Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-225

29K. orszrtgos Ülés 1898. szeptember 27-én, szerdán. -2 a vényjavaskt tárgyalása, továbbá gr. Károlyi Gábor indítványa a képviselőház 1890. éri május 30-iki naplójának kiigazításáról, a gazdasági bizottság jelentése Mecséry Gusztáv özvegyének kegydíja tárgyában, Kis- és Nagy-Borcsán községek egyesítésére vonatkozó jelentés, továbbá a kolera-járvány idején való nemzetközi védelemről és az egyptomi tengeri egészségügyre vonatkozó nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat a hidegkút-tamási, a kőrös-belovári, a zsitvavölgyi és a szepes-bélapodolini helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló jelentések tárgyalása. A további napirend iránt a ház annak idején ttlésről-ulésre fogna intézkedni. Kötelességemnek tartom egyúttal bejelenteni, hogy a szerb kereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat beczikkelyezésére vonatkozó előterjesztés tárgytalanná vált, mert a ház időközben az erre vonatkozó végleges szerződést beczäkkelyezte. Azt hiszem tehát, méltóztatnak hozzájárulni és a kereskedelmi minister úr kívánságára jelzem, hogy ez a törvényjavaslat mint tárgytalan, a napirendről levétessék. (Helyeslés.) A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, áttérünk az interpellatiokra, és pedig első sorban Okolicsányi László képviselő úr fogja megtenni interpellatioját. (Halljuk ! Halljuk!) Okolicsányi László: T. képviselőház! A legközelebbi nyári szünet alatt a vallás- és közoktatásügyi minister úr egy rendeletet bocsátott ki a néptanítók nyugdíjába beszámítható tanítói jövedelmek kiderítése körül követendő eljárás tárgyában. (Halljuk! Halljuk!) Ennek a rendeletnek czélja az, hogy összegyűjtessenek mindazon adatok, a melyekből az egyes tanítók javadalmazása megtudható, hogy azok segélyével min den egyes tanítónak nyugdíj-igénye számszerűleg is megállapítható legyen. Az 1891: XLIII. törvényczikk 4. §-ában fel vannak sorolva a tanítónak azon jövedelmei, a melyek a nyugdíj kiszámításánál alapúi veendők, és meg van határozva az a mód, a mely szerint ezen jövedelmeket számításba kell venni. Nagyon természetes tehát, hogy a midőn a ministerelnök űr az 1891-iki törvény végrehajtására irányzott rendeletet bocsát ki, azt lehetett várni, hogy ezen rendelet ugyanazon adatoknak összegyűjtését fogja elrendelni, a melyeket az 1891-iki nyugdíj megállapításához szükségeseknek mond. Tényleg azonban a ministeri rendeletben eltérés mutatkozik a törvény rendelkezéseitől, a mennyiben az 1891-iki törvény szerint a tanítókat megillető földjövedelem a tényleges jövedelmek 10 évi átlaga szerint veendő számításba; a ministeri rendelet szerint azonban ezen földjövedelem a kataszteri becsű szerint tüntetendő ki. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanezen tárgyról tehát máskép rendelkezik a ministeri rendelet, mint a törvény. (Úgy van ! a baloldalon ) Azt hiszem, nem szükséges magyaráznom és bizonyítanom azt, hogy a 10 évi átlagjövedelem nem egyezik meg a kataszteri tiszta jövedelemmel. Hogy ez két különböző dolog, azt mindenki igen jól tudja. Nem kerülte el az én figyelmemet, t. ház, hogy a minister úr ezen rendeletében még nem a nyugdíjakat állapítja meg, nem is a nyugdíj megállapítására ad utasítást az illető hatóságoknak és hatósági közegeknek, hanem csak adatok összegyűjtését rendeli el. De a mikor a minister úr olyan adatot kíván a tiszta jövedelem egyik részére vonatkozólag, a melyről e törvény nem szól, és nem kívánja be azt az adatot, tudniillik a jövedelem 10 évi átlagát, mely a tör?ény szerint a jövedelem megállapításánál számításba veendő; akkor alaposan azon aggodalom támadhat és támadt is a hazai tanítók körében, hogy nyugdíjuk nem az 1891-iki törvény rendelkezéséhez képest, nem a tiz évi átlag alapúi vételével, hanem a kataszteri tiszta jövedelem alapúi vételével fog kiszámíttatni. (Úgy van! a baloldalon.) Meglehet, hogy az igen t. minister úr interpellatiomra adandó válaszában ezen aggályokat meg fogja szüntetni és el fogja osztatni; de épen, hogy ez megtörténhessék, és hogy biztosak legyünk arra nézve, vájjon a minister úr az 1891. évi nyugdíjtörvényt szem előtt tartja-e, és annak rendelkezése szerint fog-e eljárni, kénytelen vagyok interpellatiot intézni hozzá, melynek szövege a következő. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Interpellatio a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz. A vallás- és közoktatásügyi minister úr 1893. évi 29.751 szám alatt a néptanítók nyugdíjába beszámítható tisztán tanító javadalmak kiderítése körül követendő eljárás tárgyában rendeletet bocsátott ki, melynek azon intézkedése, hogy a tanítói javadalmak megállapításánál a földjövedelem a kataszteri becsű szerint tüntetendő ki, ellenkezik az 1891-ik évi XLIII. t.-cz. 4. §-a é) pontjának azon rendelkezésével, mely szerint a földilletmény jövedelmei a tényleges jövedelem tiz évi átlaga szerint veendők számításba. Tekintettel arra, hogy az említett rendeletnek idézett intézkedése a hazai tanítóknak törvényben biztosított nyugdíjigényeit sérelemmel fenyegeti s ez által alapos aggodalmakra szolgáltatott okot, kérdem a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrtól : 1. Mi indította a minister urat arra, hogy a tanítói javadalmak kiderítésénél nem a törvényben előirt 10 évi földjövedelem átlagának, hanem