Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-175
175, országos ülés 1898. márczius 8.4i!, ízerdán. 5J speciális különös ok is szól a kötelező polgári házasság ellen. Már néhányan t. képviseltársaim közül utaltak arra, hogy mily bajt okoztunk már azon jogos törekvésünkkel is, hogy hazánknak minden lakosát megmagyarosítsak, s ezzel magunkra vontuk az agitátorok haragját, most a kötelező polgári házasság behozatalával egy újabb fegyvert szolgáltatunk kezükbe az agitatiora. Épen most fejtettem ki, hogy mily elkereszténytelenítő hatása van a polgári házasságnak. Nem azt fogják-e hirdetni az agitátorok, hogy nézzétek, a magyarok nyelvüktől megfosztottak, most még vallásunkat is el akarják rabolni. (Nagy mozgás és ellenmondások jobb felöl.) Akkor sokkal közelebb állunk a nemzetiségi crisishez, melytől azt hiszem, a ház minden tagja visszariad. Gr. Károlyi István: Nem keli katholikus társaságokat alakítani! (Hosszantartó zajos éljenzés és tetszés jobb felől.) Gr. Szápáry László: Nekünk, Magyarországon, egyetértésre van szükségünk s kerülnünk kell minden olyan kérdéseket, melyek bomlasztó hatással bírnának. Ezért három jelszót kell zászlóinkra írni: Haza, király és kereszténység! Csak így remélhetjük fennállásunk első évezredének végén, hogy Magyarország a második ezredév végén is fennállani ós virágzani fog. (Helyeslések.) Hentaller Lajos jegyző: Gr. Károlyi Sándor! Gr. Károlyi Sándor: T. ház! (Nagy zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) T. ház! (Zaj jobb felöl lilénk fölkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Helyre! Helyre!) Mindenekelőtt kijelentem, hogy a eultusminister úr költségvetését nem fogadom el; kijelentem továbbá, hogy egyházpolitikai felfogását nem helyeslem, legalább nem mindenben, különösen nem helyeselhetem a polgári házasságról nyilvánított felfogását. (Élénk helyeslés a bal- és szásö baloldalon. Mozgás jobb felöl. Halljuk ! Halljuk ! Élénk felkiáltások bal felöl •' Helyre ! Helyre!) Én azt csak megszorítva vélem megengedhetni, de én a magam részéről hitfelekezeti szempontból még így sem fognék hozzájárulni. (Elénk helyeslés a bal- szélső baloldalon.) Megvallom, ezen vitába nem szívesen megyek bele, helytelen, hogy a ház abba most belesodortatta magát, (Élénk helyeslés.) mert e vitának csak akkor lenne helye, midőn concrét törvényjavaslat lesz előttünk. (Helyeslés.) Most már azonban ennek ellentállani nem lehet; valamint a hógörgeteg, mindazt a mit útjában ér magával sodorja, úgy benne vagyunk most a hitfelekezeti vitában, és magam sem akarok kitérni előle. (Halljuk! Halljuk!) A kérdések lényegére nézve, azt hiszem, ma csak jelezhető substratum hiányában, nem lehet határozottan állást foglalni. (Helyeslés.) Első sorban, azt méltóztatnak mondani, hogy a vallás szabad gyakorlatáról óhajtanak törvényt hozni. Ez nagyon szép kijelentés, sőt az én ideális álláspontomból szeretném formulázni és a szabad államban a szabad egyházat óhajtanám. (Élénk helyeslés bal felöl.) Önök azonban azt mondják, hogy a vallásnak szabad gyakorlata az, miről törvényt kell alkotni. Ebben azthiszem, egy szócska felesleges tudniillik a »szabad« szó; mert valójában olyan törvényt akarnak hozni, mely a vallás gyakorlatát fogja meghatározni. (Helyeslés bal felöl.) Mert ha a vallások szabad gyakorlatáról akarnak rendelkezni, akkor ne alkossanak külön törvényt a zsidók receptiójáról; mert e kettő egymással meg nem fér. Én az egyiket is, a másikat is magában jónak tartom, de a kettő egymás mellett meg nem áll. Olyan hitfelekezef, mint a zsidó, a melynek oly nagy számban vannak hívei az országban, mint nálunk, nem ignorálható. De egyúttal szükségesnek tartanám azt, a miről egy-két héttel ezelőtt volt szerencsém megemlékezni, hogy az idegen zsidók bevándorlását korlátozzuk, mert ha a muszka zsidók Lengyelországból folyton betódulnak hozzánk, akkor ennek káros befolyása lesz a magyal* társadalomra. Ha azok a bevándorló zsidók magyarok lennének, más szempontból lehetne a kérdést megítélni; ámde azok ellenkezőleg a német nyelvet terjesztik, és iskoláikban is a leggyengébben fejlődik a magyarság. A míg iskoláikra nézve szabályok nem alkottatnak; a míg a túlságos bevándorlásuk ellen korlátokat fel nem állítunk: addig a zsidók reeeptiojät nem intézném el, mert nemcsak hogy íúlsokan jönnek be, hanem csupa németek is. Nem mondom épen, hogy a méltányosság, és igazság szempontjából, de politikai okokból szükségesnek tartanám előbb a bevándorlásról törvényt alkotni, és annak értelmében korlátoznám a bevándorlást, továbbá különösen az északi megyékben levő zsidóknak iskoláira nézve határozottan correcfcivumot kellene alkalmazni. (Helyeslés bal felöl.) A kormány egyházpolitikai programon ja továbbá az anyakönyvnek vezetésére vonatkozik. Megvallom, én ebben semmi vallási kérdést nem látok, ez mindenek fölött administrativ és pénzügyi kérdés, (Úgy van! bal felöl.) melynek a többi egyházpolitikai ügyekhez semmi köze. Ezzel a törvénynyel csak a gúny bélyegét sütik majd magukra, mert ebből olyan közigazgatási két szakaszos törvény lesz, melyet végrehajtanak, majd ha fagy. (Derültség és helyeslés bal felől.) Hol vannak Magyarországon az önök közigazgatási közegei; az a három-négy ezer szolgabíró'? Magam is óhajtanám, hogy legyenek, mert a köz7*
