Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

342, országos ülés 1898. noTember 6 u, hétfőn. 325 ő'ugyanis hivatkozott az 1868-iki törvények 48. és 43. szakaszaira és ezekből azt olvassa, hogy csupán csak az igazságügy, a közoktatás és a belügyi administratio képezi Horvát -Szlavónországnak autonóm ügyét, mig ellenben minden többi ügy Magyarország és Horvát Szlavonország közt közös ügy. T. ház! Én abban a vélekedésben vagyok, hogy ez a felfogás az 1868 iki törvénynek egész szellemével és constructiojával ellenkezik. (Úgy van! Úgy van !) Megfordítva épen azon szakaszok, melyeket a t. képviselő úr idézett, bizonyítják azt, hogy csak azok az ügyek közösek Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt, melyeket a 68-iki törvény tételesen, taxatíve ilyenekűl felsorol, (Úgy van! Úgy van!) és a többi ügyek mind Horvát-Szlavonország autonóm ügyeihez tartoznak. Ez az én felfogásom e törvényről és tudomásom szerint ezt a törvényt máskép soha senki sem magyarázta e képviselőházban. Hogy mégis czélszerűségi szempontból miért kellett most ezen novelláris intézkedést a kormánynak előterjeszteni, annak oka épen abban fekszik, hogy nem áll az, a mit a t. képviselő úr mondott, mintha a horvát törvényhatóságok épenolyan törvényhatóságok volnának, mint Magyarországnak többi törvényhatóságai és mintha a magyar kormány minden rendeletének épúgy tartoznának engedelmeskedni, mint a magyar törvényhatóságok. Épen a 43. §. intézkedése, mely azt tartalmazza, hogy a közös ügyekre nézve Magyarországnak Horvát-Szlavonországok területén saját közegei lesznek, hogy ezen közegekkel fognak rendelkezni azok a miuisterek, a kik a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt fennálló közös ügyeket intézik, épen ez, másfelől pedig az, hogy a horvát törvényhatóságok minden tekintetben a horvát bán hatósága alatt állanak, bizonyítja, hogy a t. képviselő úr felfogása a törvény intézkedéseivel nem egyezik meg. És épen az a körülmény, hogy a magyar kormány, és nevezetesen a magyar belügyminister nem adhat ki a horvát-szlavón-dalmát területen levő törvényhatóságoknak direkt rendeleteket, teszi szükségessé ezen törvényes intézkedést. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot méltóztassék elfogadni, miután annak semmi más czélja nincs, mint czélszerűségi szempontból Horvát-Szlavon Dalmátország autonómiájára való tekintettel az 1868-iki törvénynek egyik intézkedését módosítani. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? Ha senki sem kivan, a vita be van zárva. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a tőrvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) á. ház többsége elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslatot szakaszonkint; az összes szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezen törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben le lévén tárgyalva, méltóztassanak hozzájárulni, hogy az a holnapi Illés napirendjére tűzessék ki harmadszori olvasásra. Holnap tehát ez a törvényjavaslat harmadszori olvasásban fog tárgyaltatni. Következik napireud szerint a közgazdasági bizottság 469. számú jelentése a villamos erőt és sűrített levegőt előállító telepeknek az ipartörvény 25. §-a alá sorozása tárgyában beadott jelentésről. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a jelentés felolvasottnak tekintessék. Az előadó úr fog szólni. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! A kereskedelemügyi minister úr 9. sz. jelentésében a törvényhozás tudomására hozza, hogy a villamos erőt és sűrített levegőt előállító telepeket az ipartörvény 25. §-a értelmében azon telepek közé sorozta, a melyeknek létesítése hatósági engedélyhez van kötve. Kérem a t. házat a közgazdasági bizottság nevében, hogy a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnöki Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván, kimondom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi és hasonló czélból a főrendiházzal közölni határozza. Következik a napirend ezerint a közgazdasági bizottság 470. sz. jelentése az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. törvényczikk 3. §-a alapján 1891. Julius 1-én 37.892. sz. a. kiadott rendelet módosításával kiadott rendelete tárgyában. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! A kereskedelemügyi minister úr 35. sz. jelentésében bemutatja a törvényhozásnak azt a rendeletet, melyet az 1891 : XIII. tcz. 3. §-a alapján az ipari munkának vasárnapi szünetelése alóli felmentése tárgyában 14.837. sz. a. kiadott. Volt már régebben e tárgygyal foglalkozó rendelet, de ezen újabbi rendeletet bizonyos méltányos kívánalmak tekintetbevétele, és egy lehetőségig szabatos útbaigazítás megadása tette szükségessé, és tartalmának helyességét a kibocsátása óta tett tapasztalatok is teljesen igazolják.