Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

220 214. omftgos fl!és 1898, májas 6-án, szombaton. szakaszában pedig ezen feladat a kiadó feladatai közé van sorolva a 9-ik pontban. Azt hiszem, a képviselők lakásainak nyilvántartását két közegre is bízni felesleges. Kér désem tehát az, hogy nem történt-e a gazdasági bizottságban valami megállapodás, hogy ezen nyilvántartás csak az egyik hivatalt terhelje, már akármelyiket, a bizottság belátása szerint? Erre nézve kérek felvilágosítást (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Ha megengedi a t. ház, talán én felelhetek e kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) Egészen különböző szempontból tartatnak nyilván; és mert különböző s empontokból, különböző ezélokra: értesítésekre és más effélékre való te kintettel tartatnak nyilván, igen czélszeiíí, hogy ez megmaradjon. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 35. szakaszt, mely észrevétel nélhül elfogad tátik. Olvassa a 36. szakaszt). Mérey Lajos: T ház! A 36 ik szakasznál tiszteletteljesen indítványozom, hogy ezen szakasz teljesen hagyassék ki. A nyilvánosságnak a ház elnöke és a háznagy által való, külön megállapított ügyrend szerinti fentartása vagy ellenőrzése — nézetem szerint — az eddigi gyakorlat által indokolva nincs. Nem helyes tehát, hogy saját tanácskozásaink nyilvánosságát egy külön ügyrendre bízzuk, oly Ügyrendre, melyhez nekünk többé hozzászólási jogunk nem is lenne. Es itt sajnálom, hogy a ministerelnök nincs jelen, mert itt ő egy lényeges dolgot felejtett el, hogy t. i. itt oly ügyrend állapíttatnék meg, melyhez nekünk többé szavunk nincsen; megállapítaná az elnök úr a háznagygyal a nélkül, hogy hozzánk csak kérdést intézni is köteles lenne. Én tehát mintegy bizalmatlanságot látván ezen szakaszban az elnök és a háznagy iránt, bizalmatlanságot magunk iránt, tiszteletteljesen indítványozom, hogy alapos kifogásuk úgy sem lévén, ezen szakasz, mint szükségtelen, hagyassék ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Kíván még valaki szólani? Madarász JÓZsef: T. ház! Annyiban is pártolom t. képviselőtársam javaslatát, mert hiszen a házszabályok maguk eléggé rendelkeznek a nyilvánosság felől. Nemcsak a házszabályok, hanem az országgyűlés nyilvánosságáról szóló 1848-iki tcz. is meghagyja, hogy ez iránt tisztán maga a ház rendelkezzék. Én tehát semmi okát sem látom annak, hogy ezen rendelkezési, jogot a ház kiadja kezéből az elnök és a háznagy részére. Eléggé [rendelkezik a törvény és a házszabály; e szakaszra szükség nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni, t. ház? Senki sem kívánván szólani, a vita be van zárva. A kérdés az, t. ház, méltóztatik-e a36.§.-t eredeti szövegében elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem f) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház többsége elfogadja. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Kisebbség! Ellenprobát!) Kérem azon képviselő urakat, a kik előbb ülve maradtak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Gondolom, méltóztatik belátni, hogy jól bíráltam meg. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 37—46. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 47. szakaszt). Hentaller Lajos jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A szabályzatimént felolvasott 47. §-a ellenkezik a már elfogadott 39. valamint az'53. §-al. A 39. §ban ugyanis kimondani méltóztattak, hogy a háznagyi irrattárt a fogalmazó kezeli. Ha tehát a 47. §-ban az mondatnék ki, hogy az egyik hitelesített példányt az irattárban leendő megőrzés végett az iktatónak adja át, ez ellentétbe jönne a 39. §-al, mert a feladat nem az iktatóra, hanem az irattárt kezelő fogalmazóra, nehezedik. Ép azért, hogy ez ellentét elő ne álljon, tiszteletteljesen indítványozom mödosítványképen, hogy a 4-ik sorban levő »iktató« szó helyett tétessék a 39. §. értelmében, »az irattárt kezelő fogalmazónak adja át». (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Engedje meg a t. ház, hogy felvilágosítást nyújtsak, mert én magara vagyok ez ügyeknek vezetője. (Halljuk! Halljuk!) A 39. §. a háznagyi hivatalra vonatkozólag szól a fogalmazóról, ki ott az irattárt kezeü, a 47. §-ban pedig az iroilaigazgaíóról és a ház irodájáról, s általában a ház előtt megfordult irományokról lévén a szó, ebben ellentét nincs, sem olyas valami, a mi az eddigi gyakorlat ellen volna. Azért méltóztassanak megengedni, hogy a dolog érdeméhez szólva kérjem a képviselő urat, hogy méltóztassék indítványát visszavonni. Mérey Lajos: Akkor majd az 53. §-nál fogok szólani, s ennek tárgyalására tartom fenn módosítványomat, Szalay Károly: T. ház! Mérey Lajos t. képviselőtársamnak teljesen igaza van abban, hogy a 47. és 53. §§. egymással homlokegyenest ellenkeznek, mert a 47. §. azt mondja, hogy az egyik hitelesített példányt az irattárban leendő megőrzés végett az iktatónak adja át, az 53. §. pedig azt mondja, a ház irattárát a kiadó felügyelete mellett a kiadói segéd kezeli, Ha ez így van, akkor minek lesz az egyik hitelesített példány az iktatónak átadva? Vagy méltóztassék a szakasznál elfogadni azt a inódosítványt, hogy a kiadói segédnek adja át, vagy az 53. §-t ily értelemben megváltoztatni, mert