetett. (Helyeslés jobb felöl.) Ugyanezen évben, 1889-ben állíttatott fel a »kis vízügyi lanács« és az » országos nagy vízügyi tanács.« 1890-ben lett a képviselőház vízügyi bizottsága megalakítva. Míg végre 1891. január l-jén lett szervezve és felállítva az »országos vízépítési hivatal*, melynek szervezete szerint egy műszaki főnök alatt áll a 4 műszaki osztály, úgy mint: a) a dunai osztály, b) a tiszai osztály, c) a kultúrmérnök és d) a vízrajzi osztály. Az ezen Qgyes osztályok által készült minden fontosabb szabályozási ügy, tanácsi tárgyalás alapján lesz elintézve, mely tanácsnak elnöke az országos vizépítészeti hivatal főnöke, tagjai a 4 műszaki osztály főnökei és előadója az érdekelt vizépítészeti kerületi felügyelő. Minden nagyobb horderejű vízügyi javaslat pedig, mely az egyes folyamok leendő vagy folytatólagos szabályozást czélozza, az illető osztályokban összeállíttatván, első sorban a kis tanács által lesz érdemileg letárgyalva s ennek jelentése illetőleg előterjesztése az országos nagy vízügyi tanács által lesz műszakilag felülbírálva, — melynek tagjai, a kis tanács tagjain kívül, hivatalból az összes vizépítészeti kerületi felügyelők, — s kinevezett tagjai, az ország leg(Az elnöki széket Andrássy Tivadar gr. alelnök foghíja él) Az általam itt elmondottak képezik a Tiszaszabályozás műszaki fejlődésének a mai napig összevont történetét, s ezek után áttérek az 1879-iki évtől mostanig tett helyes administrativ intézkedések elsorolására, 1879-ben, a szegedi katastrófa után, Tisza Kálmán volt ministerelnök úrnak a házban tett Ígérete és kijelentése folytán, több külföldi szakértő, nevezetesen Franczia-, Német-, Olaszország és Hollandia legjelesebb hidrotechnikusai hívattak meg a Tiszaszabályozás megvizsgálására és a teendő intézkedésekről véleményt mondandó. E szakértők beutazván az egész Tiszát — magam is szerencsés voltam kíséretükben lehetni, — véleményes jelentésüket összefoglalván, még ugyanazon évben az országgyűlés t. tagjai közt szétosztatott. A külföldi szakértők azonban — elég sajnos — jelentésükben, pár elvi nézet felállításán kivűl, a teendőkre nézve csak általánosságban nyilatkoztak, s a végrehajtandó munkák részleteire nézve csak útmutatást sem adtak. Ezen jelentés s a rendelkezésre álló adatok alapján, az akkori közlekedési minister állíttatott öszsze először egy mégis programmszerű, folytatólagos szabályozási tervezetet a Tiszára nézve, mely tervezet 1880-ban lett a törvényhozásnak bemutatva s nagyobbrészt annak alapján is lettek máig a további sürgős, de kizárólag az átmetszések szélesítése és mélyítésére vonatkozó, correctionalis munkálatok végrehajtva. Az azt követő évben, 1881-ben lett felállítva a közlekedési ministerium műszaki tanácsa, melynek hivatása volt minden vízügyi tervezetet és végrehajtandó munkát műszaki szempontból véleményezni és felülbírálni. 1884-ben alkottatott a XIV. tiszai törvényczikk, 1885-ben lett törvénynyé iktatva az 1885-ik évi XXIII. t.-czikk, vagyis inkább az általános vízjogi codex. 1886 ban lett felállítva a vízrajzi, azaz az úgynevezett »Hidrografiai osztály*. Ezen vízrajzi osztály kezdé csak rendszeres tanulmányozását a Tiszafolyamnak, s a szükséghez képest fix pontokat rakott le, felvételeket eszközölt az egész Tiszán, szóval hivatása gyűjteni a rendszeres szabályozáshoz szükséges műszaki adatokat.
