Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-176
176. országos illés 1893. márczius 9-éu, csütörtökön. 11 volt más választás, mint vagy megkötni a békét, vagy visszavonulni vereségről vereségre Sedánig. T. ház ! Midőn beszédemet befejezem, (Helyeslés jobb felöl. Halljuk! Halljuk! bal felől.) azzal kívánom ezt tenni, hogy fölhívjam a t. ház figyelmét még egy eonsideratiora. (Halljuk! Halljuk!) Magyarországon, hála a t. ministerelnök úr pénzügyi geniejének, a külső prosperitásnak meglepő látszata mutatkozik; de lehetetlen, hogy ne csak az élesebb államférfiúi szem, de az egészséges szem egyáltalában ne lássa a külső prosperitásnak látszata mögött a belső bomlás megdöbbentő jelenségeit. Ezen külső prosperitást is minő eszközökkel sikerült elérni ? Nem szemrehányáskép mondom, mert tudom, hogy szükséges volt és elkerülni nem leheteti; mert vannak veszedelmes kórállapotok, a minők voltak pénzügyi és közgazdasági állapotaink, a melyeket gyógyítani csak drasticus, csak mérges szerekkel lehet, de a melynek kiküszöböléséről azután gondoskodni kell, mert különben ép úgy pusztítanak, mint maga a kóranyag. Nézzük hát, hogy ezen külső prosperitás látszata minő eszközökkel lett elérve? Két csoportra lehet ezen eszközöket osztani. Áz egyik az adócsavarnak meghúzása egészen a szakadásig, a közterheknek rárakása egészen a roskadásig, (Igás! Úgy van! bal felől.) a földbirtokra egyfelől, másfelől a vagyontalan osztályokra, azon osztályokra, melyek kezükkel, vagy fejükkel keresik meg kenyerüket, az egyenes és közvetett adók minden alakjában. Az eszközük másik csoportja, t. ház, abban áll, hogy nem egészen ötven évvel azután, hogy Magyarországnak történelmi nemessége letette minden kiváltságát a haza oltárára, megteremtettünk egy ujabb kiváltságos osztályt. Messzemenő adómentességi kiváltságokat adtunk az állam hitelezőinek, vállalkozóknak és spekulánsoknak, a mozgó tőkének egész a gründolásig. így keletkezett, t. ház, az országban egy újabb feudalitás, mely azonban két tekintetben különbözik a régi kiváltságos osztályoktól. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik különbség abból áll, t. ház, hogy Magyarország történelmi nemességének minden kiváltságaival szemben állott, és azt ellensúlyozta egy kötelesség. Áz újabb osztályok kiváltságait nem ellensúlyozza semmi kötelesség. (Igaz! Úgy van ! bal felöl.) A másik különbség az, hogy a régi történelmi kiváltságos osztályok gyökerük minden szálával a haza szent földjében gyökereznek. Az újabb kiváltságos osztályokban ez sokszorosan hiányzik. Jönnek szegényen és mennek gazdagon. És, t. ház, az ilyen deplorabilis eszközökk el elért külső prosperitás csak látszat. Melyek már most, t. ház, a belső bomlásnak megdöbbentő jelenségei ? (Halljuk! Halljuk !) A t. függetlenségi és 48 as párt minden egyes tagjának kebele dagadozhat a diadalérzettől, ha látja, milyen hatalommá emelkedett ezen párt itt a házban és talán még nagyobb hatalmat képez az országban; {Igás! a szélsőbalon.) de azok, t. ház. a kik ezen ország consolidálását és békés fejlődését a 67-iki alaptól várják, azok ebben nem a consolidálásnak és megszilárdulásnak jelenségét észlelhetik. T. ház! Itt van a bomlásnak egy másik jelensége, (Halljuk! Halljuk!) az, hogy soha nem tapasztalt vehementiával és gyűlölettel tört ki az ország minden részében a nemzetiségi mozgalom. Ez, t. h äZ. (AJ bomlásnak egy másik jelensége a felekezeti harcz, mely gr. Csáky azon barokk eszméjével, hogy szolgabírói karhatalommal kell a születendő gyermekeket a felekezetek közt kontingentálni, mint a spiritus adót, (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) született meg. De van, t. ház, a benső bomlásnak egy másik jelensége, az, a mely a legkevesebb figyelemben részesül, de a melyet én a legfigyelemre méltóbbnak tartok, (Halljuk! Halljuk!) mert ennek van a legnagyobb hordereje, a többi lehet ephemer, de ez, ha nem ügyelünk rá, félek, hogy tartós lesz. Az országnak alföldi gazdag részeiben a múlt esztendőben felütötte fejét az agrársocialismus. He, t. ház, nemcsak ott ütötte fel, hanem, a ki az országot ismeri, látja, hogy az agrár-socialismus nyomai megtalálhatók mindé nütt. A t. kormánynak ezen mozgalom ellen két eszköze volt. Az egyik, hogy kirendeli a fegyveres erőt és lelöveti a népet, a másik, hogy rendkívüli hatalommal ruházta fel a főispánt és felfüggesztette az alkormány jogokat. Teljesen elismerem, t. ház, vannak acut kitörések, melyekkel szemben kénytelen a kormány hozzányúlni az ultiina ratiohoz, de a mit kereken tagadok, a mit tagadnom kell, t. ház, hogy eszmék ellen harczolni lehessen fegyverekkel. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Eszmék ellen fegyverrel harezolni nem lehet, legkevésbbé ma t. ház, mikor a fegyveres erő, a fegyverbe állított nép maga, és a mikor az eszmék oly nagy elterjedésre juthatnak, hogy a fegyverek velők szemben megtagadják a szolgálatot. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) T. ház! Azon eszmék ellen, hogy az élet a létért való küzdelem, a melyben az erősebb megeszi a gyengét, és hogy a szegények, a kik oly sokan vannak, még nem ették meg a gazdagokat, a kik kevesen vannak, csak onnan van, mert ők nincsenek kellőleg felvilágosítva ; ezen eszmék ellen, t. ház, csak a szeretet és a testvériség eszméjével lehet küzdeni, azon esz-