Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

316 213. országos ülés 1898. májnf 12-én, pénteken. Nagy-Kőrös város képviselő-testületének Eötvös Károly orsz. képviselő által beadott kér- j vényét, a kormány egyházpolitikai programijának pártolása tárgyában. Cserny szül. Zaluczky Teréz orsovai lakos- j nak gr. Apponyi Albert orsz. képviselő által beadott kérvényét, a Zaluczky-féle házköz össé.íí | osztály ügyében történt megkárosításának orvoslása tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Az elnökségnek egyéb jelenteni valója nincs. Következik a napirend: A sommás eljárásról | szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). I Horváth Ádám jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Mennyire volt igazságuk azoknak, a kik ezen törvényjavaslat általánosságban történt tárgyalása alkalmával azon kifogást emelték, hogy egyik főhibája, hogy a szóbeliség és közvetlenség elveire alapított perjogot csak a sommás eljárásra hozza be, s épen ezért azt általánosságban fogadták el: eléggé bizonyítja maga azon tény, hogy a ezím nem felel meg a tartalomnak. Ugyanis a tartalom sokkal többet foglal magában, sokkal többről intézkedik, mint a mennyit a czímben akár a jogászok, akár az avatatlan közönség kereshet és találhat. (Igaz! Xlgy van! a szélső baloldalon.) Bizonyítja ezt másrészről azon körülmény, hogy sem az igazságügyminister úr, sem •• z igazságügyi bizottság nem volt képes megfelelni azon — megvallom — nehéz feladatnak, mely szerint a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatba csakis oly intézkedések voltak felveendők, a melyek a sommás eljárásra szorítottan a sommás ügyekről intézkednek, nem pedig más ügyekről is. (Iga,? / Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen törvényjavaslat szövegéből megtanuljuk, hogy ezen javaslat nemcsak a sommás ügyekre vonatkozik, ha ezt elfogadjuk, hanem vonatkozik jelentékeny részében a magánjogi rendes eljárásra, sőt vonatkozik a kereskedelmi eljárásra is. így például a kereset kijavítására, a perújításra, a per megszüntetésére, a korlátolt beismerésre, a bíróságok hivatalos tudomásának figyelembe vételére, a bíróság előtti beismerés visszavonására, a külföldi jogszabályokra, a helyhatósági jogszabályokra, a kár vagy elmaradt haszon becslésére, a magánjogi okiratok bizonyító erejére, a perköltség előzetes biztosítására, ezen biztosíték összegének megállapítására kimondatik, hogy mindez nemcsak a sommás el járásra, hanem a polgári rendes, sőt a kereskedelmi rendes eljárásra vonatkozólag is ezen törvény által új szabályozást nyer. Hozzáteszem még, hogyha az igazságügyi mmister úr által beterjesztett, s az igazságügyi bizottsághoz utasított határozati javaslat is elfogadtatik, akkor mindezeken felül még az okiratok, a tanúk, a szakértők bizonyítékai, s a bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszere életbe fog léptettetni nemcsak a sommás eljárásban, nemcsak a sommás ügyekre szorítottan, hanem a magánjogi polgári rendes és kereskedelmi rendes eljárásban is. Kitűnik tehát mindezekből, hogy midőn mi ezen törvény javallatnak czímét: »a sommás el járásról« olvassuk, az nem igaz, az nem való, az félrevezetése a jogászoknak s még inkább az avatadan közönségnek, a melyeknek aligha jutna eszükbe, hogy ezen czím alatt: »sommás eljárás« oly szabályok foglaltassanak, a melyek vonatkoznak a polgári rendes és a kereskedelmi rendes eljárásra is. Hogy tehát ezen feltűnő ellentét egy ily törvény homlokán ne találjon kifejezést azon képviselőházban, a melynek jelentékeny része épen jogászokból áll, a nélkül, hogy külön indítványt, vagy külön módosítványt tennék, felhívni kívántam az igen t. minister úr figyelmét arra, nem lenne-e sokkal megfelelőbb, a törvény tartalmával sokkal megegyezőbb, sokkal helyesebb ezen törvényjavaslatot nem »sommás eljárásnak«, hanem vagy az 1868 : LIV. és 1881 : LIX. törvényezikkek módosításáról szóló eljárásnak czímezni, vagy általában csak e Szókkal: törvényjavaslat a szóbeliségről.* Elnök: Kíván még valaki szólani? Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Én azt gondolom, hogy a mi a ezíineí illeti, méltóztassék azt függőben hagyni, majd ha az egész törvényjavaslatot letárgyaltuk, akkor a ezím felett határozhatunk. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni, hogy függőben hagyassék? (Igen!) Függőben hagyatni határoztatik. Menjünk tovább. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa a czímet, «Í alcsímet: » Első czítn. Eljárás a kir. járásbíróságok előtt. Első fejezet. y>ÁUalános határozatoké, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1. §-t). Horváth Ádám jegyző: Remete Géza! Elnök: Remete Géza képviselő urat illeti a szó! Remete Géza: T. ház! Csak azt az indítványt teszem, hogy. méltóztassék a haszonbéreknél a két év helyett három évet tenni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassék Írásban beadni az indítványt. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Gondolom, míg én felszólalok, t. képviselőtársam megírja a módosítványát. (Halljuk! Halljuk!) Hát, t. ház, ez tulajdonképen vonatkozik