Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-192

h ÍÖ-Í. orifáfAü Mé* 1898. április S4«, mfttfealjhii egy irányban is működtünk, egyáltalában szo­lottam-e a magyar katonai akadémia kérdésé­ben ; még kevésbbé emlékszem arra, hogy váj­jon ezt a szót: magyar tannyelvű akadémia hasz­náltam-e. igen vagy nem. Arra azonban tisztán emlékszem, hogy a mi megbeszéléseinkben, meg­állapodásainkban soha másról, mint magyar tan­nyelvű' akadémiáról nem lehetett szó, és azt is tudom, hogy abban az időben a magyar nyelv kifejezésének a maga természetes értelmében való használata még azon fokig divatban volt, hogy a magyar tisztképző iutézet alatt nem értettünk német tisztképxíí intézetet. (Tetszés és derültség a bal- és szélsőbalon.) Az idők változásának és Pulszky Ágost t. képviselő úr szellemi fejlődé­sének fényes tanúbizonysága az, (Derültség bal felöl.) hogy ma már szerencsésen odajutottunk a hermeneuticábau, hogy magyar tisztképző iutézet alatt német tisztképző intézetet értünk. (Zajos derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az idő már nagyon előhaladván, azt hiszem, méltóztatik hozzájárulni, hogy a vita folytatását a hétfői ülésre halaszszuk. (Helyeslés.) Következik az interpellatio. Bernáth Dezső jegyző: Remete Géza! Remete Géza: T. ház! A zala-egerszegi magyar királyi pénzügyigazgatósäg 9975/93. rendeletével a harmadosztályú kereseti adó tár­gyalására Lendvay titkárt küldte ki Nagy­Kanizsára és az valamennyi kereskedőhöz a következő felhívást intézte: »Az 1883. évi XLIV. tczikknek a harmadosztályú kereseti adókiszámítási javaslatok készítése iránt rendel­kező 17-ik § a és a nagyméltóságú magyar királyi pénzügyministerium 1884. évi február 19-én 8713. sz. a. kelt körrendelete alapjai) felhívatik t. czím: miszerint Nagy-Kanizsán lé­tező kereskedésére vonatkozólag az 1890., 189Í. és 1892. évi üzleti nyereség-veszteség mérlegeit 1 — 1 példány-másolat kapcsában jelen felhívás vételétől számított 8 napi záros határidőben a hivatalos órák alatt alulírott pénzügyigazgató sági kiküldöttnek mutassa be, ha pedig a kívánt mérlegekkel nem rendelkeznék, ezen körülményt a felhívás hátlapjára vezesse rá, valamint azt is, hogy üzletében mily összegű álló s forgó tőke fekszik, tekintet nélkül arra, hogy saját vagy hitelezett tőkét képez-e az? Végűi az üzletben, illetve raktáron levő állandó árukészlet értékét s az egy évi elárúsítási forgalom érté­két is ugyanazon módon közölje s az ekként kellő válaszszal ellátott felhívást származtassa vissza alulírott pénzügyigazgatósági kiküldöttnek. Nagy-Kanizsán, 1893. évi ápril 4. Lendvay s. k., pénzügyi titkár.« T. ház! E felhívás támaszkodik az 1883: XLIV. tez. 17. §-ára, másodsorban pedig a míníster úr 1884. február 19-én 8713. számú rendeletére. A mi már most az idézett 17. §-t illeti, én sem annak szó szerinti tartalmából, sem szelleméből nem találom kimagyarázható­nak, hogy a pénzügyigazgatóságoknak, vagy azok kiküldötteinek ilyen joguk lehessen. Mert e törvény inkább kötelességévé teszi a kikül­dötteknek, hogy a családok viszonyaiba bele ne avatkozzanak és ne zaklassák a feleket. De azt a rendeletet, megvallom, nem is ismerem. Ma megnéztem a Rendeletek Tárát és nem találtam fel. Az tehát csak valami titkos rendelet vagy utasítás lehet; erről tehát nem nyilatkozhatom. De akármi foglaltatik benne, én törvénytelennek tartom ez eljárást és a t. mi­nister úrhoz a következő' interpellatiot intézem (olvassa): »Interpellätio a ministerelnök, mint pénzügyminister itrhoz. 1. Mi az oka annak, hogy a 8713/1884. számú körrendelet a Rendeletek Tárában nem jelent meg? 2. Mi foglaltatik ezen titkos körrende­letben ? 3. Az általam felolvasott s •/. alatt máso­latban csatolt felhívásban foglaltak, nevezetesen mérlegek bekívánását, az üzletben fekvő álló és forgó tőke, a raktáron levő állandó árúkészlet értékének s az egy évi elárúsítási forgalom értékének megjelölését a kereskedőkkel szemben törvényes kívánalomnak tartja-e? 4. S ha nem tartja törvényesnek, fog-e azonnal intézkedni, hogy a kibocsátott felhívá­sok visszavonassanak s a ferde irányú eljárás beszüntettessék ?« Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház! Előzete­sen csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy mivel egy zala-egerszegi kereskedő részé­ről ugyancsak panasz tétetett előttem a pénz­ügyigazgatóság ezen eljárása ellen, én e tekin­tetben felvilágosító jelentést kívántam és csak ennek beérkezése után leszek azon helyzetben, hogy kimentő választ adhassak a képviselő úr­nak hozzám intézett kérdésére. Egyre nézve azonban már is megnyugtat­hatom a t. képviselő urat: hogy ne aggódjék azon, hogy titkos rendeletek léteznek, mert lehet, hogy az a rendelet nem jeleut meg a Rendele­tek Tárában, de mindenesetre megjelent a több ezer példányban napvilágot látó Pénzügyi Köz­lönyben és ennek nyomán a napi sajtóban is. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Remete Géza: T. ház! Csak annyit va­gyok bátor felelni, hogy szokatlannak tartotn

Next

/
Oldalképek
Tartalom