Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-191
léi. »r»Eát<w 81cs iltíS. Április ?-én, pénti-kén* 15 Polónyi Géza: A most deponált eon- j fessioból kitűnik, hogy a ház mélyen t. kormánypártja mily fegyelem alatt áll. (Ellenmondások jobb Jelöl.) Reducálom a kifejezést; nem fegyelem, hanem figyelem és felügyelet alatt áll, (Zaj a jobboldalon.) hogy a többség, melynek fegyelmezett volta eddig mindig tagadtatott, véletlen esélyeknek ne legyen kitéve. Nekem, ki párt-taktikai kérdésekkel szívesen foglalkozom, ez ellen absolute semmiféle érdemleges kifogásom nemcsak nem lehet, hanem a magam részéről dicsérendő ügybuzgalomnak tartom, ha a szabadelvüpárt ilyen intézkedést tett. Ha azonban ez az óvrendszabály messzebbre is ki van terjesztve, és minthogy épen az a napirenden levő kérdés, melyet én egyelőre nem állítok fel vád, vagy gyanúsítás alakjában, hanem a többség maga tartásától függ, milyen meggyőződésre jussak: t. i., hogy e tág fegyelmi, vagy figyelmi intézkedéseken felül nem állunk-e szemben oly imézkedéssel, hogy az elnöki hatalomból is biztosíték nyújtassák az iránt, hogy a többség akkor is többség legyen, u mikor kisebbség: (Nagy zaj )obb felöl.) alkotmányosság szempontjából és a megalkotott határozatok komolyságának és méltóságának szempontjából ez minden képviselőt pártkülönbség nélkül kell, hogy érde^ keljen és ebben kell ma, nekünk döntenünk. (Helyeslés a szélsőbalon.) Óhajtom, hogy a t. többségnek mód és alkalom kínálkozzék arra, hogy menten minden pártszenvedélytől intézze el ezt a kérdést az igazságnak megfelelően és semmiféle pártérdeknek alá nem vetve. Már most, t. ház, a magam részéről úgy látom, hogy itt a ház általunk mélyen t. elnökének a házszabályokba, ütkö/ő eljárása folytán keletkezett határozatról van szó. (Igás'.ügy van!) Arról van szó, hogy a képviselőház elnöke a házszabályok meg nem tartásával, használhatok súlyosabb kifejezést is, azok megsértésével enunciálta a határozatot. (Egy hang jobb felől: Bénire!) Már most, t. ház, a mi e kérdésnek meritorialis tárgyalását illeti, első sorban mintegy önmagától feltolakodik az a kérdés, hogy akkor, a midőa magának a képviselőház elnöke eljárásának a házszabályokkal megegyező voltáról, annak törvényességiről van szó, vájjon ez alkalommal ő vezetheti-e a tanácskozásokat, vagy sem? (Élénk helyeslés bal felől.) A ház szabályok szerint vezetheti, mert azok őt ettől el nem tiltják. A házszabályokban ilyen esetről azért nem történt intézkedés, mert Magyarország képviselőháza fel nem tételezte azt, hogy valaha elnökének törvénytelen eljárása felett kelljen tanácskoznia. (Élénk helyeslés a bal- ,és szélsőbalon.) De hogy a decorum szempontjából helyes-e ez, ennek elbírálása egyénileg egészen a t. elnök úrra tartozik, és senki másra. A mi magát a tényt illeti, ez praecedens nélkül álló eset; mert Magyarország parlamentjében eddig nem történt meg, sőt tudomásom szerint az európai continensen sehol sem, hogy egy képviselőházi elnök egy határozatot enuneiált volna, a midőn a képviselőház egy jelentékeny tényezője, az összes ellenzékek egyhangúlag azon meggyőződésüknek altak és adnak kifejezést, hogy az nem volt a többség határozata. Ez a tényállás, t. ház. Es én szívesen elismerem azt, hogy a t ministerelnök úrnak teljesen igaza van abban, hogy formailag, alakilag minden okmánynak, és így első sorban a képviselőház jegyzőkönyvének is, mint közokiratnak, nemcsak az a jelentősége van, hogy a képviselőházban csak az történt, a mi abban benfogUiUatik, hanem hogy azon határozat, mely ott enunciáltatott, csakugyan a képviselőháznak határozata is. Azon pillanatban, melyben a képviselőház ezen jegyzőkönyvet így legalisalta, így autentificálta, mint a hogy szól, akkor a képviselőház a saját auctoritásával, saját tekintélyévei adta meg annak azon közokiratszertí jelentőségét, hogy ez a határozat tényleg úgy érvényes, mint a hogy az a jegyzőkönyvben foglaltatik. (Úgy van ! Úgy van! a szélsőbalon.) Már most, t. ház, ha azon határozatra nézve az mondatik, hogy az a határozat a házszabályok megtartásával keletkezett, akkor én vagyok az első, a ki arra fogom kérni a t. házat, hogy minden vitatkozás mellőzésével, miután a házszabályok megtartattak, még ha bármennyire fontos és súlyos volna, ilyen határozat, azt mint határozatot tartsuk meg. De most nem ez a kérdés. A tény az, hogy itt competens férfiak, a kik együtt jelen voltunk, képviselők, kiknek szavahihetőségét ép olykevésbbé szabad kétségbe vonnunk, mint a hogy nem akarjuk, és nem szabad kétségbe vonnunk a ház t. elnöke kijelentésének valódiságát, azt állítják, és azt állítjuk, hogy azon töbrség, mely kimondatott, nem volt többség, hanem legalább is kétséges volt. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Nagy znj és dlemnondások a jobboldalon) Én tar;ózkodom attól, hogy magamnak azt a tekintélyt arrogáljam, a melyet Perczel Dezső t. képviselő úr, ki azt mondotta, hogy a jogosítottnak látja magát kimondani és constatálja, hogy az többség volt. (Egy hang a baloldalon: Hogy tudják™előre, ki hogy fog szavazni! Mozgás a jobboldalon.) A ra nézve, hogy a többség megállapittassék, nekünk házszabályaink, nekünk törvényeink vannak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A kérdés tisztán és egyszerűen úgy áll, hogy megtartattak e ezen szabályok,