Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-226

2--6.országos Rlésl893. szeptember28-áü, csütörtökön. 35 ben, hogy a kihágás rendszerint maximumképen 300 forintig büntettetik, ugy, hogy az ezen felüli összeg azután már súlyosabb vétségekre szabatik ki, a melyek már egyéb büntető eljárás alá esuek. Ezt az elvet tartottam én is szem előtt az igazságügyminister úrral egyetértve, n kinek véleménye ezen büntető határozmányokra nézve igen természetesen szintén meghallgattatott, s igy e pénzbüntetés maximumát 800 forintban terjesztettem elő. Egyébként megjegyzem még azt is, hogy azt hiszem, talán nem szükséges itt a szigorításban még tovább menni, mert a 37. §-ban világosan meg van mondva, hogy ezeken a büntetéseken kívül, melyeket a törvényjavaslat megállapít, fenmarad még az illetőnek úgy a polgári mint a büntető'törvénykönyv szerinti felelőssége. Ha a mulasztás miatt valami baleset történik, ha tehát csakugyan súlyosabb eset áll elő: akkor a törvényjavaslat szerinti büntetéstől eltekintve, még mindig fenmarad a felelősség úgy a magánjogi, mint a büntető törvények értelmében. Más a szigorítás kérdése a 39. §. eseteire nézve. Itt a büntetés maximuma 50 forintban, az előbbi szakaszok eseteire nézve 300 forinttal van megállapítva. Itt tehát indokolt az, hogy ha visszaesés fordul elő, az 50 forint esetleg 300-ig emelhető legyen, vagyis azon határig, a meddig a kihágások legalább a nálunk fennálló gyakorlat értelmében büntethetők. Én tehát ennélfogva arra kérném a t. házat. hogy a 39. §. eredeti szövegét fentartani, és azt a módosítást, melyet e szakaszra vonatkozólag Mülek Lajos t. képviselő úr előterjesztett, mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl.) A mi a gr. Apponyi Albert t. képviselő úr által előterjesztett módosítást illeti, miután az csak kiegészíti a törvényjavaslatot és oly esetre vonatkozik, melyet a törvény csakugyan megállapít, hogy tudniillik a gyáros köteles megengedni azt, hogy a gyáripari felügyelő az alkalmazottakkal tanuk nélkül is érintkezhessek, minek consequentiája természetesen az, hogy ha pedig ezt nem engedi meg, vagy akadályozhatja, akkor a törvény értelmében kihágást követ el, én a magam részéről ahhoz a kiegészítő módosításhoz hozzájárulok. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: A vita be van fejezve. A 39-ik szakaszhoz két módosítás adatott be. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik vonatkozik egy, ezen szakasz első bekezdésébe való beszúrásra, a melyet gr. Apponyi Albert indítványozott, a másik pedig vonatkozik a szakasz második bekezdésére, melynek elhagyása mellett Mülek Lajos képviselő úr egy új szakasz beiktatását kivánja. A kérdés tehát az: méltóztatnak-e a szakasz első bekezdését a gr. Apponyi Albert képviselő úr által beadott módosítással — mely ellen, azt gondolom nincs kifogás — elfogadni? (Igen! Nem!) Fel fog olvastatni a módosítás. Hentaller Lajos jegyző (olvassa Apponyi Albert módosítványát.) Elnök: A kérdés tehát az, hogy miután a szakasz általában nem támadtatott meg: méltóztatnak-e ennek első bekezdését az imént felolvasott pótlással elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) E szerint kimondhatom a határozatot, hogy a 39. §. első bekezdése a gr. Apponyi Albert képviselő úr által beadott módosítással, illetőleg bővítéssel fogadtatott el. Következik a második módosítás fölötti elöntés. E módosítás a szakasz második bekezdésére vonatkozik s azt tartalmazza, hogy annak kihagyásával a Mülek Lajos képviselő ár által ajánlott új szakasz vétessék fel. Méltóztassanak a módosítványt meghallgatni. Hentaller Lajos jegyző (okassa a módosítást). Elnök: A kérdés, t. h lesz, méltóztatnak-e a 39. §. második bekezdését elfogadni? Ila ezt méltóztatnak elfogadni, Mülek Lajos képviselő úr beadott módosítása es uj szakasz iránti javaslata elesik. Ha pedig a második bekezdés nem fogadtatnék el, az esetben a Mülek Lajos képviselő úr által javasolt szöveg a 39. §. után új szakaszként fog beiktattatni. (Helyeslés.) A kérdés tehát az, méltóztatnak-e a 39. §. második bekezdését elfogadni igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a 39. §. második bekezdését az eredeti szöveg szerint kívánják elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az eredeti szöveget fogadta el és igy a Mülek Lajos képviselő úr által beadott módosítást mellőzte. Következik a 40. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 40. §-t). Hentaller Lajos jegyző: Visontai Soma! ViSOUtai Soma: T. ház! E törvényjavaslat harmadik fejezete megállapítja a pénzbüntetéseket, melyek az egyes kihágások eseteiben ki volnának szabandók, azonban nem történik a törvényben intézkedés arról, micsoda eljárást kell azon hatóságnak követnie, ha e pénzbüntetések behajthatatlanok, vagyis hogy átváltoztathatók-e ezek elzárásra, vagy pedig nem ? Én nem képzelem, hogy ezen súlyukra nézve sokkal hatályosabb kihágások enyhébben büntettessenek, mint azok, melyeket az 1884-ki ipartörvény megállapít, és épen ezért én ezt csak tévedésnek tartom, hogy ugyanazon intézkedés, mely az ipartörvény 165. § ában helyet