Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-215

23É 216. arsságos ülés 1898. íaájns 8-án, hétfőn. a közigazgatási bizottsághoz utasítani és az osztályok mellőzésével napirendre tfízni. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás czéljából a közigazgatási bizottsághoz utasíttatni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Lukács Béla kereskedelemügyi minister! Lukács Béla kereskedelemügyi mi nister: T. ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot Szerbiával való kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rendezésérő!. Kérem, méltóztassék azt a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Bemutatom továbbá a kőrös-bei óvári, a Szepes-Béla-podolini, a hidegkút-taniási és a zsitvavölgyi h. é. vasutak engedélyezésere vonatkozó jelentéseket. Méltóztassék azokat a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, a benyújtott törvényjavaslat a közgazdasági bizottsághoz, a jelentések pedig a közlekedésügyi bizottsághoz utasíttatnak. Következik a napirend: Az igazságügyi bizottság jelentése, a községi valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat 11. §-ához Kun Miklós és társai által beadott indítvány tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a jelentés felolvasottnak tekintessék? (Helyeslés.) Minthogy ehhez hozzájárulni méltóztattak, az előadó úr kíván szólani. Mohay Sándor előadó: A t. ház folyó hó 5-én tartott üléséből méltóztatott Kun Miklós és társainak a népigkolai tanítók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat 11. §-ához beadott azon indítványát, melyben az államellenes iránynak részletezését és taxativ cselekmények által való körvonalozását kívánták, az igazságügyi bizottsághoz utasítani tárgyalás végett. Az igazságügyi bizottság az indítványt ugyanazon napon tartott ülésében beható tárgyalás alá vette, azonban egyedül a szöveget állapította meg és nyújtotta be a szombati ülésben, mert arra, hogy szabályszerű, a ház tagjai közt kiosztandó jelentést szerkeszthessen, a kellő idő rendelkezésére nem állott; ennélfogva a bizottság engem bízott meg azzal, hogy véleményét és megállapodását, valamint annak indokait a t. ház előtt szóval terjeszszem elő. (Sálijuk! Halljuk!) T. ház! A Kun Miklós képviselő úr és társai által indítványozott szöveg a 11. §-ba kívánja felvenni az államellenes irány részletezését; a bizottság azonban úgy találta, hogy ezen indítvány tulajdonképen nem a javaslat 11. § ával áll összeköttetésben, — mert ezen ll.§-ban az állami szempontokról van szó, mint olyanokról, a melyek szempontjából ä hitfelekezeti tanító alkalmazása kifogásolható, — hanem összeköttetésben áll azon 13. §-al, mely ezen képviselőházi tárgyalások során lett 13. §., s a régi javaslatban 12. §. volt, még pedig azért, mert ott fordul elő az államellenes irányzatnak kifejezése, mint olyan, a melynek fenforgása a ministernek fegyelmi ügyben közvet len befolyást ad. Ennélfogva a bizottság első sorban azon véleményét terjeszti elő, hogy a Kun Miklós és társai által beadott szöveget ne a javaslat 11., hanem 13. §-nak kapcsán méltóztassék tárgyalás és méltatás alá venni. Áttérve már most a dolog érdemére, a bizottság Kun Miklós és társainak indítványozott szövegét, bár teljesen méltányolja azt a czéízatot, mely az indítványozókat vezette, azon alakjában, a melyben az az államellenes irányzatot megállapító eljárás és cselekmények kimerítő foglalatát kívánja feltüntetni, elfogadásra nem ajánlhatja, és a maga részéről sem képes oly szöveget terjeszteni a t. ház elé, mely taxativ felsorolásával az államellenes irány fogalmát teljesen kimeríteni képes lenne, és nem ajánlhatja, hogy a t. ház oly taxativnek látszó körülírást fogadjon el, a melynek hézagai esetleg a gyakorlati élet folyamán tűnvén ki, sokkal nagyobb veszedelmeknek nyitna utat a törvény által való megkötöttség folytán, mint a mennyi előny netalán egy jelenleg megállapítható szövegezésből származhatnék. (Helyeslés jobb felől.) Felfogásom szerint, valamint a társadalmi élet és a rajta uralkodó erkölcsi momentumok megállapították a társadalmi tisztesség fogalmát, úgy ugyanezen folyamat során jött létre az állami életben az állami léi:, az állami egység, a polgárok összetarrozandósága, faji, nyelvi és történelmi kapcsok tisztelete, valamint az állam minden irányú érdekeinek nem a törvény kény szeréből, hanem szabad önelhatározásból való előmozdítása buzgalmának összfoglalataként a hazafiság fogalma. De a mily tisztán átláthatók, jobban mondva átérezhetők is e fogalmak, ép oly nehéz, sőt majdnem lehetetlen felsorolni mindazon cselekményeket, mindazon tényeket, a melyek a hazafiság ellen vannak, tehát államellenes irányt képviselnek, mint a mily lehetet len a társadalmi tisztességbe ütköző összes cselekmények kimerítő codificatioja. (Halljuk! Halijuk !) Vannak, igenis, t. ház, oly feltűnően kirívó cselekmények, a melyek már egyszeri elkövetésükkel önmagukban minden mással való összefüggésbe hozatal nélkül is megállapítják az államellenes irányt. Ezek azonban a? államellenes iránynak csak durvább alakjai. Sokkal inkább szokott az államellenes irányzat oly alakban nyilvánulni, mely nyíltan a törvényekkel,