Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-186

186. országos ülés 1898, tárgyában hozzáintézett interpellatiora. (Halljuk/ Halljuk!) Hieronymi Károly belügyminister: T. képviselőház! Vörös János t. képviselő úr azt az interpellatiot intézte hozzám, hogy van-e tudomásom arról, hogy a belügyministerium irattára a közönség és az érdekelt felek előtt el van zárva, hogy a felek csak a szóbeli érte­sítésekre vannak utalva, és hogy hajlandó va­gyok-e ettől eltérőleg intézkedni? A t. képviselő úr szeme előtt valószínűleg a polgári törvényszékek eljárása lebegett, mert a polgári törvényszékeknél a polgári perekben a feleknek és azok képviselőinek, — mint álta­lánosan tudva yan, — az irattárba való betekin­tés nemcsak megengedtetik, hanem azok az ott levő iratokról másolatokat is vehetnek. Ez lehetséges a polgári törvényszékeknél, de a kormányhatóságoknál ez azért nem lehetséges, mert ott nemcsak magánfelek ügyiratai, hanem kormányhatósági intézkedések is nagy számban őriztetnek: az pedig, hogy az irattárnokra bízassák annak megítélése, hogy mely iratok­ben engedjen a magánfeleknek, vagy azok meff­hatalmazottjainak betekintést, lehetetlenség. (He lyeslés jóbh felöl.) Hogy itt meglehessen felelni az interpelláló képviselő úr kívánalmának, nem marad más hátra, mint a ministerium levéltárát, illetőleg irattárát kétfelé osztani, s külön kezelni a ma­gánfeleket érdeklő iratokat, és külön kezelni azon törvényhatósági intézkedéseket, melyekbe természetszerűleg magánfelek betekintést nem nyerhetnek. De ez egyfelől költségekbe kerülne és nehézségekkel járna. Ennek másrészről én szükségét sem látom fenforogni, mert most is utasítva vannak az irattárnokok, hogy az elin­tézés stádiumában a feleknek értesítést adjanak ; az pedig köztudomású dolog, hogy ezen ügyek mikénti állásáról a képviselő urak, vagy a magán­felek is az ügyosztályok útján sokszor bizony igen­igen tágkörfl felvilágosítást és értesülést nyer­hetnek. Én tehát nem vagyok a helyzetben, hogy e tekintetben reformot initiáljak. Minthogy azon­ban a közigazgatási bíróság felállítása nagyon sokáig már nem késhetik, s akkor ezeknek az administrationalis, contemiosus ügyek legnagyobb része úgyis ezen bírósághoz fog átmenni, ott azt, a mit az interpelláló úr kíván, meg lehet tenni. Mindezen körülményeknél fogva, tehát én az irattárnak oly nemű berendezését, ho^y a kép­viselő úr óhajtásának meglehessen felelni, ez idő szerint lehetségesnek nem tartom. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen vála­szomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobb­oldalon !) m&rcstlus 82-án, scerdán. 353 Elnök: Vörös János interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vörös János: T. ház! Megvallom, hogy a t. belügyminister úrnak kifejezése szerint ak­kor, midőn interpellatiomat megtettem, valóban a polgári törvényszékek irattára és az ott dívó kezelési rendszer lebegett szemem előtt. Épen ezért én a közönségre és az ügyfelekre nézve megnyugtatónak és a közhatóság iránti bizal­mat csak fokozhatónak tartom, hogyha azok érdekeik és ügyeik miként való elintézéséről maguk ez íratok közvetlen átolvasása által szerezhetnek meggyőződést. Minthogy pedig'eb­ben bizonyos garantiát látok, óhajtom, hogy ezen kívánság teljesíttessék. A képviselőházban le­zajlott ama nagy vitából, melyben főkivána­lomkép állíttatott elő, hogy a közigazgatási bíró­ság rendeztessék; a melyben a t, kormány ezen követelmények mihamarabbi életbelépteté­sét megígérte, vontam le ama következtetést, hogy ma, midőn tudomásom szerint a belügy­ministerium irattára bizonyos osztályokra oszlik, és ezen osztályoknál már az ügyíratok minő­ség szerint megkülönböztetést nyernek, elérkezett annak ideje, hogy a t. minister úr hatáskörében intézkedjék az iránt, hogy mely osatályok iratai azok, a melyek a közönségnek feltétlenül rendel­kezésére bocsájtandók, és a melyekbe a felek betekintést nyerhetnek. A t. belügyminister úr kilátásba helyezvén, hogy a legislatorius ügyek úgy is rövid idő miílva a közigazgatási bíró­ság hatáskörébe lesznek utalva, most már hatá­rozottan megkülönböztethetők azon ügyek, a melyek oly természetűek, a melyekre nézve legislatorius eljárás követendő. Én, t. ház, ma is fentartora álláspontomat, mert ragaszkodnom kell ahhoz, hogy ezen íra­tok, a melyek közigazgatási útra tartoznak, a felek által megtekinthetők legyenek. Teszem ezt azon tapasztalatnál fogva, melyet most isjelezni szerencsés voltam, hogy ez által a feleknél a bizalom és a hatóságok iránti tisztelet csak emelkedni fog Én arról győződtem meg, hogy legislatoriu-s ügyekben a hatóságoknál a megyék­nél és meglehet, a btdügyminister úrnál is az informationális eljárás divatozik. Ez az, a mit én a levéltár nyilvánossága által az igazság­szolgáltatásból kizárni akarok, (Helyeslés a szélső­ba 7 on.) mert nem tirtora megengedhetőnek azt, hogy legidatorius, igazságszolgáltatási ügyek­ben, informationális eljárás hozassék be. A nyil­vánosság kizárja az informationális eljárást, és ép ez az, a miért álláspontomat fentartora, és kérem a t. házat, hogy a belügyminister úr válaszát ne méltóztassék tudomásul venni, ha­nem azon intézkedést, melyet interpellatiombau kifejtettem, inaugurálni kegyeskedjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom