Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-192

80 192. #p§sá?»i ilét 18tt. áprili* 8.4B, s*wri*b)t. laíta a nemzet életéből, de a hivatást nem töltötte be. Megaíkottatott a törvény, a mely három tagozatba osztja az ország véderejét: a hadseregbe, a mely teljes egészet képez, a honvédségbe, a mely csonka szerepet képez és a népfelkelésbe, . . . Gr. Zichy Jenő: A mely nem existál! Ugron Gábor: ... a mely egy jövőben kífejlendő véderő szervezetét képezi. Azt kérdezem, t. ház, hogy egy magyar honvédelmi ministernek mi lehet méltóbb ambitioja: az-e, hogy közös hadügyminÍ8ter legyen, vagy az, hogy a honvédség az ő kezében felvirágozzék és egv egész, erőteljes hadsereggé változzék át? Átvette a minister ár a honvédsereget akként, hogy az akkor zászlóaljakba és dandárokba volt beosztva, és még akkor, midőn a honvédelmi minister úr a honvédség ügykörébe befolyni kezdett, a honvédség külön organisatiot képezett nemcsak administativ, de stratégiai tekintetben is. T. i. a honvédség még nem volt beosztva a közös hadsereg hadtesteibe, hanem külön dandárokba, a melyek külön sorszámokkal bírtak. Mig most a közös hadsereg hadtesteibe van beosztva, és ez által önállósága meg van semmisítve. Melyik uemzet az, a mely gondoskodni akarván a maga politikai jövendőjéről, elnézhesse, hogy egy teljesen kifejlődött hadsereg mellett a véderő más két része ne legyen kifejlesztve, úgy a mint az most nálunk van, a hol a honvédség és a népfelkelés ninesenek kiegészítve, és nincsenek hadsereggé átalakítva. Ki tagadhatja, hogy a honvédség tüzérség, műszaki csapatok és vezérkar nélkül önálló hadsereget nem képez? Az csak egyszerűen két fegyvernemből állván, önálló működésre létesítve és hivatva nincs, mert még a bárom lőfegyvernem sem elégséges, hanem azon parancsnokságoknak is kell létezniök, a melyek nemcsak a dandár-, hanem a hadosztály- és hadtesttörzsekben is nyilvánul, és birnia kell azon önállósággal és előfeltételekkel, melyek lehetővé teszik azt, hogy békében minden akként legyen elrendezve, hogy a háború alakzataiba a legcsekélyebb fennakadás és változtatás nélkül azonnal át lehessen menni. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Azt kérdezem, hogy okosság vagy bölcseség-e az, hogy midőn a népfelkelés szervezéséhez hozzáfogtunk, a honvédség még nem volt egy egész, önálló működésre képes hadsereggé átalakítva. Hát mit tett a t. honvédelmi minister úr a népfelkelés szervezése érdekében azóta, hogy az 1886 : XX. tcz. a népfelkelésre nézve meghozatott, más egyebet, mint azt, hogy 92 népfelkelési nyilvántartót nevezett ki. Adjon felvilágosítást a t. minister úr arra nézve, hogy a népfelkelés első osztályzata, a mely 28 gyalogezredből és 10 lovasosztályból áll, hogy áz á népfelkelés, a mely első sorozatúnak neveztetik, önálló működési testeket fog-e képezni. A honvédséghez lesz-e katonai működésre való hivatottság idején beosztva ? Micsoda zűr-zavar katonai szempontból az, hogy legyen teljes szervezettel biró hadsereg, a mely háború idején alakzatainak megváltoztatásával, és nem békében a szerint való beosztás mellett betolatik egyszer a honvédség, azután a népfölkelés első osztályába ? Hiszen a katonai adminístratio, a hadszervezet, a hadkészségnek első feltétele az, hogy azon csapatok, a melyek a csatatéren együtt működésre vannak hivatva, már béke idején együtt működjenek, hogy azok parancsnokai már békében necsak egyes fegyvernemek alkalmazását, de az egyes fegyvernemeknél szolgáló parancsnokok jellemét, gondolkozását és felfogását annyira ismerjék, hogy háború idején mindenkit képességének megfelelőleg alkalmazzanak és használjanak fel. (Igás! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) Ha a minister úr egészen a honvédségnek élt volna, akkor az önálló szervezet azon különlegességeit, a melyek kel a törvényhozás a honvéd séget megalkotta, kifejleszteni igyekezett volna és arra törekedett volna, hogy a honvédség megtartsa a maga nemzeti szellemét, mert a törvényhozás nem azért alkotta meg a honvédséget, hogy a közös hadseregnek legyen tartaléka, a melyből háború idején a csapatok -megszaporíttatnak, hanem hogy idő és körülmények szerint, — a közös hadsereg intézménye nem lévén megváltoztatható, — a véderőnek oly intézménye alkottassák meg, melyben a nemzeti szellem él, (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) melyben az alkotmányos felfogás érvényesül, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és a mely nemcsak a nemzeti törekvéseknek, de a polgáriasult világ modern kívánalmainak megfelel. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen mi történt azóta'? Nem az, hogy megvalósíttatott volna, a mire a honvédség fektetve volt, hogy a keretrendszerben a második osztályzatot képezze, a melyben a keret nagyon erős, csekély tényleges szolgálati létszáma, és mégis háború esetére nagy tömeget képes magába fogadni és nagy tömegű harczképes katonaságot az ellenség elé vetni. Hiszen ha tekintjük e század hadtörténeti fejlődését, azt látjuk, hogy az azon alapszik, hogy a keretrendezer mindinkább erősebbé válik, a keretek békében felállíttatnak, és tényleges szolgálatban a legénység csak addig tartatik, a míg az a kiképzés érdekében szükséges. És ha látjuk a jövendő fejlődést, és azt, hogy mi történik most Németországban, be kell, hogy lássuk, hogy a keretrendszer elfogadása után nngy nép-