Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-187

189. orwágos ülés 18»». mtócüins SS án, esiltSrtötSit. 377 különben a bírói és ügyészi szervezet módosítása tárgyában alkotott törvények igazolják a mintatér ur szavai és tényei közti teljes összhangzást. Egy további, különösen fontos feladat gyanánt tűzetett ki a perjog átalakítása is. A szóbeliség és közvetlenség el n alapjára fektetett sommás eljárást, a fizetési meghagyásokat és a hagyatéki eljárást szabályozó, a t. ház előtt levő törvényjavaslatok bizonyítják, hogy az ige e téren is testté vált. Ezzel kapcsolatban kiemelendőnek tartom a i naszódvidéki, az erdélyi, valamint az úgynevezett Partiam birtokviszonyait szabályozó, valamint a eonsuli bíráskodást tárgyazó törvényjavaslatokat is, (Felkiáltások a seélső baloldalon: Azzal ne dicsekedjenek.) melyek kezdeményezne szintén az igazságügyi kormányra vezethető vissza. Azt a közbeszólást hallom, hogy ezzel ne igen dicsekedjünk. Legyen szabad erre csak annyit megjegyeznem, hogy alig van törvény, melynél az absolut becsérték a relatív értéket túlszárnyalná. Ha kritikát akarunk gyakorolni a consuli bíráskodásról szóló törvényjavaslat felett, méltóztassék összehasonlítani a mai törvényes állapotokat azon situatioval, mely ezelőtt létezett, és a mely mindennek volt nevezhető, esak, — legalább a magyar közjog szerint, — nem törvényesnek. Ma annyira vagyunk, hogy ez irányban van egy conerét positiv törvényünk. De egy további előnye ezen törvénynek — bocsánatot kérek, nem volt szándékomban, de kénytelen vagyok erre kitérni épen ezen közbeszólás folytán, — az is, hogy eddig a magyar állampolgárok azon részekben, hol a consularis bíráskodás hatályban volt, nem a magyar törvények szerint nyertek igazságot, de jövőre bizonyos mértékben igen. Polónyi Géza: Hiszen nem is lépett életbe! Latkóczy Imre előadó: Kiváló érdemül tudom be e törvénynek azt is, hogy mig eddig a consularis bírák, illetve főbírák kinevezésére a magyar kormány absolute ingerentiát nem gyakorolt, e részben a helyzet megváltozott és a magyar kormány az ő törvényes befolyását ezen kérdésekben ma már érvényesítheti, és tudom, érvényesíteni fogja is. Polónyi Géza: Hol? Latkóczy Imre előadó: A bekövetkezendő kinevezéseknél. Bocsánatot kérek, hogy most visszatérek tárgyamra, és felveszem beszédem elejtett fonalát. A tulajdonjog biztossága és a tulajdon for galma, valamint a hitel szempontjából kiválóan fontos telekkönyvi intézmény szintén két eoncret törvényhozási alkotással lőn tökéletesbítve. KÉPYH. NAPLÓ. 1892 — 97. X KÖTET. A büntetőtörvények módosítását ezélzó törvényjavaslat még 1892. május hóban lőn a t. házhoz beterjesztve; az pedig köztudomású tény, hogy a bűnvádi eljárást szabályozó javaslat az igazságügyministeriumban összehívott szaktanácskozmány által elfogadva legközelebb a képviselőház elé terjesztetik. Hasonlóan nyílt titkot képez azon körülmény is ... (Nyugtalansága szélsőbalon.) az urak épúgy tudják azt a hírlapokból, a sajtóból, mint én, ... ismétlem tehát . . . Várady Károly: De nem hisz^zük! Ez a különbség! Latkóczy Imre előadó: Legközelebb meg fognak róla győződni; sryilt titkot képez, hogy a kötelező polgári házasság, tehát a teljes jogegyenlőség elvére fektetett civilis jognak, a magánjognak kiváló alkatrésze, t. i. a házassági jog most készíttetik elő az igazságügyministeriumban. Végül ínegemlítendőnek tartom a formai tökély, a sikerült szerkezet szempontjából kiválóan jeles azon törvényjavaslatot, mely a t. házhoz már ismételten lőn beterjesztve, és a mely a curia bíráskodását a képviselőválasztások érvénye felett szabályozza. A már megalkotott és tényleg életbelépett törvényhozási alkotások é* reformok az igazságügyministerium időszaki költségvetéseinek fokozatos emelkedésében is nyer mintegy számszerű, pénzügyi kifejezést. így pl. az 1894. évi költségvetési előirányzat 407.574 frttal magasabb szükségleti előirányzatot tüntet fel, mint az 1892. évre megállapított költségvetés. Ezen kiadási többletelőirányzat tiílnyomó részben esik a rendes kiadásokra, mondhatnám, majdnem kizárólag, s csak parányi emelkedés észlelhető a nyugdíjaknál. A bevételek is 150.203 forinttal magasabbak, mint a múlt évi költségvetés szerint meg lettek állapítva. Ennek indoka az 1892. évi XXVIII. tcz. azon intézkedésére vezethető vissza, melynek révén az eddig a belügyi tárcza körében a közigazgatási fogházak ezímén előirányzott összeg 1893-ban ott kihagyatott, és a belügyi tárcza bevételei sorába illesztetett be. Maga a most tárgyalás alatt levő központi igazgatás szükséglete 5.397 frttal csekélyebb irányzatot tüntetett fel, mint a múlt évben. De ezen apadás csak látszólagos és onnan ered, hogy az országos vegyészeti műterem szükséglete a központi igazgatás előirányzatából kihagyatott, s egy önálló új rovat alatt lőn az igazságügyi előirányzatban praeliminálva. Az igazságügyi költségvetés realitása szempontjából legyen szabad azon pénzügyi szempontból mindenesetre örvendetes jelenségre rámutatnom, hogy az eddigi ismert eredmények szerint az 1892 iki költségvetés egyik tételénél sem jelentkezik túlkiadás. Mindezek előrebocsátása után arra kérem a t. házat

y hogy az igazságügyi tárczának 41