Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-187

fíí nrsjságns ülés 1S»§. m a melyet úgy emlékszem, a t. közoktatási mi­nister úr már a bizottságban is elfogadott, hogy a jövő költségvetésben az összes nemzeti köve­telmények szükségletéhez mérten mindazon összegeket javaslatba fogja hozni, melyek ha­zánk nemzeti művelődésnek kifejtésébe, a nép­nevelésnek, — a kisdedóvódákat is ideértve, — fejlesztésére szükségesek lesznek. Remélem, hogy nem is fogunk csalatkozni a t. minister úrban vetett bizalmunkban, hogy azon kormánytól is, a melynek tagja, teljes erővel fogja a nemzeti követelményekre szükséges összegeket kivívni, a háznak egyetlen egy pártja is tagja sem lesz, ki azt meg nem szavazná. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Előre kijelentem, hogyha a t közoktatási minister úr magában a kormányban vereséget szenvedne, a nagyobb szükségleteknek a költ­ségvetésbe leendő felvétele tekintetében, bará­taimmal kötelességünknek fogjuk ismerni, itt a házban nagyobb ajánlatokat tenni, a melyeket, a nemzeti művelődés okvetlenül követel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen jelentés kapcsán még egy dolgot ajánlok a t. minister úr figyelmébe. Nagyon jól tudom, hogy hazánk pénzügyei s az összebonyo­lúlt viszonyok folytán nem egyhamar érhetjük el, hogy az állam minden tekintetben megfelel­jen a népoktatás körííli kötelezettségének. Meg­engedem, hogy egyeseknek, felekezeteknek is szabad tér engedtessék, de az államnak köteles­sége különösen ott, a hol a nemzeti érdekek leginkább megtámadtatnak, állami tanintézetek felállítása. Még arra vagyok bátor kérni a t. minister urat, hogy az 1868-iki és a későbbi törvények által, a melyek a magyar nyelv kötelező okta­tását rendelik el, nyert hatalmánál fogva, szigo­rúan intézkedjék, hogy azok a törvények, a melyeknek már évek előtt kellett volna hatá­sukat teljes mértékben éreztetniük, nem mondom egy-két év, de legalább egv évtized alatt, tel­jesen éreztessék hatásukat. Az elnézés ideje elmúlt, és a minister úr­nak bármely felekezethez tartozókkal, és bár­mily hatalmasokkal szemben egyenlő szigorral kell eljárnia. Végül felkérem a t. közoktatási minister urat, méltóztassék bármily áldozat árán is gon­doskodni arról, hogy az ezredéves ünnepély alkalmával ne legyen e hazában egyetlen egy község sem, melyben a magyar állam hü pol­gáraivá ne neveltetnének a kisdedek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azon reményben, hogy a t. minister úr ezekhez teljes jóindulatával csatlakozik, a ház pedig megfogja adni az eszközöket a t. minister úrnak, ajánlom ezeket szíves figyelmébe. (Helyeslés.) áfcüittsSB-án, esfítSrtfikSft. §^g Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván, a vitát bezárom. Méltóztatik tudomásul venni a közoktatás­ügyi bizottság 239. sz. jelentését a vallás és közoktatásügyi ministernek, a közoktatás álla­potáról szóló XXI. évi jelentéséről és az orszá­gos tanítói nyugdíj- és gyámalapnak 189l-ik évi állásáról? (Igen!) T. ház! A vallás- és közoktatásügyi minis­terium költségvetésének tárgyalása ezennel be­fejeztetett. Mielőtt napirend szerint megkezdenők az igazságügyi költségvetés tárgyalását, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Élénk felkiáltások minden oldalról: Éljen Csáky ! — Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi ministert számosan üd­vöslik.) (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Következik napirend szerint az igazsägügyminis­teri tárcza költségvetésének tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa).­Központi igazgatás. Rendes kiadások: XX. fe­jezet, 1. czím. Rendes bevételek. IX. fejezet, l.czím. Kiadás. Személyi járandóságok 179.370 fii. Elnök: Az előadó ár kíván szólani. Latkóczy lmre, az igazságügyi bizott­ság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A kormánynak, mint az ö^szeség fogalma az állam személye-íítőjének, mint a parlamenti g-épezet vezetőjének, és mint legfőbb végrehajtó hata­lomnak általános politikai programmját képezik azon feltételek és megállapodások, melyek révén a kormányzást tényleg átveszi, ós melyeket, — kitűzött közvetlen feladatok gyanánt a törvény­hozás előtt hangoztatva, — alkotmányos eszkö­zök útján megoldani törekszik. A kormánytárezák egyes képviselőinek, a szakministerekuek, azonban vannak saját szak­májuk keretén belül megvalósítandó oly külön­leges czéljaik is, melyek a felállított általános jellegű programmal ugyan teljes összhangot tün­tetnek fel, de speciális természetük folytán kü­lön tekintet alá esnek. Ezen különleges de ismétlem, a kormány általános politikájával consequeus törekvések kifejezést nyernek az egyes tárczák időszaki budgetjében; a szakminister költségvetési elő­irányzatának politikai jelentősége tehát abban fekszik, hogy budgetje képezi programmját; a költségvetési előirányzatnak ilyetén felfogásából és értelmezéséből fejlődött ki nemcsak nálunk, de a külföldön is azon parlamentaris gyakorlat, mely szerint &i egyes tárczák költségvetéseinek tárgyalásánál a szakminister politikája is álta­lános szempontokból megvitattatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom