Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

214 214. orss&gos Ülés 1898. május B-äo, szombaton. Ez volna második módosítványom, melyet elfogadni kérek. Egy további nagyon rövid megjegyzésem is van, t. ház. E szakasz utolsó előtti bekez­dése következőleg hangzik: (Olvassa); »Az el­nöknek jogában áll a szükséghez képest bár­melyik hivatalnokot az egyik hivatalból a má­sikba ideiglenes szolgálattételre beosztani.« Már most, I. ház, mi ez? Maga az előadó úr ehhez egy módosítványt adott be, mert utó­lag, úgy látszik, észrevette ő is, vagy talán a bizottság is, hogy ebből borzasztó eonfusió tá­madhat. Mert micsoda absurdum is állana elo aböól, ha pl egy gyorsirodíű főnököt vagy egy terem­biztost berendelnének, hogy ezentúl ő legyen a pénztáros. (Derültség a bál- és szélső baloldalon.) Hát lehetséges az efféle csere-bere? Hisz az ab­surdnm és lehetetlenség, hogy az elnöknek efféle jogokat adjunk. Méltóztassék, — Gulácsy Dezső t. barátomnak, úgy látszik, nem tetszik e dolog, — az ellenkezőt venni, hogy az elnöknek joga van bárkit megcserélni hivatalában, és berendelni a terembiztost, hogy ő legyen gyorsíró, mert az elnöknek joga van bármely hivatalnokot bárhová átteni, s így pl. az elnöki titkárt berendeli terembiztosnak. Lehet ily jogokat az elnöknek adni? Úgy, a miként abban az esetben, a melyet az előadó úr említett, a pénztárnok esetében, az áthelyezés nagy absurdumra vezetne, úgy merő absurdumra vezetne még más esetekben is. (Igás! Úgy van. 1 a szélsőbal felöl.) A ki milyen hivatalban van kinevezve, azt a hivatalát töltse be, (Helyes­lés a szélső baloldalon.) de az elnöknek e tekin­tetben egészen szabad kezet hagyni, hogy a hivatalnokokat fel cserélgethesse, s a terembiztos ból csinálhasson titkárt, és titkári dolgokat vé­geztessen vele, a titkárral pedig megfordítva terembiztosi szolgálatokat: ez absurdum, t. mi­nisterelnök úr, ez képtelenség és tarthatatlan dolog. Ily jogot senkinek, sem az elnöknek sem bárki másnak adni nem lehet, s ily joga egyetlen egy hivatalban semmiféle főnöknek nincs. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezért kérem a t. házat, hogy ezen utolsó előtti bekezdést, mely­nek semmi okos értelme nincs, hanem absurd, bolond, buta értelme igenis van, (Derültség a szélső baloldalon.) méltóztassék kihagyni. Módo­sítványom tehát az, hogy a második szakasz utolsó előtti bekezdése hagyassék ki. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kérem e három módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A második sza­kaszból az elnöki tanácsost kihagyatni kérem. (Helyeslés a szélsőbalon.) Azon érvelés, a mely lyel az előadó úr az elnöki tanácsosi állás szer­vezését szükségesnek akarta bizonyítani, nem győzött, meg arról, hogy egy ily előkelő állást szervezzünk, mely állás viselője nagyobb fize­tést kapna, mint egy-egy képviselő összes járu­lékai. Ha már egy egyénre van szükség, a ki az elnök úr segélyére, munkájának könnyítésére szolgálna, ezt szervezhetjük titkári ezímen is. E titkár fizetését természetesen ugyancsak mér­sékeltebbnek kellene megállapítani, s akkor äz elnöki osztály állna egy elnöki titkárból, egy segédtitkárból és egy fogalmazóból; ugyané há­rom személy megmaradna, s nem szerveznénk valami különleges állást, mely állásnak betöl­tője, a mai fizetési osztályos világban mintegy a képviselők felett állani látszanék, mert hisz. a fizetési osztályokat a fizetések nagysága sze­rint veszik. Az általam indítványozott módosít­vány elfogadása esetében meg lenne felelve a gazdasági bizottság javaslatának, és az elnök úr óhajának, hogy három fogalmazó személy áll­jon rendelkezésére. Az első bekezdés tehát í<íy hangzanék: »Az elnöki osztályt egy elnöki titkár, egy segédtitkár és egy fogalmazó ké­pezi.* (Helyeslés a szélső baloldalon.) Továbbá nem tartom helyesen magyarul kifejezettnek a harmadik bekezdésben azt, hogy a képviselőház irodája három »tagozatra« osz­lik. E helyett indítványozom a következő szö­veget : »A képviselőház irodája három osztály­ból áll.« Végűi a szakasz b) pontjában a helyett: »négy revisor«, mivel ez nem magyar szó, és nem is általában elfogadott mííkifejezés, azt indítványozom, hogy tétessék »ellenőr«, mert annak a revisornak tulajdonképen az a dolga, hogy ellenőrizze az első felvételeket. Linder György: Felülvizsgálja! Mérey Lajos: Pártolom Hoitsy Pál kép" viselőtársamnak a módosítványait, különöse 11 azt, a mely az utolsóelőtti bekezdés elhagyásár A irányúi, mert valóban furcsának találom pl. az^ a lehetőséget is, hogy a naplószerkesztőt bár hova máshova lehetne beosztani, mint épen a napló szerkesztésére; mivel pedig semmi ga­rantia nincsen arra nézve,-hogy az elnöki szék­ben ülő egyén emberi tévedéseknek, emberi in duiatoknak és szenvedélyeknek kitéve ne legyen, (Igaz! Úgy, van! Derültség bal felől.) ezzel meg­teremtetnék annak a lehetősége, hogyha az elnök valakit állásából ki akar üldözni, akkor nem a fegyelmi vizsgálat utján, hanem örökös áthelyezések útján kényszeríti, hogy állását el­hagyja, (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezért pár­tolom a módosítványt. Elnök: Kíván-e még valaki szólani ? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A mi­nisterelnök ár kíván szólani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom