Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-192
84 182. országos ülés 1893, április 8-án, szombaton. hogy ki hiszi el, hogy azt az altiszt a vádlottnak meg tudja magyarázni? Egy altiszt közvetítésével érintkeznek a vádlottal, a kinek gyakran élete függ egy szótól, vagy hibás magyarázattói ! (Helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) És mi történik akkor? Mikor az auditor a vádiratot elkezdi olvasni, a vádlottat kiküldik, és ez még azt sem tudja, hogy az auditor mily vádat emel ellene. Akkor egy ad hoc megalakított bíróság, a melyet nem akarok megmagyarázni, szavaz sorsa felett. Nagyon természetes, hogy az auditor nézete a túlnyomó. Tehát az az ember, a ki vádló, vizsgálóbíró és védő, egyszersmind a jogi szakértő az itélő bírák előtt. Mondhatja-e bárki, hogy a XIX. században a jogszolgáltatás ily semmi bizonyítéka mellett, sőt ellenkezőleg az elfogultság számára ily tág tér nyújtása mellett eivilisalt állam vagyunk, és polgárainkat meg tudjuk védelmezni ! (Helyeslés a hal- és szlésőbalon.) Merje valaki mondani, hogy nem kell pirulnunk, midőn 20 év óta helyet foglalunk e törvényhozásban, és 20 év óta ily visszásságok, barbárságok fenmaradtak! (Élénk helytslés a bal- és szélsőbalon.) Nem akarok arra is kiterjeszkedni, hogy a katonai bíráskodás Magyarországban jogi szempontból mily korlátolt volna, ha az Ausztriában a katonai bíráskodásról 1869-ben és 1871-ben meghozott törvények Magyarországon alkalmaztatnának ; nem akarok arról szólani, hogy Magyarország polgárainak érdekei lennének veszélyeztetve, midőn a katonai törvények szerint egyszerű katonai vétségekért és hibákért még a tudori oklevelet is el leltet venni. Az 1807. november 15-én hozott osztrák törvény 6. §-a kiveszi a katonai bíráskodás köréből, hogy egyszerű katonai vétségekért és hibákért valaki oklevelétől és politikai jogaitól megfosztható legyen, és ezt egyedül a lopás, csalás és sikkasztás bűntetteire korlátolja. De ha tekintjük azt, hogy ép azért, mert a katonai törvények nincsenek az ország törvényhozása által korlátolva, mily módon tiporhatnák el a polgárok szabadságát, ez tízszeres indok arra, hogyha már a közös hadseregre nézve nem ismerem az indokokat, melyek Magyarországon souverainitását itt korlátozhatnák, legalább a honvédségre nézve óhajtom és kívánom, hogy minél hamarább a modern igényeknek megfelelő büntetőtörvénykönyv megalkottassék, (Élénk helyeslés lal felől.) a melyet mi a magunk souveraine hatáskörünknél fogva a honvédségre és népfölkelésre is kiterjesztenénk. Ha 20 esztendőn keresztül bizonyos körök makacsságán megtört az, hogy Magyarország gyermekei a hadsereg körében is a jogvédelem pajzsa alatt álljanak: kell, hogy végre sarkára álljon a törvényhozás s érvényesítse a maga jogait! (Élénk helyeslés és tetszés "bal felől.) Nem szabad semmiféle katonai hatalmi körök előtt meghátrálnunk. Egyedüli kötelességünk a polgárok jogbiztonságának megvédelmezése, mert ily barbár büntetőtörvénynek, a büntető eljárásnak fönnállása az ország megvédelmezésének érdekével semmi összefüggésben sincs. (Élénk helyeslés a bál- és szélsőbalon.) Ez csak az a ezopf, melyet a t. generális urak fejükön viselnek, és ha ők azt nem hajlandók a divat megváltoztával levetni, le kell hátulról vágni. (Élénk derültség a baloldalon.) Tudom, hogy mivel szoktak rendesen eloállani. Azzal, hogy a katonai bíráskodás kérdése nagyon kényes kérdés; hogy minden államban keresik a megoldást. Igaz, 1845-ben hozatott be Poroszországban a most érvényben levő katonai büntető törvény. Érdekes, ha a szomszéd német birodalomban figyelemmel kísérjük az e téren való mozgalmat. 1869. április 29-én hozatott be a bajor katonai büntető törvénykönyv és büntető eljárás. Itt megkívánom jegyezni, hogy a német császárság területén 3-féle katonai büntető törvénykönyv és büntető eljárás van. Először a porosz, a melyet a »Norddeutscher Bund« 1867-ben elfogadott. A második a wärtíenbergi és a harmadik a bajor. A bajor törvény humánus törvény. Épen a katonai törvénynek 39. §-a, melyet 1874-ben a német birodalom hozott meg, rendeli, hogy a katonai bíráskodás is reorganisaltassék, és egy katonai legfelsőbb törvényszék létesíttessék. De a törvénynek e szakasza végrehajtható sohasem volt, mert úgy Württenberg, mint Bajorország az 1870-ben megkötött szövetségi szerződésre hivatkozott, hogy nekik ezen téren a maguk souverainitásuk fennáll, noha a birodalmi hadsereg egyesítve van. Mit tartalmaz a bajor katonai büntető eljárás? Azt tartalmazza, hogy vádrendszer van; véd nélkül senkit sem lehet üldözni; a vád és védelem el van különítve; a vádat a katonai ügyészség képviseli, azonkívül az eljárást az ügyészség indítja meg; a büntető eljárás nyilvános és szóbeli. Minálunk ellenben teljesen titkos és elzárt, sőt a vádlottra nézve is titkos és elzárt. Ott a bizonyítékoknak szabad mérlegelése van megengedve a bíráknak; állandó bíróságok vannak alkotva, a melyek alkerűletiek, kerületiek és országosak; teljesen szabad védelem van biztosítva, egyedül csak az \>an kikötve, hogy tartalékos tiszt legyen a védő, a ki esetleg jogvégzett is lehet; bűnügyekben pedig katonai esküdteket von magához a bíróság; katonai esküdtek ítélete alkalmaztatik, de ezen ítélet ellen semmiségi pannszszal van orvoslás.
