Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

222, onságos ülés 1898, ntáfiis 17-én, síerflin. 461 én hivatalos járatban voltam Bécsben amúgy is, és akkoriban a nevemet viselő ezredet elővezet­tem, ezt a tettemet kifogásolta oly módon, a mint az tudvalevő. Azt hiszem, a képviselő úr maga sem vette azt komolyan, és ennélfogva talán felmentettnek érezhetem magamat, hogy a vála­szomban erre is kiterjeszkedjem. Méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök; Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! A minister úr válaszának két része van. Az egyiket, a melyre nézve nein komolyan-vételről beszél, minthogy az nem tartozik interpellátiom keretébe, én is mel­lékesen és oldalt hagyhatom. De akkor a kérdés az, hogy vájjon, mikor a minister urnak itt Magyarországon kell lennie és hivatalos köteles­ségét teljesítenie, egy magyar ministernek mél­tóságával és állásával mennyire egyeztethető az össze, hogy ő egy más intézményben aláren­delt szolgálatot tegyen, a mely szolgálat kere­tében megoldhatja feladatát kitüntetéssel, de megoldhatja azt hibásan is, a miért azután bün­tetés alá lenne vonható? (Zaj a jobboldalon. Igaz! Úgy van ! a bal- és szélsőbalon.) Legyen meggyőződve at. minister úr, (Nagy zaj.) hogy Magyarország miniszteri állásának iegkevésbbé sem válik előnyére, hogy a minis­teri állást betöltő férfiak bárhol és bármi tekin­tetben magas állásuknál sokkal kisebb aláren­delt helyzetbe jöjjenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Gr. Pongrácz Károly: Hát a német császár? Ugron Gábor : Moltke megmondotta, hogy felséges uraknak szabad botlást elkövetniük, azért legfeljebb a ministereket verik meg, (Élénk de­rültség.) de ha a ministerek követnek el botlást, a képviselő urakat kell megverni. (Élénk de­rültség.) Magyarország ministerä állásával össze nem egyeztethető, hogy a minister katonai szol­gálatot teljesítsen, és mint ilyen, subordiuatio alá kerüljön. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ma­gyarország ministereinek állása oly magas, hogy ha ők különben a hadsereg keretében szolgá­laton kívüli viszonyban is vannak, de el kell keríííniök minden módot és alkalmat, hogy sub­urdinált helyzetbe jöjjenek. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) És épen az a baj, hogy lefelé ezen méltóságot egészében érzik, de sem parallel, sem felfelé ezt a méltóságot nem tudják kellő­kép érvényesíteni. (Igaz! Úgy van! a szélső­balon.) De rátérek az interpellatio érdemére. A minister úr válaszát tudomásul nem vehetem, mert a minister úr válasza a törvénynyel ellen­kezik. A törvény nemcsak azt mondja, hogy »VÍII. osztályú középiskolát*, hanem hogy »azokkal egyenjogú, vagy egyenjogúsított inté­zetet. Méltóztassék megnézni az 1889 : VI tez. 25. §-ánakb)pontját, az is azt mondja,hogy »egyen­jogúsítolt*. A t. minister úr adott ki a véderő tör­vény végrehajtására egy utasítást, a melynek 63. §-a a következőképen szól: »ha valamely VII. osztályú nyilvános belföldi középiskolának, vagy valamely ezekkel egyenjogúsított taninté­zetnek utolsó évfolyomábatartoznak és besoroz­tatnak az egyévi tényleges szolgálat kedvez­ményében utólag részesíthetők, ha igényöket a fősorozásnál bejelentették, és tanulmányaikat leg később ugyanazon évi október l-ig sikerrel be­végezték. Ezen kedvezmény azonban csakis a tanulmányok befejezése és az ez által megszer­zett tudományos képzettségről szóló bizonyít­vány bemutatása után adható meg.« Most az a kérdés, hogy a kolozsvári keres­kedelmi akadémia a középiskolákkal egyenjogú­sított intézet-e vagy sem? Erre nézve a minis­ter árral szemben alkalmam van hivatkozni először is a magyar közoktatásügyi ministerium­nak 26.639/92. január 2-án kelt leiratára, a melyben a kolozsvári kereskedelmi akadémiát a Vili. osztályú középiskolákkal egyenjogosnltnak mondja Id; hivatkozom továbbá a közös hadügy­mi nisteriumnak 4073/81. sz. a. július 11 én kelt rendeletére, a mely szintén ezen kereskedelmi akadémiát a középiskolákkal egyenrangúnak mondja ki. Hn már most ezen ellenvetéseimmel szem­ben a minister úr mégis ragaszkodik álláspont­jához, akkor concret példára tudok hivatkozni. A kolozsvári kereskedelmi akadémiának ifjai, daczára annak, hogy előállításuk idejében még a III. osztályt, mely a középiskolák VIII. osz­tályának felel meg, nem végezték, de ha igazolták, hogy októberben bevégzik, mint azt a törvény mondja, akkor úgy Ausztriában, mint Magyarországon a többi hadtestparancsnokságok felveszik. Felveszik a bécsi, a prágai és a gráezi kereskedelmi akadémiának növendékeit, de fel­vették a kolozsvári akadémiának növendékeit is, mert az 1889-ben hozott törvény érvénybelépte után a következő ifjak: Belényesy Sándor ludasi és Benedek Béla marosvásárhelyi illetőségű ifjakat önkéntesekül a gyulafehérvári parancs­nokság felvette. Ha tehát akár a törvénynek szorosan vett értelmét, akár a többi hadtest­parancsnokságok eljárását tekintem, akár pedig a kolozsvári kereskedelmi akadémiánál eddig fennállott gyakorlatot veszem figyelembe, kitűnik, hogy a t. minister úrnak igaza nincsen. Az egész félreértés abból támadt, hogy bnreaucra­tikus formalitásból a véderő • törvény végrehaj­tására kiadott utasítás 64. §-ához egy tabella

Next

/
Oldalképek
Tartalom