Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-186
360 ím ' országos ttlés 18flt, tetctt tehát a megvizsgálás a törvényszéki épületben. Az alatt, míg ennek a vizsgálatnak kellett volna történnie, Schenkre hasonló zsarolás miatt új följelentés érkezett. Ez ismét egy röpirat volt Sehenk aláírásával, a melynek ezíme: »Die Schurkenstreiebe des Jesuiten und Advokaten Janik im Serviten-Kloster Falaié*. E miatt a nyomozat függőben maradt. Miért? Mert hiszen az illető elmebeli állapotának megvizsgálása úgy is elrendeltetett. Most fel fogom olvasni a szakértők véleményét. Moravcsik szó szerint ezt mondja: »Schenk Károly tébolyodottságban szenved, és a terhére rótt cselekményt ezen elmebetegség lefolyása alatí követte el«. Dr. Ajtai pedig azt mondja: hogy Sehenk ő irányában engedetlen Tolt és nem engedte magát megvizsgáltatni; kifakadásokat tett, s azt mondta, hogy inkább vizsgálja meg a vizsgálóbírót és a törvényszéket, de őt hagyja békében. Zavaros levelet is intézett hozzá, és így alaposan nem vizsgálhatta meg Sehenket. Várady Károly: Mikor volt ez? Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ez 1890. deezember 7-ike és 1891. február 10-ike közötti időben történt. Ez volt az első megvizsgálás, most jön a második, Ajtai vizsgálata, a ki azt mondja, hogy mindannak daczára, hogy Sehenket nem vizsgálhatta meg, de saját tapasztalatait egybevetve a Moravcsikéval, 8 is abban a véleményben van, hogy Sehenk Károly elmebeteg, és pedig tébolyodott, és így »szakértő-társam dr. Moravesik véleményéhez teljtartalmilag csatlakozom*:. Ajtay véleményében még azt is felemlíti, hogy ő a vizsgálóbirónak javasolta, hogy Sekenk alapos megfigyelése csak is vizsgálati fogságába helyezése által eszközölhető. Ez azonban akkor nem történhetett meg. Ezek után a kir. törvényszék ezen szakértői vélemény alapján a bűnvádi eljárást egyszerűen megszüntette, beszároíthatóság hiánya miatt, és erről úgy a panaszos ügyvédet, mint természetesen Sehenket is értesítette. Ezen megszüntető végzés, és természetesen az indokolás ellen is, a melyben ő elmebetegnek nyilváníttatik, felebbezés adatott be. Dr. Visontai Soma nyújtotta azt be, és azt mondja benne, hogy Sehenk ezzel a megszüntetéssel meg nem elégedhetik, mert elmebetegség miatt történt a megszüntetés, kéri tehát a végzést cassáltatni. A budapesti kir. tábla ezt a végzést feloldotta és elrendelte, hogy az orvosok véleménye az összes ügyíratok közlésével az igazságügyi orvosi tanácshoz terjesztessék, hogy az is adjon véleményt. Adott is véleményt Í891. november 13-ikán, s ebben azt mondja, — csak a végét olvasom fel, — » összességükben ezen elmekörtünetek azt bizonyítják, hogy a vádlott tellámlns 33'On, saeröáfi, jesen kifejlett súlyos perlekedési tébolyodottságban szenved. A felhozottaknál fogva nem szenved kétség t, hogy a vádlott jelenleg elmebeteg, és hogy 1890. január és 1891. Julius hó vége közötti idszakban elmebeteg volt, mely elmebetegség karatának szabadságát kizárta«. Ez az utóbbi kifejezés arra vonatkozik, hogy büntetőjogilag felelősségre nem vonható. A* királyi ügyészség ezen véleményre támaszkodva, újra megszüntető határozatot hozott, az első határo zatot a krályi tábla megsemmisítette és ügygondnoko is nevezett ki az illető részére : dr. Stilfe Mórt. Stiller Mór azonban azt kérte, hogy ne neki kézbesíttessék ezen végzés, hanem magának a félnek. Időközben azonban dr. Stillertől visszavétetett a meghatalmazás és a félnek ügyvédjeként jelentkezett Fischer Hugó budapesti ügyvéd; ez kapott most megbízást. Már most, kérem, Sehenk állapota helyhatóságii ag is, tehát a városnál is megvizsgáltatott. A fővárosi tiszti főorvosi hivatalnak 1891. évi 11.580. számú jelentése szerint, Sehenk nem tekinthető olyannak, a kire nézve a gondnokság alá helyezésnek okai fenforognának, és ennélfogva a fővárosi árvaszék a gondnokság alá helyezést egyszerűen megszüntette. Erre azután a kir. törvényszék a megszüntető végzést Schenknek kézbesítette, a mire megint, Sehenk Károly nevében, Fischer felebbezést nyújtott be, s ehhez egy füzetet csatolt, a mely orvosi bizonyítványokat tartalmaz. Valamennyi orvos, számszerint 59, élükön Schwartzer Ottó és Lanfennauer Károly, a többiek nem ilyen szakemberek, azt jelentették ki igen röviden, hogy Sehenk épelméjű, egészséges eszíí, némelyik még azt is hozzátette, hogy nagyobb fokú intelligentiával bir. (Mozgás.) Ezen bizonyítványok alapján a budapesti királyi tábla felülvizsgálta a felfolyamodást és határozata az lett, hogy már most a bíróság megszüntető végzését jóváhagyta, t. i. nem ezen 59 orvosnak hitt, hanem a két szakértőnek és az igazságügyi orvosi tanácsnak. Méltóztatnak látni, hogy egyrészről az 59 orvos és másrészről a két szakértő és az igazságügyi orvosi tanács egymással ki nem békíthető ellentétes véleményt adtak be. A kir. táblának ezen végzése ellenében megint fel folyamodott Sehenk Károly. A curia mindkét bíróság végzését megsemmisítette, és azt mondta, hogy Sehenk elmeállapotának állandó megvizsgálása két szakértő' által újból elközöltessék. (Egy hang bal felől: Ki az a szakértő?) Az is orvos, csakhogy az orvosoknak egy faja. Méltóztassék csak a jogi szakvéleményeket vizsgálni, hogy van e jogi "kérdés, a melyre nézve két homlok-egyenest ellenkező véleményt ne lehetne kapni? (Derültség.) Most a vizsgálóbíró a euria határozata
