Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-191

58 l»t, ©rsíásoi Min 18^8. áprtlls ?-én, )>éHteki>ii

4 dom, hogy a határozatképesség eonstatálásacsak akkép történhetik, hogyha vagy az elnöknek, vagy a ház valamely tagjának kételyei támadhatnának az iránt, hogy a ház határozatképes-e. De híi valakinek ez iránt kételyei merülnének fel, nem elég az, hogy az üléséről felkiáltson és közbeszóljon, hogy nem vagyunk határozatképesek, hanem az illetőnek fel kell állania, és miután a házszabályok bárkinek jogot adnak a házszabályokhoz szólni, akár mikor felvethették volna in optima forma ezen kérdést, és akkor a ház az elől nem térhetett volna ki. (Helyeslés jobb felől.) De ez nem történt. Ép ágy nem tarrom a házszabályok megsértésének azt a körülményt sem, hogy az elnök úr nem várta be azt, hogy névszerinti szavazást kívánjon 20 képviselő. Az elnök akkor, midőn vakmely vita be van fejezve és érett arra, hogy határozat hozathassék, köteles azonnal szavazást eszközöltetni, és nem szabad várnia, hogy főképviselőnek tetszik-e oly kérvényt benyújtani, hogy névszerinti szavazás rendeltessék el, vagy nem. (Helyeslés jobb felől.) Mindezeknél fogva, t. ház, azt látom, hogy a házszabályok semmiféle tekintetben sem let tek megsértve, és ha a határozat nem úgy sült ki, vagy a szavazás nem oly módon történt, mint talán a t. képviselő urak a túlsó oldalon kívánták, ennek okát abban látom, hogy épen a t. képviselő urak egész sorát a mulasztásoknak követték el jogaik érvényesítésében, és azért, hogy az elnök nem volt tekintettel ezen mulasztásokra, nézetem szerint nem lehet a következő napon ezen szempontból kiindulva a jegyzőkönyvet módosítani, illetőleg annak hitelesítését megtagadni. (Helyeslés jobb felől.) Én tehát azt ajánlom, hogy hitelesítsük a jegyzőkönyvet, és aztán térjünk át a napirendre. (Helyeslés jobbról.) Hentaller Lajos jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Lehetőleg rövid ideig veszem igénybe a t. ház figyelmét, és azokra, a mik előttem mondattak, nem akarok kiterjeszkedni. Én ezen egész vitában három ténykörülményt látok olyannak, mely feltétlenül bizonyos, és a mely felett vitatkozni egészen feleslegesnek, sőt indokolatlannak tartom. Az egyik körülmény az hogy a ház t. elnöke a többséget kimondta; a másik körülmény az, hogy a képviselőház t. tagjai közül többen ellenpróbát határozottan kértek; (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) a harmadik körülmény, a mit minden vitán túl kétségtelennek és bizonyosnak tartok, az, hogy a t. elnök úr e kívánságot nem hallotta. Bocsánatot kérek, ha közülünk bárki teljes joggal bír arra, hogy fölszólalásának teljes hitel nyujtassék, akkor kötelességünk a t. elnök úr felszólalásának is hitelt adni. (Általános élénk helyeslés) Ismétlem, e körülményt minden vitán fölülállónak tartom. Már most, miután a kép viselőház tegnapi ülésének jegyzőkönyve úgy alakilag, mint tartalmilag nem felel meg minden tekintetben e három, minden kétségen feltílálló ténykörülménynek, ennélfogva az a kérdés, hogy mit tegyünk a jelen helyzetben. (Halljuk! Halljuk!) Föl vettetett az a kérdés, hogy tegnap a ház nem volt határozatképes. Nézetem szerint, ebben ma nem dönthetünk, mert ma már azt constatálni teljességgel lehetetlen, legalább a házszabályoknak megfelelőleg lehetetlen. (Helyeslés.) Föl volt vetve az a kérdés is, hogy tegnap a képviselőknek azon száma, a melyet a képviselőház t. elnöke többségnek jelentett ki, nem volt többség. Ezt ma a tegnapi napról a házszabályoknak megfelelőleg szintén nem constatálhatjuk. (Helyeslés.) Ez szintén kétségtelen előttem. De miután az is kétségtelen, hogy a t. képviselő urak közül igen sokan határozottan ellenpróbát keitek, és e kérelmük alapja a házszabályokban gyökerezik, az jogosan még akkor sem tagadható meg, ha az az eset áll be, hogy a t. elnök úr kérésüket nem hallotta. Ennélfogva ebben van a hiba, a mit reparálnunk kell. Ennek pedig nincs más módja, mint a kérdést feltenni ma és szavazni kell a kérdésben ma. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És én igen kérem a t. kabinetet, és a t. többséget, hogy ne méltóztassék az ellenzéknek e kérését úgy felfogni, mintha annak teljesítése akár kizárólag, akár főleg az ellenzék érdekében állana; ez mindenekfelett a kabinetnek, és az illető táreza ministerének áll érdekében, mert ha a kabinetről vagy a minísterről a ház összes ellenzékének tagjai abban a rendíthetlen meggyőződésben vannak, hogy egy kérdésben nem volt többségük, akkor nekik bizonyos politikai és erkölcsi jogosultságuk hiányzik a ministeri székben való maradásra. Tehát, ismétlem, e kérés nem annyira az ellenzéknek áll érdekében és politikai kötelességében, mint a t. kabinetnek és a t. többségnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tehát minthogy mindenki, még Perczel t. képviselő úr is elismeri azt, — egész beszéde fcem bizonyít egyebet, — hogy a többség kétes volt; miután tiszteletreméltó férfiak kijelentik, hogy ellenpróbát kértek: világos, hogy a jegyzőkönyvben hézag van, itt hiba történt, azt reparálni kell, a házszabályoknak megfelelőleg pedig erre más mód nincs, mint ma szavazni a kérdés felett. (Helyeslés a ssélsé baloldalon.) Ennélfogva én Helfy Ignácz t. barátom indít-