Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-212

{ 7g 21*. •!•***£»* ülés 1SWI» májm 4.én, esatBrWSk&i, Illető község vagy ískolafentartó a 3Ö0 forintot megadni. (Helyeslés.) Elnök; Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az indítványozott pótlást a 10. szakaszhoz elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A ház tehát a pótlást nem fogadta el. T. ház! Az idő előrehaladván, s ideje lévén, hogy a mai napra kitűzött válaszokat az interpellatiokra meghallgassuk; ezen törvényjavaslat tárgyalását a holnapi ülésben fogjuk folytatni. (Helyeslés.) Az interpellatiora adandó válaszok meghallgatása előtt azonban az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyüket elfoglalni, a felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Következik napirend szerint a belügyminister úr válasza Visontai Soma képviselő úr interpellatiójára, a Budapesten 1892. április 3-án tartott munkásgyülés alkalmából a felügyelő rendőrtisztviselő jogtalan eljárása tárgyában. Hieronymi Károly belügyminister : T. képviselőház! Visontai Somi t. képviselő úr annak idején gr. Szapáiy Gyula ministerein ük és belügyministerhez interpellatiot intézett, a melyben kérdi, van-e arról tudomása, hogy az 1892. április 3-án a fővárosban tartott általános munkásgyülés alkalmával a felügyeletet teljesített rendőrtisztviselő a munkásokat megakadályozta abban, hogy a gyűlésnek teljes rendben történt befejezése után a marsedlaiset énekeljék. Kérdezi azután a képviselő úr, hogy vájjon a rendőrtisztviselő ezen intézkedése a belügyministernek vagy valamely rendőri főbb tisztviselőnek a rendeletére történt-e? Különösen aggodalmasnak látja ezt az intézkedést az interpelláló képviselő úr azért is. mert a marseillaise a franczia köztársaságnak nemzeti dalát képezi és végre azt a kérdést intézi az akkori belügyminister úrhoz, hogy a rendőrtisztviselő ellen, a ki hatáskörüket nézete szerint ezen intézkedéssel túllépte, kíván-e fellépni ? T. képviselőház! A dolog természete szerint ezen, még múlt évi ápril 9-én az akkori belügyministerhez intézett interpellatiora én csak a belügyministeriumban talált akták nyomán adhatok választ, mert hiszen akkor én még nem voltam hivatalban. Ezek alapján van szerencsém a t. háznak a következőket tudomására hozni. (Halljuk! Halljuk!) Múlt évi április 30-án, a mely vasárnapra esett, a Károly-körút 19. szám alatt levő Wassermann-féle helyiségben általános munkásgyülés tartatott, a melyen 5—ŐÓÓ munkás vett részt. A gyűlés tökéletesen rendben folyt le, úgy hogy a rendőrtisztviselőnek nem volt semmi néven nevezendő oka a gyűlés menetét megakasztani, vagy pedig közbelépni. A gyűlés végeztével az egybegyűlt munkások az u. n. munkás-marseillaise éneklése mellett kezdtek a közgyűlési teremből kivonulni. Ekkor a rendőrtisztviselő kötelességének tartotta Prockl elnököt és Engelmann előadót felszólítani, hogy a munkásokat csendre intsék, és midőn a rendőrtisztviselő felszólításának a munkások nem tettek azonnal eleget, erélyesen követelte ugyancsak az elnöktől, hogy közbelépésével a munka sokat csendre intse, a minek aztán meg volt a kívánt sikere, mert az elnök figyelmeztetésére a munkások teljesen csendben vonultak haza. T. ház! Méltóztatnak ebből látni, hogy először is magán a munkásgyűlésen az rendőrségnek nem volt semmi oka beavatkozni, a munkásgyűléaen a szólásszabadság egyáltalában nem volt korlátozva, és a rendőrtisztviselő csak akkor avatkozott be, midőn a közgyűlés végeztével a munkások énekelve az utczára szándékoztak vonulni. (Egy hang ba' felöl: H'szen szabad énekelni!) De az utczán nem. Minthogy pedig az eddigi jogszokás szerint mindenféle munkás és egyéb körmenetek az utczán csak rendőri engedélylyel tarthatók meg, és a fővárosnak is van egy szabályrendelete, mely az ily tömeges felvonulásoknál az éneklést megtiltja ennélfogva a rendőrtisztviselő egész szabályosan jártéi, midiin nem engedte meg, hogy a Károly-köráton vasárnap déli 12 órakor, —mert akkor volt az illésnek vége — 5—6 száz munkásból álló tömeg énekelve vonuljon el. (Helyeslés jobb felöl.) Különösen aggályosnak látja az interpelláló képviselő úr, hogy a rendőrtisztviselő mintegy czenzurát gyakorolt és megtiltotta a Marseillaise éneklését. Először is konstatálom, hogy a munkások nem a marseillaise! énekelték . . . Thaly Kálmán: A Gott-erhaltet? Hieronymi Károly belügyminister: Azt sem, hanem énekeltek egy munkásdalt, a melynek szerzője Gáspár Imre,. . . Thaly Kálmán: A debreczeni kormány párti lap szerkesztője. (Derültség a szélsőbalon.) Hieronymi Károly belügyminister: . . . holott a marseillaise szerzője Rouget do l'Isle. Tehát a rendőrtisztviselő nem a marséi 1laise-t tiltotta be, másodszor nem is avatkozott abba, hogy mit énekeltek, hanem egyáltalában megtiltotta az utczán való éneklést. (Helyeslés jobb felöl.) A mi azt illeti, hogy a rendőri tisztviselő a belügyminister, vagy valamely magasabb tisztviselő rendeletére járt-e el, csak azt konstatálom,