Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-225

18 225. országos Illés 18ÍÍ8. szepsember 27.én, szerdáin. megtérülnek; esak előleg, mely annak idején bőséges gyümölcsöket fog hajtani. (Helyeslés jobb felől.) Épen azért, t. báz, ezm elvek szem előtt tartásával törekedni fogunk, hogy az administra­tionális reformra vonatkozó javaslatainkat mielőbb előtérjeszsztik. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezek egyikét, a közigazgatási bíróság szervezésére vonatkozó javaslatot, t. barátom a belügyminis­ter úr már legközelebb előterjeszti, (Élénk he­lyeslés jóbbfelől) a másik javaslatot pedig, a mely­úgy politikai, mint közigazgatási, (Halljuk! Hall­juk!) sőt merném mondani, pénzügyi szempont­ból is a legfontosabb ég legkiadóbb, a községi javaslatot mindenesetre még oly időben igyek­szünk előterjeszteni, hogy legalább a kormá­nyon ne múljék, hogy az még a téli ülésszak alatt tárgyalás alá kerüljön. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A tárczám körébe tartozó javaslatok közül t. ház, (Halljuk! Halljuk!) csak kettőt kívánok megemlíteni. Az egyik a hitelszövetkezeteket tárgyaló javaslat, a melyet közelebb lesz sze­rencsém előterjeszteni, a másik az egyenesadó reformokra vonatkozó javaslatok, melyeknél nem ugyan a kész és formális javaslatokat, hanem az előtanulmányokat, jelesül a statisztikai ada­tokat és azt a memorandumot, mely az adó­reform irányát és megoldási módját tárgyazza, a t. ház tagjai közt már a közelebbi napokban leszek bátor kiosztani. (Élénk helyeslés jobb felől.) Teszem ezt azért, hogy — a mi talán szokatlan, egyes oly munkálatokat is a t. ház rendelke­zésére bocsássak, a melyek magukban véve tár­gyalásra nem alkalmasak, hogy így azon álta­lam többször hangoztatott elvet, hogy az egye­nesadók reformját megfelelőleg készítsük elő, hogy arra nézve a közvélemény minden factora megnyilatkozhassak, (Helyeslés jobb felől.) mennél teljesebb mértékben valósíthassam, és hogy a t. ház tagjainak a reform megoldásának irá­nyára nézve a hozzászólás lehetőségét már a közelebbi költségvetési tárgyalásokra biztosítsam. (Helyeslés jobb felől.) Végűi, t. ház, a kormánynak még csak egy előterjesztéséről kívánok megemlékezni, a me­lyet szintén legközelebb lesz szerencsém benyúj­tani s ez az ezredéves ünnepélyre vonatkozó előterjesztés leend, a melyben ezen ünnepély mikénti megülésének módozatait részletesen le­szünk bátrak a t. törvényhozás jóváhagyása alá terjeszteni, (Helyeslés jobb felől.) Most engedje meg nekem a t. ház, (Hall­juk! Halljuk.) hogy egész közgazdasági életünkre, nemkülönben pénzügyi viszonyainkra igen fon­tos kérdésről, a valuta-kérdésről nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Ezt az alkalmat kívánom felhasználni azért, mert azon különböző ellenvetésekkel, aggályok­kal szemben, melyek a közéletben ezen rende­zési művelet ellen meg-megújulnak és néha nagy hullámokat is csapnak, talán természetes­nek fogja találni a t. ház, hogy én a sajtó út­ján megfelelőleg nem nyilátkozhatom, (Úgy van! Úgy van! jóbbfelől.) és talán az sem indokolt, hogy egyes médiumokat keressek, és azoknak szóljak, hogy ők azután tovább adják. (Zaj a szélsőbalon, élénk helyeslés jobb felöl.) Hanem igenis itt a t. képviselőház előtt az első alkalmat kívánom és kötelességemnek tartom felhasználni arra, (Helyeslés jobb felöl,) hogy ezt a kérdést, úgy a mint áll, kellőleg megvilágítsam. (Hall­juk! Halljuk!) Egy esztendő és 4 hónap választ el, t. ház, azon időtől, a mikor azzal a programmal állot­tam elő, hogy a conversiora megért államadós­ságaink convertáltassanak, az ebből eredő nye­reség aranybeszerzési czélokra fordíttassák s a midőn méltóztatott a t. háznak és a törvény­hozásnak megállapítani az arany-valutára való áttérést és a kisebb pénzegységet. Ez az akkor felállított programúi legnagyobb örömömre oly egyhangúsággal fogadtatott el, hogy én azt tu­lajdonkép nem is az én programmomuak, hanem az egész magyar törvényhozás programmjának tarthattam. (Élénk helyeslés. Zaj a szélsőbalon és közbekiáltások: Felelősség!) Nekem, t. ház, csak egy maradt meg ebből a programúiból, és ez a felelősség, (Élénk tetszés jóbbfelől). Polónyi Géza: Nekünk pedig megmaradt az agio ! (Derültség a bal- és szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénz­Ügyminister: A felállított programmnak első része ellen, hogy tudniillik a conversio keresz­tül vittessék, már akkor merültek fel aggályok, nem ugyan a törvényhozás vagy e ház körében, hanem másutt, s felhozatott az, hogy czélszerűbb lenne azt a conversionalis műveletet akkor vinni keresztül, midőn a valuta már rendezve lesz, nemcsak azért, mert ez talán nagyobb nyereség­gel lesz keresztül vihető, hanem főleg azért, mert könnyebb lesz az arany beszerzése, ha azok a nagy tőkék, melyek egy conversiónál okvetet­lenül mobilizáltatnak, nem bolygaítatnak meg. Egy másik aggály és egyenes vád, a mely a conversio ellen felhozatott, az volt, hogy azt olcsóbb cursus mellett kellett volna keresztül­vinni és a pillanatnyi nyereség miatt a nagy czélt nem kellett volna szem elől téveszteni. Ugyanazt az álláspontot foglalom el, t. ház most, a melyet elfoglaltam akkor, jelesül, hogy a conversiót előzetesen tartottam keresztűlvien­dőnek. Először is azért, mert azok a papírok a conversiora megérettek voltak, és igen kétséges volt, hogy esetleg a pénzpiacz rosszabodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom