Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-208
SOS. ors'/ág»s fiics 1898. Április 88-&n, pénteken. ^3 fogja ezt az ügyet és egy expedienst fog ke resni, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak, erre vonatkozóing egy egyszerű" tanácsot adhatok neki, a melylyel a kérdés meg is lesz oldva, úgy hogy nem kell hozzá semmi egyéb, csak egy kis igaz^ágszeretet és a község iránt való jóindulat, és ez abban áll, hogy legyen szíves odahatni, hogy ama pár háznak tetőzetei, melyek a vasút mentén vannak, s meglehet, hogy a szabályzat szerint a tííztávlaton kivííl is esnek, de mégis oly közel vannak a vonathoz, hogy szél alkalmával könnyen hasonló eset fordulhat elő, és újra kigyulladhatnak, cserepeztessenek be. Ha e néhány épület cseréppel fog elláttatni, teljesen biztonságban lesz tűz ellen, és jövőre hasonló esetektől meg lesz óva. Azon feltétel alatt, hogy ezt az ígéretet a t. kereskedelmi minisier úr csakugyan komolyan be fogja váltani, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak tudomásul venni a választ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelési minisier úr válasza Szluha István képviselő úrnak Gerjen község tdpusztűlá-a tárgyában tett interpeílatiojára. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szluha István képviselő úr a kormányhoz interpellatiot intézett, a melyre van szerencsém a következőkben válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az interpellatio ekkép hangzik: »Van-e tudomása a t. ininistedumiiak, hogy az árvíz által elpusztított Gerjen község lakói visszatérni nem szándékoznak. Van e szándéka a t. nunisteriumnak tanácskozása tárgyává tenni, hogy mivel lehetne megnyugtatni és rábírni a lakosságot, hogy újra visszatérj en.« Az tény, hogy a vész perczében és az arra közvetlenül következő időben Gerjen község lakói eddigi lakhelyükről el akartak költözködni, s a magasabb fekvésű Vetle pusztára akartak kitelepedni. Arra a helyre, a melyen a község most áll, a 40-es években történt tűzvész alkalmával telepedtek ki. Ezzel a tervvel foglalkoztak, de az nehézségbe ütközött. Ugyanis azon a területen, a mely részben kisajátítandó lenne, minthogy ott a község összes lakóinak nincs telkük, a kisajátítási költség meglehetős magas összegre rúg, továbbá szükséges lenne oda középületeket: templomot, iskolát, óvodát építeni. Tehát két út van : vagy a község lakóira bízni, hogy akarnak e kitelepedni, de akkor azok, a kiknek házai nem mentek tönkre, nem költöznének ki; vagy kényszer útján telepíttetni át azokat, a mely feladat mindenesetre a kormányra hárulna, | és az legalább 60.000 frtba kerülne. Ezt belátI ták a községbeliek, és azért tervüktől elállottak, | neki fogtak házaik felépítéséhez, s a munka ! most már rohamosan folyik. Részemről látván ezen valóban iraminens szükséget, olcsó fát utalványoztattam ezen czélra, továbbá a közelebbről beterjesztett törvényjavaslat is biztosítékot nyújt arra nézve, hogy azon a vonalon a Duna szabályozás még ez évben folyamatba fog vétetni. (Általános helyeslés.) így azt hiszem, teljes mértékben meg lehetnek nyu godva Gerjen község lakói, valamint interpelláló t. képviselőtársam is, és azért kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Szluha István képviselő urat illeti a szó. Szluha István: T. ház! Azon reményben, hogy a Duna-szabályozás még ez évben meg fog kezdődni azon a vonalon, a mint azt a t. minister úr kilátásba helyezte továbbá azon föltétel alatt, hogy a kormány különös figyelme tárgyává teszi, hogy a község jövőre hasonló vésztől megóvassék, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés d. u. 2 óra 20 perczkor végződik.) •aSHft-o 11