Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

222, onságos ülés 1898, ntáfiis 17-én, síerflin. 461 én hivatalos járatban voltam Bécsben amúgy is, és akkoriban a nevemet viselő ezredet elővezettem, ezt a tettemet kifogásolta oly módon, a mint az tudvalevő. Azt hiszem, a képviselő úr maga sem vette azt komolyan, és ennélfogva talán felmentettnek érezhetem magamat, hogy a válaszomban erre is kiterjeszkedjem. Méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök; Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! A minister úr válaszának két része van. Az egyiket, a melyre nézve nein komolyan-vételről beszél, minthogy az nem tartozik interpellátiom keretébe, én is mellékesen és oldalt hagyhatom. De akkor a kérdés az, hogy vájjon, mikor a minister urnak itt Magyarországon kell lennie és hivatalos kötelességét teljesítenie, egy magyar ministernek méltóságával és állásával mennyire egyeztethető az össze, hogy ő egy más intézményben alárendelt szolgálatot tegyen, a mely szolgálat keretében megoldhatja feladatát kitüntetéssel, de megoldhatja azt hibásan is, a miért azután büntetés alá lenne vonható? (Zaj a jobboldalon. Igaz! Úgy van ! a bal- és szélsőbalon.) Legyen meggyőződve at. minister úr, (Nagy zaj.) hogy Magyarország miniszteri állásának iegkevésbbé sem válik előnyére, hogy a ministeri állást betöltő férfiak bárhol és bármi tekintetben magas állásuknál sokkal kisebb alárendelt helyzetbe jöjjenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Gr. Pongrácz Károly: Hát a német császár? Ugron Gábor : Moltke megmondotta, hogy felséges uraknak szabad botlást elkövetniük, azért legfeljebb a ministereket verik meg, (Élénk derültség.) de ha a ministerek követnek el botlást, a képviselő urakat kell megverni. (Élénk derültség.) Magyarország ministerä állásával össze nem egyeztethető, hogy a minister katonai szolgálatot teljesítsen, és mint ilyen, subordiuatio alá kerüljön. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Magyarország ministereinek állása oly magas, hogy ha ők különben a hadsereg keretében szolgálaton kívüli viszonyban is vannak, de el kell keríííniök minden módot és alkalmat, hogy suburdinált helyzetbe jöjjenek. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) És épen az a baj, hogy lefelé ezen méltóságot egészében érzik, de sem parallel, sem felfelé ezt a méltóságot nem tudják kellőkép érvényesíteni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) De rátérek az interpellatio érdemére. A minister úr válaszát tudomásul nem vehetem, mert a minister úr válasza a törvénynyel ellenkezik. A törvény nemcsak azt mondja, hogy »VÍII. osztályú középiskolát*, hanem hogy »azokkal egyenjogú, vagy egyenjogúsított intézetet. Méltóztassék megnézni az 1889 : VI tez. 25. §-ánakb)pontját, az is azt mondja,hogy »egyenjogúsítolt*. A t. minister úr adott ki a véderő törvény végrehajtására egy utasítást, a melynek 63. §-a a következőképen szól: »ha valamely VII. osztályú nyilvános belföldi középiskolának, vagy valamely ezekkel egyenjogúsított tanintézetnek utolsó évfolyomábatartoznak és besoroztatnak az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében utólag részesíthetők, ha igényöket a fősorozásnál bejelentették, és tanulmányaikat leg később ugyanazon évi október l-ig sikerrel bevégezték. Ezen kedvezmény azonban csakis a tanulmányok befejezése és az ez által megszerzett tudományos képzettségről szóló bizonyítvány bemutatása után adható meg.« Most az a kérdés, hogy a kolozsvári kereskedelmi akadémia a középiskolákkal egyenjogúsított intézet-e vagy sem? Erre nézve a minister árral szemben alkalmam van hivatkozni először is a magyar közoktatásügyi ministeriumnak 26.639/92. január 2-án kelt leiratára, a melyben a kolozsvári kereskedelmi akadémiát a Vili. osztályú középiskolákkal egyenjogosnltnak mondja Id; hivatkozom továbbá a közös hadügymi nisteriumnak 4073/81. sz. a. július 11 én kelt rendeletére, a mely szintén ezen kereskedelmi akadémiát a középiskolákkal egyenrangúnak mondja ki. Hn már most ezen ellenvetéseimmel szemben a minister úr mégis ragaszkodik álláspontjához, akkor concret példára tudok hivatkozni. A kolozsvári kereskedelmi akadémiának ifjai, daczára annak, hogy előállításuk idejében még a III. osztályt, mely a középiskolák VIII. osztályának felel meg, nem végezték, de ha igazolták, hogy októberben bevégzik, mint azt a törvény mondja, akkor úgy Ausztriában, mint Magyarországon a többi hadtestparancsnokságok felveszik. Felveszik a bécsi, a prágai és a gráezi kereskedelmi akadémiának növendékeit, de felvették a kolozsvári akadémiának növendékeit is, mert az 1889-ben hozott törvény érvénybelépte után a következő ifjak: Belényesy Sándor ludasi és Benedek Béla marosvásárhelyi illetőségű ifjakat önkéntesekül a gyulafehérvári parancsnokság felvette. Ha tehát akár a törvénynek szorosan vett értelmét, akár a többi hadtestparancsnokságok eljárását tekintem, akár pedig a kolozsvári kereskedelmi akadémiánál eddig fennállott gyakorlatot veszem figyelembe, kitűnik, hogy a t. minister úrnak igaza nincsen. Az egész félreértés abból támadt, hogy bnreaucratikus formalitásból a véderő • törvény végrehajtására kiadott utasítás 64. §-ához egy tabella