Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-226
226. országos ülés 1893. szeptember 28-án, csütörtökön. 4í a melyeket a máit évben Európa több államában uralkodott kolera-járvány alkalmából a különböző államok kormányai megtettek, mérvadó szaktekintélyek kijelentették.hogy azok részben feleslegesek voltak, részben pedig túlmentek a szükségesség határán. Tagadhatatlan tény tehát, hogy a nálunk is tett túlszigorú óvintézkedések következtében előfordult súlyos közgazdasági károk legalább részben elkerülhetők lettek volna. Ez okból kezdeményezte a külügyi kormány a kolera elleni közös védekezés módozatai megállapítása czéljából a nemzetközi érintkezést, a melynek eredménye a folyó évi ápril hó 15-én Drezdában megtartott nemzetközi értekezlet, illetve az ezen értekezlete!! elfogadott nemzetközi egyezmény, a mely egyezményhez az értekezleten részt vett összes európai államok közül 10 állam már az értekezleten hozzájárult s a többi 9 állam sem azért nem járult az egyezméoyhez, mintha az ellen kifogása lett volna, hanem egyszerűen azért, mert ezeknek képviselői nem birtak kellő s kimerítő meghatalmazással, vagy mivel egyik-másik állam közintézményei nem annyira fejlettek, hogy az egyezményben foglalt intézkedések az illető államban azonnal alkalmazásba vehetők volnának. Ezen 9 állam közül is a belügymínister úrnak a közigazgatási bizottsághoz tett jelentése értelmében utólagosan több állam hozzájárult az egyezményhez, és azoknak az államoknak a képviselői, kik eddig az egyezményhez hozzá nem járultak, a conferentián kilátásba helyezték az illető kormányok utólagos hozzájárulását. Minthogy, t. ház, Magyarországra az egyezményből nemzetközi kötelezettségkép terhek nem hárulnak, minthogy ennek határozmányai közgazdasági érdekeinkre nagy horderővel bírnak s minthogy az öt évre megkötött egyezményi viszonyból Magyarország az öt év letelte előtt fél évvel kiléphet: a közgazdasági bizottság nevében tisztelettel kérem a t. házat, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot változatlanul elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha nem kíván senki, akkor a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét és 1—2. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! A törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben elfogadva lévén, véglegesen meg van állapítva; méltóztatnak hozzájárulni, hogy a holnapi ülésre tűzessék ki harmadszori olvasása? (Igen!) E szerint a javaslat a holnapi ülésben fog harmadszori olvasásban tárgyaltatni. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XIII. KÖTET. Következik, t. ház, a közigazgatási bizottság 332 számú jelentése, »az egyptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformja iránt 1892. évi január hó 30-án Velenczében kötött nemzetközi egyezmény beezikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy ezen törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául olvasottnak tekintessék? (Igen!) A javaslat olvasottnak tekintetvén, a kérdés az: méltóztatnak-e azt átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? Hentaller Lajos jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljukl) Ezen törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. Eredetileg a belügyminister úr álláspontja e javaslat indokolása szerint az volt, hogy e törvényjavaslatot törvénykönyvünkbe tulaj donképen nem is kellene beczikkelyezni. Nem kellene azért, mert oly intézkedéseket foglal magában, melyek már a legközelebbi időben szükség szerint változásnak lesznek kitéve. Mind az által az 1867: XII, tcz. 8. §-ára hivatkozva és hivatkozva arra, hogy ezen szerződésben Magyarországnak bizonyos büntetőjogi határozmányok megállapítására némi jog tartatik fenn: a törvénykönyvünkbe való beczikkelyezést mégis czélszerűnek tartja és javaslatba hozza. Ámde a belügyminister úrnak eredeti álláspontja volt helyes; helyes volt azért, mert az 1867: XII. tcz. 8. §-a úgy intézkedik, hogy a nemzetközi szerződések minden törvényhozásnak, tudniillik az osztráknak, meg a magyarnak is bejelentendők. igen, de az előttünk fekvő egyezmény, t. ház, nem nemzetközi szerződés; mert ha annak tartalmát bővebben megolvassuk, meggyőződünk abból, hogy először is a határozmányokat a khedive-kormányänak elfogadásra még csak ajánlani fogjuk. Arról azonban sem a minister úr, sem a bizottság egy szónyi említést sem tesz, vájjon a khedive magas kormánya, a melynek ezen egyezmény elfogadás végett ajánl tátott, tényleg máig elfogadta-e úgy, a mint itt előterjesztve van, vagy sem ? (Úgy van ! a haloldalon.) ^Beiktatunk tehát a törvénybe olyas valamit, a miről ezen háznak egyáltalán tudomása sincs; mert hivatkozás történik itt egy 1881. évi január hó 3-án kelt khedivei rendelet módosítására, a nélkül azonban, hogy ez a khedivei rendelet maga itt volna; hivatkozás történik egy ministeri tanácskozmány határozatainak módosítására, a nélkül, hogy magok a ministeri tanácskozmány határozmányai benne foglaltatnának. Benne foglaltatnak itt, t. ház, az illető khedivei rendeletnek meg a ministeri tanácskozmány határoztaá6
