Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-216

286 316. orsíáges Ülés 1893. májas 9-én, kedden. szélső baloldalon.) Az ellenfél eskü alatti kihallgatásának pedig annyival kevésbbé van értelme, mert ha két fél ellentétesen esküdött, az egyik okvetetlenül hamisan esküdött. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A tanúskodásnál is megtörténhetik, hogy az egyik tanú a másik elien vall, de nem lévén személyesen érdekelt és elfogult, az ily visszaélés a legritkább esetekre szorítkozik; ellenben a felek, a kik saját érdekeiket védik, nem riadnak vissza a hamis eskü letételétől. Nem helyeslem a beneficium novorum intézményét sem, mert — hogy előadásomban rövid legyek — nem vagyok híve és barátja annak . . . Teleszky István államtitkár: Az elején helyeselte! Polónyi Géza: .... Hogy a novoruinot behozzák? Azt nem helyeseltem, akkor rosszul tetszett megérteni. Felsoroltam, mint egyik elvét a javaslatnak, de nem helyesfltem, és a t. államtitkár úr rosszul emlékszik, ha azt hiszi, hogy helyeseltem. A beneficium novorum intézménye Magyarországon teljesen új. Verbőczy és Kitonieh egyformán megmondják, de az egész jogélet is arra tanít, hogy felebhezéseknél új bizonyítékot alkalmazni sohasem volt szabad civilis eljárásban és a büntető eljárásban is cum grano salis vette a bíróság és csak ritkán respektálta. Ed tehát nemcsak hogy nem helyeselhettem, hanem azt a legrosszabb, a legveszedelmesebb instifutionak tartom, és pedig kétféle szempontból. Először az első bírót dehonestálja, mert a felső bíró, ha előttük nóvumok alkalmaztatnak, nem az első bíró tévedését fogja megvizsgálni, pedig színe mégis az lesz, hanem új bizonyítékok alapján, új tényállás mellett, új ítéletet fog hozni, a mi annak az első bírónak azután természetesen derogál, mert így az ő ítélete még a ténykérdésben sem számít semmit, miután a királyi táblán egészen új bizonyítékok alapján új tényállás állapíttathatik meg a ténykérdésben. Nem helyeselhetem a beneficium novorumot azért sem, mert ez eljárás arra fogja szoktatni a feleket, hogy az első bíró előtt minden fiskális rezerválni fogja bizonyítékait a zsebében és sohasem fog az első bírónál velük kirukkolni, hanem csak a királyi táblánál, vagy a törvényszéknél, a felebbezési fórum előtt, a a járásbíróságnak nem fog lehetővé tétetni az anyagi igazságot kideríteni, mert a felek mindig rezerválni fogják bizonyítékaikat, s tőrbe ejtik egymást, hogy a felebbezési fórumon meglephessék egymást, és ott érvényesítsék új bizonyítékaikat. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalm.) Én a magam részéről sajnálattal veszem tudomásul a javaslat hiányai közt még azt is, hogy a marsall-bírósági intézményt nem érinti. Ezt csak röviden említem; sokat lehetett volna róla beszélni. Magyarországon ő Felségének a királynak és a királyi család tagjainak vannak kivételes közjogi privilégiumaik, de az a privilégiuma soha semmiféle udvarhoz tartozó családtagnak törvénybe iktatva nem lett, hogy a bécsi marsall bíróság ítéljen a közötte és a magyar állampolgárok között felmerülhető peres kérdésekben. Ha megakarják adni e privilégiumot, akkor kell, hogy az eljárási törvénybe belefogíaltassék, mert ez nemcsak közjogi privilégium, hanem oly természetű dolog, melyet a perrendtartásban is meg kell oldani, hogy az a fél, a kinek esetleg egy az udvarhoz tartozó személylyel baja van, tudja, hova kell fordulnia. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Végül lássuk az expens-nótát (Halljuk!) Nagy hiba és nagy baj az, t. ház, ha a törvényhozást hozzászoktattuk ahhoz, a mi nálunk a legújabb időben divattá kezd válni, hosry benyújtanak organikus javaslatokat, s arról, hogy azok életbeléptetése mibe kerül, csak azután beszélünk, mikor már életbe léptek. Itt van egy perrendtartási reform, egy perjogi institutio, a melyről azt halljuk az előadó úrtól és a minister úrtól, hogy az nagyfokú személyszaporítást fog maga után vonni. Mert, hogy egyebet ne mondjak, ha a járásbíróságoknál még most is megtörténhetik az, mint pl. Homonnán, hogy egy felebbezési, a mely 8 nap alán terjesztendő fel s mely múlt évi deezember 17-én adatott be. a mai viszonyok közt csak május 8-án, tehát tegnap expediáitak; (Úgy van! Úgy van! bal felöl) ha az ország szívében, a fővárosban, a VII. kerületi járásbíróság 6 hónapi terminusokat kénytelen kitűzni, (Úgy van! Úgy van ! bal felől.) s ha most ezen praejudiciali-; pereket az iparhatósági, védjegy kártalanítási pereket, szóval azokat a pereket, melyekkel a járásbíróság eompetentiáját szaporítják, a járásbíróságok hatáskörébe utaljuk át, ezzel az eljárással, mely itt kontempláltatik, tisztában kell lennünk az iránt, hogy megkétszerezett bírósági létszám sem képes az első bíróságnál megfelelni. De még inkább áll ez a törvényszékeknél, a hol a törvényszéktől elvonatik ugyan bizonyos competentia most az alsó fórumon, de azt aztán kamatosán visszakapja a felebbezési és revisionalis fórumon, a hol az összes pereknek 90°/o a ezentúl a törvényszék elé megy. Méltóztassanak ezt megfigyelni. Magyarországon ma vanuak törvényszékek, például az aranyos-maróti, a hol 4—5 bíróból áll a törvényszék. Hogyan akar ott a minister úr 4 — 5 bíróból telekbírót, hagyatéki referenst, váltó- és kereskedelmi bírót, revisionalis bírót, büntető bírót, vizsgáló bírót, azután oly senatust alkotni, hogy az egyik kereskedelmi, a másik büntető, s harmadik civilis legyen, az egyik az írásbeli pert revi-