Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-188
401 l 88- országos Ölés 1893 márczivs 24 én pénteken. proponáltam. Ezen egy eseten kívül sohasem éreztem magam jogosítva ily felterjesztést tenni. Az sem volt sxilyos eset, és azt hiszem, abban az esetben teljesen igazolva voltam, részben politikai tekintetek által is. Párbajeset volt, melyet a t. ház ismer, de azért az egy esetért a felelősséget bátran elvállalhatom. Ez az a felvilágosítás a mit adhatok. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem, azt hiszem kijelenthetem, hogy a tétel, mely különben meg sem támadtatott, megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Dologi ki Kiások 19.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 70 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Királyi táblák. Rendes kiadások: XX. fejezet, 3. czím. Rendes bevételek: IX. fejezet, 3. czím. Kiadás: Személyi járandóságok 1,653.618 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Dologi kiadások. 106.600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 50 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Királyi főügyészség. Rendes kiadások: XX. fejezet, 4. czím. Reudes bevételek: IX. fejezet, 4. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 70.700 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Dologi kiadások 11.380 frt. Elnök: MegszavaztatikGr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Bevétel 3.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Királyi törvényszékek és járásbíróságok. Rendes kiadások: XX. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek: XI. fejezet, 5. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 5,907.159 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Dologi kiadások 1,720.475 frt, Bernáth Dezső jegyző: Bernát Béla! Bernát Béla: T. ház! Csak rövid időre leszek bátor igénybe venni a t. ház türelmét. A telekkönyvi betétek szerkesztésénél mintegy 232.496 frt van fölvéve. Köztudomású, hogy a telekkönyvek szerkesztése mily roppant nagy horderővel bir úgy a telekkönyvi állapotnak biztossága, mint a hitel és az adó szempontjából, és ezért szükséges, hogy ezen telekkönyvi betétek szerkesztése minél nagyobb erővel hajtassák végre. Kénytelenek vagyunk tapasztállá azt, hogy daczára annak, hogy ezen munkálatok 1888. évtől kezdve folyamatban vannak, mégis az országnak igen nagy részében ezek a munkálatok mindezideig végrehajtva nincsenek. A mint a t. minister úrnak 1888—91. évi jelentéséből kiveszem, eddigelé csupán 226 községben kezdték meg ezt a munkálatot, és pedig ezen községek közül csupán 92-ben adták azt a közforgalomnak átadva, míg 134 községben még a mai napig is folyamatban van. Midőn a törvény meghozatott, indokolásában 10 évre volt kilátásba helyezve, hogy ezen munkálatok az országban keresztül fognak vitetni, hogyha pedig ezen munkálatok ily lassúsággal fognak tovább is eszközöltetni, akkor nem tudom, hány száz évre lesz szükség, míg Magyarország összes községeiben végre fognak hajtatni. Továbbá azt tapasztaljuk, hogy ezen munkálatok többnyire a gazdagabb megyékben hajtatnak végre, s épen ezen kimutatás tanúsága szerint a pestvidéki törvényszék, a bajai járásbíróság, az egri törvényszék, a hódsági járás bísóság, a mohácsi járásbíróság, a moóri járásbíróság, a nagykátai járásbíróság, a pécsi törvényszék, a szegedi törvényszék, a székesfehérvári törvényszék, a váczi járásbíróság, a zombori törvényszék, a gödöllői járásbíróság, a gyöngyösi járásbíróság, az esztergomi járásbíróság a kalocsai törvényszék, a ráczkevei járásbíróság területén hajtatnak végre ezen munkálatok, holott azon vidékeken, hol a szegénység sokkal nagyobb, és hol ezen szegénységből kifolyólag a szegény népnek nagyobb szüksége van a hitelre, ezen munkálatok még egyáltalán folyamatba nem vétettek. így nem látjuk, hogy felső Magyarország egyes megyéiben ezen mun kálatok megkezdettek volna. Már pedig, t. ház, köztudomású dolog, hogy Magyarország felsőbb megyéi a nyomorral küzdenek; különösen azon vidékeken, a hol a filloxera nagy mérvben mozdította elő a szegénységet, ez a nép a megélhetéssel küzd, (Igaz! Úgy van!) Folytonosan szegényebb és szegényebb lesz. Úgy, hogy ennek a népnek még azt a módot sem nyújthatjuk, hogy talán meglévő birtokára olcsó hitelt kaphasson, és pedig azért, mert ott a telekkönyvek rendezve nincsenek. Én tehát méltányosnak és helyesnek találnám, ha a kormányzat figyelme legelőször ezen megyék felé fordulna, a hol a népnek a szegénységgel, szükséggel kell küzdenie. Mert igen természetes, hogy a hitelviszonyok rendezetlenségénél fogva a szegény nép olcsó kölcsönhöz nem juthat, még pedig épen ezen jogi bonyodalmak következtében, melyek a telekkönyvi betétszerkesztés keresztülvitelénél merültek fel. Én tehát
