Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-192

192. orsíirtgos Illés 1808. ezt a t," háznak becses figyelmébe. (Helyeslés bal felől.) Ezek volnának általánosságban megjegyzé­seim a honvédelmi tárczát illetőleg. Egyébként teljes elismeréssel adózom én is az igen t. hon­védelmi minister űr buzgóságának, erélyének, lelkiismeretes működésének e csapatok taktikai kifejlesztésében. (Általános élénk helyeslés.) De nem egészen így áll a dolog a szellemi részre vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) És midőn át akarok térni a magyar nemzeti szellemnek kér­désére, a mennyiben az e téren nyilvánult, igen természetes, hogy ott kel! kezdenünk, midőn ezen intézmény megalapíttatott, midőn 1868-ban a véderő és a honvédelmi rendszer reorganisal­tatott. Meg kell vizsgálnunk akkor azon szellemet, melynek kifolyása volt a megalkotás, meg kell vizsgálnunk és figyelembe kell vennünk azon szereplők felszólalásait, a kik akkor e kérdés­ben mint főtényezők tűnnek ki. Nem akarok kiterjeszkedni azokra, a kik akkor az ellenzé ket képviselték, mert azok felszólalásai termé­szetesen még tovább mentek azon irányban, mint az akkori Deák párti képviselőknek, a törvény megalkotóinak nézetei. Én tehát a t. ház engedelmével néhány főszereplőnek akkori fel­szólalásaira fogok hivatkozni. (Halljuk!) Egyike a főszereplőknek b. Eötvös József, akkori felszólalásában elmondá, hogy nagy ha­talma van a törvényhozásnak, majdnem kor­látlan hatalma a maga sphaerájában, de egy erkölcsi kötelessége mégis van, az t. i., hogy óva­kodjék oly terheket raknia nemzetre, a melyeket el nem bír. Továbbá, hogy mindenkor az alkot­mányosságnak kellően megfelelő intézkedéseket kell tennie. Mi következik ebből ? Először az, hogy minő terheket vállalhat el a nemzet, és hogy minő terheket rakott rá a törvényhozás, k jelen budget 16 millióról beszél; hogyha a quota arányában lett volna kivetve, midőn ugyanazon hivatásnak felel meg a honvédség, mint a kö­zös hadsereg, legalább 10 millió lenne a meg­takarítás. De megszámlálhatlanok azok a ter­hek, a melyeket a népfelkelés firmája alatt vállalt magára az ország. Ezekből látszik, hogy óriási terheket vállalt el az ország, És ezekkel szemben mit kapott, és ha méltányos követelé­seivel fellépett, vájjon találkozott-e nyilt fülek­kel? Nem! (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső­balon.) Következik továbbá az, hogy miután, mint mondám, a kellő arány nincs meg a terhekkel szemben, hogy az alkotmányos fogalmak szerint kellő ellenőrzést gyakoroljon a törvényhozás úgy a közös hadsereg, mint a honvédség kér­désében. (Helyeslés a bal- és stélsöbalon.) E fel­éprillt S-in. szombatos. 75 adatát mindig teljesítette a ház a honvédséggel szemben; nem akarom kétségbe vonni, hogy a delegatioban is teljesítette a maga hatásköré­ben ; de azután a ház már nem méltatta kellő­leg a delegatio működését, mert bár a törvény határozottan kimondja, hogy csak mennyisé­gileg nem szabad bírálni a delegatio megálla­podásait, de a törvényhozás, valamint elvárhatja, hogy a delegatio, mint saját bizottsága, melyét mandátumának legfőbbjével a véradó feletti rendelkezéssel ruházott fel, e kérdésben lelki­ismeretesen sáfárkodjék, úgy meg is kell vizs­gálnia, hogy ez a bizottság hivatásának meg­felelt-e? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tette-e ezt a ház? Nem. Határozott utasítást nem adhat, de megteheti a törvényhozás, hogy a delegatio eljárását oly bírálatban részesítse, a mely elveszi kedvét attól, hogy jövőben ha­sonló szellemben járjon el. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Felszólalt továbbá Deák Ferencz, először b. Eötvös szellemében, hogy vigyázni kell és óvatosnak kell lenni, hogy a nép vérét hiába ne ontsák, és hogy fonák politika volna az, ha hódító háborúkra pazarolnák a nép vérét; fel­szólalt azon polgárok érdekében, kik a had­seregbe hesoroztatnak, és azt mondta, ha tényleges szolgálatban vannak, akkor igenis a katonai törvények alatt álljanak, de polgári ügyekben nem, és abban a pillanatban, a mely­ben a katonai szolgálat megszűnik, otthon azon jogban részesüljenek, melyben minden polgár részesül. És joggal mondta ezt, mert hisz nálunk, hála isten, vannak eivilisált polgári törvények, de a katonai törvények az ósdiságnak legbor­zasztóbb jellegét viselik magukon (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) De kétszeresen óvatosnak kell lenni, midőn az általános védtörvény, sőt a népfölkelés keretében a 60-ik évig minden ember azon törvények alatt áll. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: A negyvenkettedik évig! Ernuszt Kelemen: Kérem a népfölkelés a 60-ik évig is mehet. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: A tiszteknél! Ernuszt Kelemen: Feltételezem, hogy igen t. társaimat a honvédelmi minister úr a népfölkelésnél tisztségre csak fogja méltatni, és nem fogja közlegényeknek hagyni. (Derültség.) De a katonai szellemet illetőleg, melynek a hadsereget és a honvédséget át kellene hatnia, a magyar nemzeti szellem tekintetében leghíva­tottabbuak találom a kiegyezés megteremtője, Deák Ferencz jobb karjának és akkori minister­elnöknek és honvédelmi ministernek, gr. Andrássy Gyulának egy akkori beszédét. Sokkal fonto­sabb e kérdés, semhogy el ne várhatnám a 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom