Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-217
21Í országos Élés 1898 május 10 én, SserááHu |89 palotáról és költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában Kérem a t. bázat, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni, s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tíízetui. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre kitűzése iránt a legközelebbi napokban, lesz szerencsém javaslatot tenni. JosipOYÍCh Géza jegyző: Kubina József, a naplóbiráló bizottság előadója ! Kubina József, a napló biráló bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a naplóbíráló bizottság jelentését gr. Károlyi Gábor indítványa tárgyában benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni, s annak idején a napirendre tűzetni. Elnök: T. ház! A jelentés szétosztatván, és kinyomatván, annak idején a gr. Károlyi Gábor által tett inditványnyal együtt fog napirendre tűzetni. Fel fog olvastatni az indítvány- és interpellatios könyv. JosipOYÍCh Géza jegyző: Van szeren csém jelenteni, hogy sem az indítvány, sem az interpellatios könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend : A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Horváth Ádám jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház! Részemről a szőnyegen levő törvényjavaslat a perjogi kérdéseivel behatóan foglalkozni nem kívánok; figyelmemet inkább az igazságszolgáltatás organisatiojára akarom kiterjeszteni, és röviden azt akarom vizsgálat alá venni, hogy az igazságszolgáltatás alsó tagozata és szervezete megfelel-e azoknak a kívánalmaknak, melyeket az igazságszolgáltatás szempontjából, azokhoz fűzni kell és helyes. (Helyeslés a szélsőbalon.) Hogy a perjogi kérdésekre ki nem terjeszkedem, ennek oka az, hogy nálamnál hivatottabbak már részint a tegnapi, részint a tegnapelőtti napon behatólag foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel s kiemelték a javaslatnak úgy előnyeit, mint hátrányait. De másik oka annak, hogy bele nem bocsátkozom a javaslat alaposabb bírálatába az, hogy ellentétben Polónyi Géza t. képviselőtársammal, azt tartom, ha a ház többsége ezen javaslatot általánosságban elfogadja, törvényhozói kötelességünk lesz lehetőleg a részleteknél ezen javaslat esetleges hiányait javítani, és a jogkereső közönség érdekeit e tekintetben szolgálni és előmozdítani. Tartózkodás nélkül kijelentem, t. ház, hogy a javaslatban foglalt elveket úgy a tudomány, mint a gyakorlati élet szempontjából általában véve nagy haladásnak tekintem; mert úgy a KÉPVH. NAPLÓ. 1892—-97. XII. KÖTET. tudomány, mint a gyakorlati élet megköveteli, hogy mint a művelt Európában, úgy ebben az országban is a perjog modern a T apokra fektettes ;-5ék, a szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére. Hogy ezen elveket most ebbe a javaslatba behoztuk, ez önmagában véve már egy nagy vívmány, melyről mindenkinek az elismerés hangjával kell megemlékezni. És azt is ki kell jelentenem, hogy egymagában véve azon körülmény, hogy egyszerre az igazságszolgáltatásnak nem egész mezején hozzuk be a reformokat, hanem csak annak egy részében, az rám nézve semmi tekintetben határozó momentumot nem képez. Engem nem tart vissza attól, hogy ezen előhaladást meg ne tegyük és meg ne valósítsuk, azon körülmény, hogy a második lépést csak később teszszitk meg. Én a magában véve jót és előnyöst elfogadom és ahhoz hozzájárulok, ha más okok attól vissza nem tartanak. Midőn tehát csak ezen szempontból veszem bírálat alá a szőnyegen fekvő perjogi kérdéseket, csupán azt vizsgálom, hogy mégis nincsenek-e a javaslatban olyan hiányok, melyek, addig is, a míg- az egész perjog reformálva lesz, ezen javaslat életbeléptetését szükségtelenné teszik; nem lesznek-e vele összekötve oly zavarok és ineonsequentiák, a melyek a bajok orvoslása helyett csak újabb complicatiokat szülnek? És végre vizsgálat alá veszem azt, hogy midőn az új perjogot fogjuk behozni, újabb rázkódtaíásnak nem lesz-e kitéve jogszolgáltatásunk, a melyet esetleg elkerülhetünk, ha egységesen és szervesen alkotjuk meg a reformot. A mi e javaslat hiányait illeti, én a legnagyobb és legfőbb hiányosságnak tekintem épen a hatáskörnek a törvényjavaslatban tervezett megállapítását. Azt, hogy milyen körben állapítsuk meg az egyes bíróságok hatáskörét a jogszolgáltatás terén, szerintem három tényező befolyásolja. Az egyik tényező az, hogy vájjon a rendelkezésre álló bírói szervezet egyes kötegeiben is elég erős-e arra, hogy a jogszolgáltatás terén nagyobb szabású hatáskört lehessen reá ruházni. A másik körülmény az, hogy mily perjogi garaníiák vannak arra nézve, hogy az egyes bíró az ő ítélkezéseiben az anyagi igazságot lehetőleg megközelítse. Végre a harmadik szempont az, hogy a jogkereső közönség közgazdasági érdekei is a bíróságnak mily tagolását kívánják meg. (Élénk helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) A magam részéről előrebocsátom, tisztelt ház, hogy feltétlenül, határozottan az egyesbírói hatáskörnek lehető kiterjesztését követelem, (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) köve'elem •il
