Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-208

2Ö8, oTsiáros 4W18WI; ápMtis 28.ÁD, péntekéi. f§ t. ház, hogy az oktatás ingyenes legyen, mert azt a praemiuniot adni meg azoknak, a kik nem családalapítók, a kiknek gyermekük nin­csen, hogy azok az oktatás terheit ne viseljék szemben azokkal, a kik az állam számára fen­tartó polgárokat nevelnek, igazságtalan és mél­tánytalan. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha van valahol az igazságosságnak és mél­tányosságnak alapja, úgy nem az a sürgős, t. képviselőház, hogy önök a hadmentességi adó czímén adóztassák meg a polgárokat, ha­nem sürgős az, hogy minden szegény ember számára, még azok számára is, a kiknek részére szegénységi bizonyítvány nem állítható ki, még azoknak is tegyük lehetővé az ingyenes oktatás által azt, hogy részesüljenek az oktatás azon áldásaiban, a melyeket minden államnak polgá­rai számára biztosítania kell. Helyeslem t. képviselőház, azon elve­ket, melyek ezen oldalról hangoztattak, hogy Magyarország törvényhozásának az állami ok­tatás elvére kell lépni, hogy az állami felada­tokat hűségesen betölthesse. Azért mellőzve minden bővebb indokolást, — ha szükségét lá­tom, a zárszónál fogok bővebben nyilatkozni, — röviden csak a következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa) : »Határozati javaslat. A képviselőház uta­sítja a kormányt, hogy a községi és felekezeti népiskolák rendszerének megszüntetése mellett a kötelező és ingyenes népoktatásnak államivá tétele czéljából a megfelelő javaslatot terjeszsze elő a képviselőháznak*. (Élénk helyeslés a szélső­balon.) Meglehet, t. ház, hogy ezzel szemben két­féle indokkal fogok találkozni. Az egyik azt fogja mondani, hogy igaz, mi mostanáig is nagy hálával tartozunk a felekezeteknek, és az állam vállaira azt a nagy terhet, melyben ed­dig a felekezetek osztozkodtak, most átróni nem lehet. Meglehet, t. ház, hogy tisztán pénzügyi szempontból van ennek a kifogásnak Jogosult­sága. Csakhogy én a rendszer-változtatásban keresem azt a biztosítékot, mely ezen javaslat megvalósítását lehetségessé teszi. Már felhozatott ma ezen padokról, t. ház, hogy egy deficitet, mely az államháztartásban előáll, szorgalommal, munkával, takarékosság­gal rendbe lehet hozni; de az a deficit, mely az erkölcsi sülyedésben és a tudásnak hiányá­ban áll elő, soha sem orvosolható, (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) meri ez generatiokra. hat ki Felhozható másrészt még az is, t. ház, hogy a felekezet egyik védbástya lehet akkor, ha Magyarország ellen esetleg egy Thun-féle táma­dást fognak intézni. Csakhogy én azt mondom, í hogy a, forradalomnak nincs törvénye se felfelé, se lefelé. Ha a forradalom a maga czéljaira nézve szükségesnek tartja, — jöjjön bár a for­radalom felülről is, — a mennyiben elég erővel és hatalommal rendelkezik, el fogja törülni a felekezeteket. Nos, t. képviselőház, ez nem mentség, mert én azt hiszem, hogy Magyarország elég szilárd, hogy jövőben ily eshetőségekkel számolnia ne 1 kelljen. Legyen sorsa határozati javaslatomnak ! bármi, én teljesítettem kötelességemet, a többi ; az önök dolga. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, miut­! hogy szólásra többen vannak feljegyezve, ha I méltóztatnak beleegyezni, ezen törvényjavaslat fölötti tanácskozást a holnapi ülésben fogjuk folytatni. A holnapi ülés reggel 1 Odorakor kez­dődik. (Általános helyeslés.) Mielőtt áttérnénk a mai ülés napirendjének utolsó tárgyára, az interpellatiokra adandó vá­i Jászokra, méltóztassanak a holnapi ülés napi­í rendje fölött határozni. Megállapodás szerint a napirend során lesz a kérvények 8-ik sorjegy­I zekének tárgyalása. Egyúttal jelentem a t. ház­! nak, hogy a belügyminister úr válaszolni fog [ több hozzáintézett interpelíatiora. Még pedig j Visontai Soma képviselő úr interpellatiojára a ; Budapesten 1892. évi április hó 2-án tartott í munkásgyíílés alkalmával a felügyelő rendőr­! tisztviselő jogtalan eljárása tárgyában; Szinay ! Gyula képviselő úr interpellatiojára Kába köz­! ség- tűzvész által történt elpusztulása alkalmá­j ból a tűzrendészeti szabályok végrehajtását j előzetes gyakori figyelmeztetések daczára telje­j sen elhanyagoló megyei és községi hivatalno­kok ellen foganatosítandó vizsgálat elrendelése tárgyában; Remete Géza képviselő úr inter­| pellatiojára a Zala vármegyében elterjedt »tra­chonta« ellen teendő intézkedések végett; Thaly Kálmán képviselő úr interpellatiojára, a zóna­időszámítás behozatalára vonatkozó fővárosi intézkedés tárgyában; Papp Elek képviselő úr interpellatiojóra, Hajduvármegye területén a községek beltelkein gyakorlott cséplés! munkák tűzveszélyessége tárgyában; Babó Emil kép­viselő úr interpellatiojára a tápéi választásból kifolyólag Szegeden elkövetett rendőri erősza­koskodás tárgyában, és végűi Issektitz Győző képviselő úr interpellatiojára az 1892. augusz­tus 11-én kitűzve volt és meghiúsított tápéi választás tárgyában. Méltóztatnak tehát hozzájárulni ahhoz, hogy a holnapi ülés napirendjének első tárgya ezen törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása legyen, s azután következzenek kellő időbeosztással a kérvények tárgyalása, továbbá az elősorolt in­terpellatiokra adandó válaszok, s végre, a meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom