Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-176

56 *'<*• országos ülés 1898. rartrczlns 9-én, cstttSrtökfln. Győrffy Gyula t, képviselőtársam ugyanis tegnapi beszédében a többek közt azt mondta!: »Taktikázott a ministerelnök ár másképen is. Nyiltan hirdetik, hogy az egyházpolitikai kérdések érdekében szövetkezett a függetlenségi és 48-as párt vezérével. Mi igaz ebből, azt nem tudom.« íme, t. ház, maga a t. képviselő úr kijelentette, hogy ezen hírlelés igazságáról nem tud semmit. Oly dolgot említeni pedig itt a házban, mely igen közelről személyesen érdekel oly férfiakat, kik a politikai kötelességet komolyan veszik, oly dolgot említeni itt a nélkül, hogy annak valóságáról a legkisebb sejtelemmel is bírna, a legszelídebb szóval élve, politikai könnyelműség. (Igaz! Úgy van!) Hozzáteszem, akár hirdetik, akár nem, akár nyíltan hirdetik, akár titkon, az egész dolog tendentiosus valótlanság, a minek a házon kivtíl és a közéletben uz ember sokkal erősebb szavakban szokott kifejezést adni. (Igaz!) Én a t. ministerelnök úrral, ministerelnökségének ötödik hónapja óta, mindössze ötször beszéltem. Két ízben az ő kezdeményezésére, három ízben az én kezdeményezésemre történt a beszélgetés. Minden alkalommal oly dolgokról folyt köztünk a szó, a mely dolgok fölött neki is kötelessége, nekem is kötelességem teljes komolysággal értekezni. En ugyanis annak a pártnak, melyhez szerencsém van tartozni, elnöke vagyok s ekként annak elnöki teendőit vezetvén, kötelességem egyénileg is tájékozást szerezni magamnak s tájékozást nyújtani pártbarátaimnak, mind a fenforgó kérdésekről, mind a legközelebbi napirendről, mind a később bekövetkező napirendről, hogy mi, mint párt, a kérdések feletti tanácskozások technikai meghatározásában teljes tájékozást nyerhessünk. Egyéb fontos és kikertílhetlen eszmecserétől eltekintve, már e tekintetben is a t. ministerelnök úrral ezután is fogok mindenesetre értekezni, s ezektől az értekezésektől engem semmiféle titkos vagy nem titkos híresztelés, semmiféle gyanúsítás el nem tántorít semmi körülmény közt, és sem Győrffy Gyula képviselő úrtól, ííem mástól erre nézve beszélgetési engedélyt kérni vagy váltani nem fogok. (Helyeslés a szélsőbalon.) Azt mondja továbbá a t, képvitelő úr: »De taktikázott tovább is, — t. i. a ministerelnök úr — az agtatiót bevitte azon vármegyékbe, melyekre befolyása volt és a hol a függetlenségi párttat való kaczérkodásnak más eredménye is van.« Hogy a ministerelnök úr kaczérkodott volna valamelyik vármegyében a függetlenségi párttal, azt én nem tudom, és nem is hiszem, mert a kaczérkodáshoz ez esetben két tényező szükséges, az egyik a ministerelnök úr, a másik a függetlenségi párt; hogy pedig a függetlenségi párt nem kaczérkodik semmiféle ministerrel, a ki a 67-es alapon áll, azt biztosan tudom (Helyeslés a szélsőbalon.) De azt mondja a t. képviselő úr, hogy. »a hol a kaczérkodásnak más eredménye is van.« Nos hát kérdem, hogy mi az, a mire itt czéloz, mi hát az eredménye ennek a kaczérkodásnak ama vármegyékben? A t. ház engedelmével csak példaképen hozom fel, hogy Somogymegyében Kapotsfy Jenő barátom az egyházpolitikai programra szabadelvű részét helyeselte; felhozom Borsodmegyét, a hol Kovács Lajos t. barátom, a függetlenségi párt mai elnöke az egyházpolitikai kérdésekben mindazokat, a mik a szabadelvű s a nemzeti baladás garantiáit képezik, határozottan helyeselte. Ott van Hódmező-Vásárhely, a hol Endrey Gyula t. barátom, a mellett, hogy helyeselte a kormány elvi kijelentéseit, határozattan bizalmatlansági szavazatot törekedett érvényesíteni a közgyűlésen és ott van a Budapest fővárosi közgyűlés, a hol Polónyi Géza t. barátom a kormány programmjában foglalt egyházpolitikai elveket szintén határozottan helyeselte. De mindezen t. barátaim, valamint Aradon Barabás Béla, és másutt is nyíltan kijelentették, hogy a mennyiben egyrészt az egyházpolitikai kérdésekben kitűzött elveket határozottan helyeslik, és pedig nem azért helyeslik, mert a kormány azokat kitűzte, hanem azért, meit a függetlenségi párt ezen elveket mai alakjában való kezdete óta mindig következetesen követelte, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) s ezen elveknek megvalósításáért mindig következetesen küzdött, másrészről a függetlenségi párt minden tagja mindenütt kijelentette, hogy általános politikai tekintetben a kabinet iránt bizalmat nem táplál. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mikor ez nyíltan így történik, óva intem a t. képviselő urat, hogy titkos forrásokból eredő titkos híresztelések alapján itt sem engem, sem azt a pártot, melyhez tartozni szerencsém van, hasonló gyanúsításokkal ezentúl ne illesse, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Következik a napirend szerint az orsz. képviselők tiszteletdíjának átalányösszegben leendő megállapításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot), Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadik felolvasásra, igen, vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásra is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta. T. ház! A törvényjavaslat úgy általánosságban mint részleteiben harmadszori felolvasái sara is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és