Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-225

225. országos ülés 1893, szeptember 27 én, szerdán. 13 pénzverési kiadásokat 450,000 frttal, valamint a vasműveket 1,800.000 frttal a nagyobb üzem­nek megfelel őleg. Végűi benső átutalás is történt e tárcza keretében, a mennyiben eddig az államjavak ezímén 49,000 frttal előirányzott kegyúri ki­adásokat a különféle kiadások ezímén vettem át és ezen összegben benfoglaltatik az erdélyi részekben a katholikus papságnak azon járan­dósági többlete, mely Erdélyben a kongnia kincstári járandósága ezímén nem ugyan jogi, de méltányossági okokból mindenesetre ki­adandó lesz. A pénzügyi tárcza körében újabb fizetés­emelésekre is vétettek fel összegek. így 8000 forint a selmeczi akadémia tanárainak és alkal­mazottainak, 34.000 frt pedig a bányászatnál, vas­raüveknéi és államnyomdánál alkalmazott sze­mélyzet fizetésemelése ezímén. Tulajdonképen nem üzemi és kezelési természetű többletekként felvettem a központi igazgatásnál 9600 forintot, részint kisebb bérheíyiségek, részint nyomtat­ványoknak az ügyforgalommal emelkedő szük­ségletére, 6000 frtot egy újabb pénzügyigazga­tóság felállítására átalányképen, hogy mind­inkább valósíttassuk a pénzügyi administratio tökéletesítésére okvetlenül keresztülvíendő azt a tervet, hogy minden megyei törvényhatóság területén lehetőleg pénzügyigazgatóság legyen; (Élénk helyeslés jobb felől) 44.000 frtot vettem fel új adóhivatalok felállítására, és az adóhiva­tali személyzet czélszerű kiegészíttetése végett adóhívatalnoki gyakornokok díjazására; 12.000 forintot az erdélyi birtokrendezések elősegítése érdekében annyira fontos kataszteri munkálatok teljesíthetése végett; 20.000 frtot a Horvát­Szlavonországokban levő állami hidak nagyobb­mérvű tatarozására. A kereskedelmi tárczának rendes kiadásai 5,297.000 írt emelkedést mutatnak. E kiadások is nemcsak jobbára, hanem majdnem kivétel nél­kül üzemi természetűek ugyan, de mégis bizony­ságát szolgáltatják annak, hogy ezen közgazda­sági életünkre annyira fontos üzemek, melyek a kereskedelmi ministerium kezelése alatt álla­nak, nemcsak természetszerűen fejlődnek, hanem hogy ott nagyobbmérvű fejlődés és előhaladás jelenségeivel találkozunk. Abban a 780.000 forintnyi többletben, melyet a posta-, távírda­és távbeszélő ezímén veszünk fel, nemcsak a rendes fejlesztés költségei foglaltatnak, hanem egyes rendkívüli intézkedések is, mert ezek mái­annyira vannak fejlődve, hogyha azon 60 új állami távírdát felállítjuk, a mely czélba van véve 1894-ben, azt lehet mondani, hogy egyelőre a szükséges állami távírdák számát elértük ; másrészt a távbeszélő hálózatot annyira kifej­lesztjük, hogy úgyszólván az ország minden jelentékenyebb városa részben távbeszélő háló­zattal fog bírni, részben a fővárossal távbeszélő útján közvetlenül ös*ze fog köttetni. Abban a 2,230.000 frtnyi többletben, mely az államvasutaknál mutatkozik, a kiadásoknál, nemcsak a rendszeres kezelési költségek vannak a kiterjedtebb és nagyobb üzemnek megfelelően felvéve, hanem benne vannak ezen intensivebb, a közgazdasági igényeket meg inkább szem előtt tartó költségei is, benne vannak azon fizetés emelések, azon állomásjavitások, a melyeket a felállított programúinak megfelelőleg azért ve­szünk fel, hogy ezen programm értelmében az ottani személyzet méltányos igényei is kielégí­tést nyerjenek. Végűi, t. ház, abban az 1,480.000 frtban, mely az államvasúti gépgyárak és a diósgyőri vasgyár többletét képezi, nemcsak a kiterjedtebb üzemek költségei foglaltatnak, és azon többlet nemcsak a mellett szól, hogy azok a gyárak kiterjedtebb üzemet folytatnak, hanem a mellett is szól, hogy ez üzemnek meglehetős előnyös jövedelmezősége nagy mértékben fejlődik és a nevezett gyárakban sikerül sok oly tárgyat elő­állítanunk, a melyeket eddig külföldről voltunk kénytelenek behozni. A kereskedelmi tárcza rendes kiadásai közt még 45.000 frt többletet veszünk fel hajózási czélokra, és azon 630.000 frtban, a melyet ipari és kereskedelmi czélokra fordítunk, 155.000 frt többletet veszünk fel az ipari és kereskedelmi gyakorlati oktatás meghonosítására, a mely ipari és kereskedelmi gyakorlati oktatásnak fej­lesztése a kormány gazdasági, és főleg iparfej­lesztési programmjának megvalósításában min­denesetre egyik leghatalmasabb tényezőt fogja képezni. (Élénk helyeslés.) A földmívelési tárcza 1,469.000 frt több­letéből a fizetésemelésekre eső 155.000 frtot leszámítva, és egyes kisebb, a tárcza különböző tételei közt megoszló többszükségletektői el­tekintve, jelentékenyebb, 141.000 frtnyi többlet van az állami erdészetnél azért, mert az állami erdők kezelése kiterjedtebb mértékben űzetik, továbbá 743.000 frt többlet a lótenyésztési inté­zeteknél és ménesgazdaságoknál, nemcsak azért, mert a lótenyésztési intézeteket a felállított programmnak megfelelőleg fokozatosan fejleszt­jük, hanem azért is, mert a ménesgazdaságok bevételeit és kiadásait a bruttó budget követel­ményeinek megfelelőleg pontosabban irányoztuk elő és egyúttal módot kívántunk nyújtani arra, hogy a ménesgazdaságok ne csak egyoldalűlag a lótenyésztés czéljaira szolgáljanak, hanem az állattenyésztés többi ágait is felölelhessék és a mezőgazdaságnál, valamint a mezőgazdasági iparnál intensivebb kezelés legyen lehetséges. Végül, miután az az örvendetes eredmény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom