Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-209
110 30». onrtfo* Ölés 189*. április Í9-éa, síoabatsa. gr. Apponyi Albert úr hiszi, — hogy Deák Ferencz politikája ötletszerű volt, hogy az, a mit Deák Ferencz a nemzetiségi törvénybe fektetett vagy abba az egyezségbe, a mely Horvátországgal köttetett, (Felkiáltások a szélsőbalon! Rossz volt!) hogy ez pillanatnyi jókedvnek vagy jójóindulatnak a kifolyása volt? (Nyugtalanság a szélsőbalon.) Nem, t. képviselőház ; a történelmi fejlődésnek, a magyar nemzet természetének önkéntes következménye és folyománya volt az, a mitDeák Ferencz a törvénykönyvbe iktatott. (Helyeslés jobb felöl Felkiáltások a szélsőbalon: Dehogy volt!) Es szerintem igen helyesen tette, hogy úgy tette, mert csak ily eszközökkel lehet Magyarországon a nemzeti egységet fentartani. (Helyeslés jobb felől, Nyugtalanság bal felől.) Felemlítik azokat a nemzetiségi izgatásokat, a melyek itt-ott látszanak, szóba hozzák a memorandumokat, a melyek bejárják a világot. Mindaddig, t, képviselőház, mig az illetők valótlanságot állítanak, a mig igazán nem üldözöttek és elnyomottak: addig a magyar nemzet és a magyar állameszme fog győzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azon perezben' azonban, a mikor igazuk volna, megdől a magyar nemzet és a magyar állam. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Végül még egy nagy kérdés: Nemzeti iskolákat kell felállítani, létesíteni, azt mondja a képviselő úr. Hisz ez természetes. Mindnyájan akarjuk a nemzeti iskolát, t. 5. nemzeti iskolát abban az irányban, hogy a magyar államnak, a magyar nemzetnek hű fiakat neveljen. De ezt a gondolatot, a nemzeti iskola gondolatát ellentétbe helyezni a felekezeti iskolával, szerintem nagy hálátlanság, nagy igazságtalanság. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Az itt ott előfordult hibát, visszaélést, sőt tovább megyek, azt a bűnt, a milyet egyes eltévelyedettek elkövettek, betudni egész telekezeteknek nem lehet. A felekezetek egészben véve nagy áldozattal és nagy fáradsággal nagy szolgálatokat tettek az országnak az iskoláztatás terén, ezt elfelednünk nem szabad, ezt respektálnunk kell. Javítani, közbelépni, befolyást biztosítani az államnak ott kell, a hol egyes coneret területeken és esetekben annak Szüksége fenforog, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek után, t. ház, fentartva magamnak azt, hogy a részletes vita folyamán beterjesztett módosítványokhoz akkorában fogok szólani, most már ezen felszólalásom folyamában csak azt jelenthetem ki, hogy Polónyi képviselő úr határozati javaslatát nem fogadhatom el. Egyébként pedig kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó, meg-megújuló zajos éljenzés éi tetszés a jobbóldalon.) Elnök: Kováts József úr kívánja félreértett szavait helyreigazítni. Kováts József: T. ház! Nagyon rövid időre óhajtom csak a t. ház becses figyelmét igénybe venni, mert a t. közoktatásügyi minister úr szavaim értelmét félremagyarázta. (Halljuk ! Halljuk !) Azt méltóztatott mondani a t. minister úr reám hivatkozással, hogy csodálkozik azon, hogy eszmék vettetnek föl egyes képviselők részéről, a melyek a javaslattal régebben és hosszasabban foglalkozóknak úgyszólván eszökbe sem jutnak. Én, t. ház, a hazaellenes üzelmeket folytató tanítók elmozdíthatását nemcsak azon iskolákban kívántam biztosítani, a hol az állam az iskolákat fizeti, hanem ott is, a hol az állani az iskola fentartásához egy fillérrel sem járul, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hogy ennek folytánjövőre Magyarországon ne létezzék kétféle iskola oly formán, hogy az egyikben szabad lenni 1 államellenes üzelmeket folytatni azért, mert az állam azon iskolák fentartásához nem járul; de a melyeket segélyez, azokban ez tiltva lenne. A t. minister úr azt méltóztatott mondani, hogy tévedésben vagyok, mert az államnak joga a nem segélyezett iskolákban épúgy megvan, mint a segélyezet iskolákban. Bátor vagyok, megjegyezni, hogy nem én vagyok tévedésben, hanem a t. minister úr, és állításom valódiságának bebizonyítására hivatkozom a 12. §-ra, melynek első pontja feltételezi, hogy az állam az iskolának legalább 60 forint segélyt nyújt; a harmadik bekezdés pedig így szól (olvassa): »Ha a fegyelmi vizsgálat nyomán az derűi ki, hogy a tanító államellenes irányt követett: jogában áll a ministernek a hitfelekezeti hatóság által hozott ítélet megváltoztatásával, a vétség fokozatához képest, szigorúbb fegyelmi büntetést kiszabni, esetleg a tanító elmozdítását kimondani. «r A másik két pont azt magyarázza, hogy a fegyelmi vizsgálat hogyan vitetik keresztül. Kérdem a t. minister urat, miért kívánja, hogy azon tanítók elmozdíthatásának joga törvénybe iktattassék olyan iskoláknál, melyeknél a tanítókat az állam fizeti, a melyeknél pedig nem az állam fizeti, ott a törvénybe iktatást méltóztatik ellenezni? Mert vagy egyik áll, vagy a másik; ha szükséges törvénybe iktatni az állam ezen jogának biztosítását ott, a hol az állam az iskolák fentartásához járul, akkor szükséges ez a többieknél is, különben fölösleges ezen jog biztosítását ott kívánni, a hol az állam az iskolákat fizeti. Engedelmet kérek tehát, de a t. minister úr értelmezte tévesen a törvényt, nem pedig én. (Úgy van! Úgy van! a hal- és ! szélső baloldalon.)