Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

213. országos Mén 1898. jnájns 8-éii, péntekem. \ gg tennem. A li. §. d) pontja első sorában azon okokat említi fel, a melyek miatt a minister a megválasztott tanítótól az állásában való megerősítéstmegtagadhatja. Itt fel vannak sorolva a törvényen alapuló erkölcsi vagy állami szempontok; azt hiszem, nem volna felesleges odatenni a végén a tanítási eredményt is. A megválasztott tanító működhetett másutt is mint tanító, és figyelembe veendő, hogy vájjon minő eredménynyel működött. Azért tartom szükségesnek e módosítást, mert megvallom, ezen nézetem szerint szerencsétlen törvényjavaslatnál nagyon kívánatosnak tartom, hogy ott, a hol és a mennyiben lehetséges, igyekezzünk ilyen kisebb módosításokkal az állam hatalmát és a ministeri befolyást minél jobban precizirozni. Ajánlom módosítványomat. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt, mely következőleg hangzik:) »A d) pont harmadik sorában e szavak után: »vagy állami szempontból« tétessék: »vagy az illető által felmutatott tanítási eredményét tekintve.* Hentaller Lajos jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Ralijuk! Halljuk!) A beadott módosítvány okra nézve kívánok röviden nyilatkozni. (Halljuk!) En azoknak az irályi módosítványoknak egész sorozatát, a melyet Thaíy Kálmán t. képviselőtársam beadott, elfogadhatónak tartom, és hozzájárulok egynek a kivételével, anuak t. i., a melyben t. képviselőtársam a »felekezetek által fentartott« kifejezést »felekezetektől fentartott« kívánja helyettesíteni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Visszavonta!) Ezt egyébiránt — gondo1Ö«Ű — maga is kihagyta. Különben valamennyit olyannak tartom, a melyek a szakasz intentioját nem változtatván, azt magyarság szempontjából javítják. Csakis egy körülményt vagyok bátor az indítványozó t. képviselőtársamnak, valamint a t. háznak figyelmébe ajánlani; (Halljuk!) azt, hogy ez irályi módosítványokba beleillesztendő Hock János t. barátomnak az a módosítványa, a melyhez a t. minister úr és Thaly Kálmán képviselő út is hozzájárult, mely azonban az ő irályi módosítvanyába nincs felvéve, mert az ő irályi módosítványa fen tartja a c) pontnak azt a kifejezését, hogy fizetési minimum; holott általános helyesléssel találkozott Hock János képviselőtársamnak az az idítványa, hogy esak a »fizetés« szó tétessék helyébe. (Helyeslés.) Gondolom, ez ellen nem lesz kifogása az indítványozónak sem. A mi már most a többi módosítványokat illeti, én úgy tartom, hogy b. Perényi Zsigmond t. képviselőtársam módosítványa túlmenne ezen törvény intentióján. Én ezen törvényjavaslat módosítására abban az irányban törekedtem, hogy felekezeti jelleggel fentärtott iskoláknál a pnedagogiai és erkölcsi szempontok elbírálása az iskolafentartók kezébeii maradjon, és csak az állami szempontok elbírálása essék, — a mint azt a dolog természete kívánja, — az állami hatóság hatáskörébe. A mit t. képviselőtársam indítványoz, az a paedagogiai szempontok közé tartozik, tehát azok közé, a melyek a logika szabályai szerint az iskolafentartók hatáskörében hagyandók. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon) Ez tehát szerintem túlmegy azon a kereten, melyet e törvényjavaslat szem előtt tart. Madarász József t. képviselőtársam azon indítványához, hogy hagyassák ki a 60 forint, szívesen hozzájárulnék. Azon elvi állásponton állok, melyen t. képviselőtársam. De nem csinálok belőle titkot, hogy, mivel az állami felügyeletnek mérvére nézve azon esetekben, melyekben az állami felügyelet alkalmazandó, a t. minister úr utóbbi nyilatkozata szerint is, de megmondom egész őszintén, magánúton folytatott érintkezés útján is arra a meggyőződésre jutót tam, hogy a felfogásokban prineipiális eltérés nincs, csak a közösen elfogadott elvek keresztülvitelének időpontjára és módozataira forgott fenn némi eltérés; én e tekintetben oly módosítványt nem óhajtok tenni, és olyanhoz nem járulhatok, a melyet e pontra, t. i. az állami felügyelet mértékére nézve a kormány magáévá nem tesz, és azért e szempontból a jelenlegi alkalommal e módosítványhoz, ha a t. minister hozzá nem járul, magam sem járulhatok hozzá. A mi Madarász József t. képviselőtársam azon második módosítványát illeti, a mely szerint azokban az esetekben is, ha a tanító az állam és nemzet iránti kötelességének hü teljesítése miatt zaklatásban részesül, a ministernek jogában áll az iskolát átvenni, ez a módosítvány abban a formulában talán bajosan volna elfogadható. Azt hiszem, hogy ezen módosítvány intentiojának eleget tesz két intézkedés, a melyeknek egyike már benne van a törvényjavaslatban, másodika pedig, a mennyiben a t. ház később beadandó módosítványomat elfogadná, benne lesz. Az egyik intézkedés a 12. §. 1. bekezdésének az az intézkedése, hogy a segélyezett iskolákban a felekezeti főhatóság által vitt fegyelmi eljárás jóváhagyás végett a ministerhez felterjesztendő, és ha az ítélet hivatalvesztésre szól, csak a minister jóváhagyása után hajtható végre, A másik intézkedés pedig az lesz, a melyet bátor leszek e szakasz letárgyalása után indítványozni, mely szerint a minister egyáltalában, ha fontos állami érdek kívánja, a segélynyújtás helyett az iskolát államosíthatja is. Ha