Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

m, ornágos filés 189S. május R.én, péntekem 20

1 tartottam szükségesnek, hogy ez most törvényileg biztosíttassák, és kiterjesztessék minden magyar tanítóra, kivétel nélkül, (Helyeslés a szélsőbalon.) a ki a törvényt teljesíti. Nem lévén azonban kilátásom, hogy elfogadtassák, (Félkiáltások a szélső halóidon: Megszavaztuk volna!) és minthogy a törvény intentiójával konfliktusba jönnék, visszavonom indítványomat. (Ellenmondáwk a szélsőbalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Gr. Károlyi Gábor: Megszavazzuk! Bernáth Dezső jegyző: Madarász József. Madarász József: Előttem szólott t. képviselő úr azon indokból, mert azt látja, hogy a többség nem hajlandó indítványát elfogadni, és másrészről, miután a minister ár kijelentéséből azon reményt merítette, hogy a minister úr azon tanítókat, a kik a magyar nyelv tanítása köríü kiváló sikereket mutathatnak fel, különben is segélyben részesítendi: indítványát visszavonta. Minthogy a házszabályok megengedik azt, hogy a visszavont indítványt egy másik képviselő magáévá tegye, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) engedje a t. ház, hogy csak röviden indokoljam, miért tartom kötelességemnek az indítványt magamévá tenni. (Halljuk! Halljuk!) Nyelvében él minden nemzet. E törékeny papíron törvények sorozata van, — 1879-től szakadozottabban, 1838—46-ig sűrűbben, — melyek szerint a volt karok és rendek mindent elkövettek a magyar nyelvnek államivá tételére és annak fejlesztésére. A többieket nem említve, 1846 : II. tcz. 9. §-ában ez van: »0 Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy ez ország határán belüli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen*. 1846-ban tehát Magyarország törvényhozói királyukkal együtt szentesített törvény által határozták el azt, hogy a kötelező oktatási nyelv minden iskolában a magyar legyen. Közbe jött 1849-től 61-ig az elnyomatás korszaka. És mit tett 1868? A visszaesés minden nemével feladta a magyar állam által már 1848 előtt is törvényesen alkotott és szentesített jogait a nyelvre nézve. S most 1868 után, 1893-ban azt a csekély javadalmazást se iktatnók törvénybe nzért, hogy a tanítók teljesítsék kötelességüket? Rosszul teljesítették eddig, javadalmaztassanak azért, hogy jövőre jobban teljesítsék. Ez azon indok, a miért én t. képviselőtársam indítványát magamévá teszem. Kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Bernáth Dezső jegyző: Gr. Apponyi Albert. Gr. Apponyi Albert: T. ház! A beadott KKPVH NAPLÓ. 1892 — 97. XII. KÖTET. módosítványok, illetőleg javasolt új szövegek közül Berzeviczy Albert t. barátomét természetesen elfogadom, ugyanazon indokolással, a melylyel azt Okolicsáuyi László t. képviselő társam elfogadta. (Hely slés a jobb és baloldalon.) Minthogy nem sikerült föltétlenül elérnünk a 400 frt minimumot, természetesen szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy az bizonyos föltételek mellett mégis elérhető legyen. És ehhez csak azt teszem hozzá, hogy valamint az állami felügyeletet szabályozó intézkedések tekintetében sikerült egyetértést elérnünk, reménylem nem sokára helyre fog állani az egyetértés a tanítói fizetés minimuma iránt is, mert a t. minister úr meggyőződhetett arról, hogy sokkal nehezebb volt ebben a házb m keresztül vinni azt, hogy a nagyobb minimum meg ne állapíttassák, mint a mily nehézséggel járna megvalósítani azt, hogy ez a nagyobb minimum elfogadtassák és megállapíttassék, Abban a reménységben élek tehát, hogy ez a törvényjavaslat nemsokára kiegészítést fog nyerni azon irányban is, hogy a tanítói fizetés megállapítása tekintetében is megfelelhessen a mi óhajtásunknak. Sajnos, én sem vagyok abban a helyzetben, hogy a Madarász József t. képviselőtársam által magáévá tett toldást, melyet Péchy Tamás t. barátom indítványozott, magamévá tegyem, (Helyeslés jobb és bal felöl.) még pedig azon egyszerű principialis okból, melyet szintén Okoücsányi t. képviselőtársam és a minister úr is kifejtett, hogy t. i. nem tartom helyesnek azt, hogy törvényben külön jutalom tűzessék ki a törvény által megállapított kötelesség teljesítéseért. (Úgy van!) Az állam közegeinek feladata a törvény végrehajtása felett őrködni; ha a törvény végrehajtását nem képesek eszközölni, akkor nem teljesítik feladatukat, akkor az apparátusban, a kormányzatban van valami hiba, s akkor az apparátust, vagy a kormányzatot kell e tekintetben javítani; de külön jutalmak systematisálását az egyszerű törvényszerinti kötelesség teljesítéseért elvileg nem tartanám helyesnek, és veszedelmes praecedenst látnék benne. Ezért, bár az intentiot teljesen magamévá teszem, de az eszközt nem találván megfelelőnek, nem járulhatok hozzá ehhez a toldáshoz. (Helyeslés.) Elnök? Kíván még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. T. háí! A kérdés első sorban az: Méltóztatik-e a 16. §t a Berzeviczy Albert képviselő úr által beadott szövegezéssel elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) A magam részéről azonban kötelességemnek tartom figyelmeztetni a t. házat, hogy ennek harmadik sorában a 12. §. helyett most már 13. §. lesz teendő. Gondolom, 26